A ​siker neve – Oscar 11 csillagozás

Bokor Pál: A siker neve – Oscar

Először olvasható magyar nyelven az Oscar-díj keletkezésének és világeseménnyé válásának története 1927-től, az ötlet születésétől napjainkig, amikor a filmvilág Oscar születésének 80. évfordulóját ünnepli. Bokor Pál, aki korábban riporterként és washingtoni tudósítóként számolt be Oscar-díj átadásokról, most a legnagyobb nyertesek és vesztesek példáján mutatja be, hogyan lett az aranyszobrocska minden szeszélyével együtt a filmvilág legfontosabb trófeája. Bemutatja a szavazás rendszerét, Oscar ambivalens viszonyát a filmművészethez, a rekordereket, a magyar Oscar- jelölteket és Oscar-díjasokat, akik többen voltak Nobel-díjasainknál is. Függelékben: 79 év legjobb filmjei, legjobb rendezői, színészei és színésznői – Oscar szerint.

Eredeti megjelenés éve: 2007

>!
Atlantic Press, Budapest, 2012
ISBN: 9786155033025
>!
Atlantic Press, Budapest, 2007
200 oldal · ISBN: 9789638516220

Most olvassa 2

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

>!
robinson P
Bokor Pál: A siker neve – Oscar

Alapos és érdekes, sok háttér információval.Filmrajongóknak erősen javallott! A magyar oscarokról írt rész különösen jó, informatív.
Külön erénye a könyv végén található összefoglaló táblázat.
http://gaboolvas.blogspot.hu/2013/07/a-siker-neve-oscar.html

>!
rheinfuss
Bokor Pál: A siker neve – Oscar

Nagyszerű kis könyv, rendkívül élvezetes volt olvasni. nagyon jó ötlet volt, hogy tematikus fejezetekben tárgyalja a díj történetét, nem a megszokott kronologikus sorrendben. Külön ö9röm volt olvasni az utolsó, magyarokról szóló fejezetet. :)
De fontos megjegyeznem egy hibát: sajnos Annette benning nem kapott Oscart a Csodálatos Julis című Szabó István-filmért, mert Hilary Swank (A fiúk nem sírnak-ban nyújtott alakítása után másodszor is) elhalászta előle az elismerést.

>!
LooneyLuna23
Bokor Pál: A siker neve – Oscar

A könyvvel való első találkozásom alkalmával faltam minden filmvilággal, filmtörténettel foglalkozó művet, hiszen akkoriban mindez újdonság volt számomra, ezért ez a kötet is hamar megnyert magának. A mostani újraolvasás során azonban kicsit megváltozott az eddigi véleményem…
Az első fejezetekkel még semmi különösebb gondom nem volt, érdekes történetekkel fűszerezve mutatta be az Oscar-díj megalakulásának okait, első éveit és díjazottait. Nagyjából a közepétől kezdve viszont egyre inkább egy hosszadalmas, évszámokkal, filmcímekkel, színészekkel, rendezőkkel, operatőrökkel telepakolt felsorolás-sorozat bontakozott ki a szemeim előtt, de az érdemi információk elvesztek. Az anekdoták megmaradtak, igaz azok is néha a pletykaszintet súrolták, pedig az előszó és az első fejezetek alapján színvonalasabb műre számítottam. A függelékben található Oscar-díjlista, a képes melléklet és az idegen nyelvű film Oscarjára való nevezési szabályok miatt viszont jár a piros pont.
A téma iránt érdeklődőknek mindenképpen érdemes belelapozniuk, bár kell hozzá némi előzetes tudás meg nagy adag koncentráció, hogy az agyuk fel tudja dolgozni a rengeteg megemlített filmet és filmes szakembert.
(Itt szeretném megjegyezni, hogy üdítő érzés volt úgy olvasni a magyarok Oscar-díjairól szóló részt, hogy azóta nagyot fordult velünk a világ, hála a Saul fiának és a Mindenkinek.)

>!
geucsa
Bokor Pál: A siker neve – Oscar

Minden filmrajongónak kötelező olvasmány. Sok meglepő érdekességgel szolgál. Az is durva, hogy 25 magyar oscaros van.

>!
gb_
Bokor Pál: A siker neve – Oscar

az Oscar-átadó előtt szépen felvértez némi tudással, élvezetes stílusban, érdekes témákat hoz elő- hogy mennyire senkit sem érdekel a díj és mennyire mindenki meg akarja kapni. És a magyarok alapították Hollywoodot :D.

>!
Nokó
Bokor Pál: A siker neve – Oscar

Nem egy olvasmányos mű, de érdekes dolgokról olvashatunk benne; már amennyiben érdekel minket a filmipar és az Oscart körüllengő misztikum.


Népszerű idézetek

>!
robinson P

A film az amerikai gazdaság öt legfontosabb export cikke közé tartozik, és a hazai forgalmazás is több százmilliárdos nagyságrendű üzlet.

43-44. oldal

>!
robinson P

A „New York bandái” tíz Oscar-jelölést szerzett és egyetlen díjat sem. Ennél nagyobb bukást nem nagyon ismer az Oscar-história.

119. oldal

>!
robinson P

Zsigmond Vilmos Szegeden született 1930-ban és az 1956-os eseményekről szóló filmriportjait tartalmazó értékes filmtekercsekkel váltott magának belépőt az Egyesült Államokba.

180. oldal

>!
robinson P

Dobó Kata talán 2002-ben, a Terminátor 3 forgatását megelőző színészmeghallgatáson állt a legközelebb ahhoz, hogy elindulhasson a világsiker és az Oscar- díj felé vezető rögös úton.

91-92. oldal

>!
robinson P

Az Oscar-díj odaítélésének szabályai a nyolcvan év folyamán szünet nélkül változtak, s még gyorsabban változtak maguk a kategóriák.

94. oldal

>!
robinson P

Oscar-jelölésekkel azonban nem lehet, vagy csak ritkán lehet komoly karriert csinálni, még kevésbé lehet nagy pénzeket keresni a világfilmben, s ez a körülmény számos esetben válik filmes karrierek kerékkötőjévé. A jelölés közelebb hozza, de nem mindig teszi elérhetővé a délibábot.

96. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Csoóri Sándor – Sára Sándor: 80 huszár
Gazdag Gyula: Képes Könyv
Dizseri Eszter: És mégis mozog…
Fábián Janka: Rozmaring
Nemeskürty István: A magyar film története
Mándy Iván: Zsámboky mozija
Gelencsér Gábor: Forgatott könyvek
Sándor Iván – Féner Tamás: Hamlet visszanéz – Gábor Miklós arcai, szerepei
Luttor Márta – Hollós Adrienne (szerk.): Rövidfilmek 1961–1970
Sárközy Réka: Elbeszélt múltjaink