GRAPHI-sztori 5 csillagozás

Bojár Gábor: GRAPHI-sztori

Erősen ​tartja magát a mítosz, hogy igazán nagy szakmai és anyagi sikert elérni és jól működő nemzetközi céget felépíteni csak „odakint" lehet, Magyarországon nem. Ragyogó cáfolata ennek Bojár Gábor és „szülötte", a Graphisoft. A fellazuló szocializmus félmaszek társulásából a frankfurti tőzsdén jegyzett, több mint nyolcvan országban működő multivá nőtt szoftvercég története hallatlanul tanulságos. A legilletékesebb, az alapító-cégvezető (ma már csak elnök) vezet végig a cégépítés folyamatán, a döntések kínjain, a sikerek szédületén, a kudarcok völgyein és a tapasztalatok gazdagító feldolgozásán. Vajon hány lábon kell állnia egy vállalatnak, hogy biztosítsa a jövőjét? Ajándék-e, ha egy nagyhírű multicég hazai képviseletét megkapjuk? Sikeres lesz-e a termék csak azért, mert nyilvánvalóan jobb a meglévőknél? Ellenálljunk-e a nagy és gyors üzletnek a tartós üzlet reményében? Hová érdemesebb bejutni először, nagy országba vagy kis országba? Mi a fontosabb és mikor, a profi menedzsment,… (tovább)

>!
HVG Könyvek, Budapest, 2005
260 oldal · ISBN: 9637525696

Most olvassa 1

Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 13

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Papírtigris>!
Bojár Gábor: GRAPHI-sztori

Úgy kaptam ezt a könyvet barátnőmtől ajándékba, hogy ha valamitől, ettől azonnal kedvem támad vállalkozni… :) Nos, engem inkább bátortalanná tett, képtelen lennék arra, amit Bojár Gábor és csapata véghezvitt, maximálisan felnézek rá(juk). A könyvben a vállalat profiljából adódóan rengeteg olyan dolog van, amin nehezen rágtam át magam (műszaki analfabéta vagyok, szóval nekem ArchiCAD meg ilyesmi, mintha kínai lenne :), de az biztos, hogy nagyon tanulságos könyv.

zzebra>!
Bojár Gábor: GRAPHI-sztori

olvasmányos és nagyon tanulságos. magyar gazdaságtörténet, növekedésmenedzsment és marketing szempontból is nagyon hasznos. simán kötelezővé tenném gazdasági képzéseken.
humort, öniróniát se nélkülöz, de érezhető benne egy egészséges magabiztosság is a szerző részéről (és hát, lehet is magabiztos).


Népszerű idézetek

Papírtigris>!

Minden pozitívum ellenére az állami alkalmazotti munkaviszonyomban keserű tapasztalatokat is szereztem. Ha nincs valódi tulajdonos, akkor egy vállalatnál a kontraszelekció szinte törvényszerű. Hiszen ha nincs tulajdon, akkor csak pozíció van, azt pedig egy tehetséges és törekvő fiatal csak veszélyezteti. Ha pedig teljesítményt kikényszerítő verseny sincs, akkor semmi nem állhatja útját a középszer uralmának.
    Ez a sokkoló felismerés ébresztette fel bennem először egy „saját tulajdonú cég” vágyát. Olyan céget akartam, ahol én leszek a főnök, és csak örülni fogok, ha nálam is tehetségesebbeket találok, hiszen a cég az enyém, ők is nekem dolgoznak. Tulajdonképpen ez a produktív értelme a magántulajdon szentségének.

23. oldal, 1. fejezet - Előzmények, inspirációk (HVG, 2005)

Papírtigris>!

Az egyetemen fel sem merült, hogy esetleg mást is meg lehet célozni, mint a Nobel-díjat, de ha nem jön közbe a Graphisoft és véletlenül tényleg tudós lettem volna, azt hiszem, legfeljebb a középmezőnyig jutok el. A zsenialitáson kívül (aminek meglétében egry percig sem kételkedtem) kellene ugyanis egy másik nagyon fontos készség is a tudományos munkához: türelem és egy viszonylag szűk szakterületben való nagyon intenzív elmélyülés képessége. Ennek hiányával első munkahelyi főnököm, dr. Szabadváry László szembesített a Geofizikai Intézetben, amikor doktori ösztöndíjat próbáltam kérni: „ Gábor, nagyon rossz tudós lennél, mivel semmiben sem tudsz igazán elmélyülni. Helyette viszont tudsz valami mást: gyorsan és felületesen sok mindent megérteni. Ez is fontos, erre kevesebben képesek, ezt úgy hívják, hogy menedzseri adottság.”
Ezt akkor kritikai megjegyzésnek fogtam fel (még javában a szocializmust építettük, a „menedzser” szó nem hangzott túl pozitívan) és meg is sértődtem. Ma már tudom, hogy tényleg elismerésnek szánta.

19. oldal

Papírtigris>!

A történetből két tanulságot vonhattam le: egyrészt az üzlethez kell a „forgótőke”, másrészt az üzletfelek egyszerű információhiányára nem szabad alapozni egy boltot. A valódi hozzáadott érték elkerülhetetlen a tartósan sikeres üzlethez.

18. oldal, 1. fejezet - Előzmények, inspirációk (HVG, 2005)

Papírtigris>!

10% inspiration – 90% perspiration, azaz 10% ihlet – 90% verejtékezés.

43. oldal, 3. fejezet - Az ArchiCAD születése (HVG, 2005)

Papírtigris>!

Legtöbb viszonteladónk ugyanezzel a korláttal küszködött: amit ők maguk csináltak, az még működött, de alkalmazottakat felvenni, azokat jól vezetni, és nagyobb céget építeni legtöbbjük már nem tudott.

137. oldal, 8. fejezet - Az amerikai délibáb (HVG, 2005)

Papírtigris>!

Most éppen EU-alapokra divat pályázni, de attól félek, hogy ennek nyomán még nem fognak gomba módra szaporodni az erős és piacképes kisvállalkozások. Legfeljebb a pályázatírást tanuljuk meg, de nem azt, hogyan lehet a valódi piac valódi lehetőségeire ráérezni. És főleg azt nem, hogy elsősorban magunkban kell bízni, magunkra kell számítani és nem az államtól vagy mástól várni a segítséget. Attól félek, hogy ha csak az EU és az ahhoz hasonló hazai kormányzati támogatásoktól várjuk a megváltást, akkor az ugyanúgy egy tespedt és piacképtelen gazdaság burjánzásához vezethet, mint amikor a tervgazdaságban a minisztériumok által elosztott pénzekért való lobbizás helyettesítette a valódi piaci versenyt. Azt hiszem, a Graphisoft azért lett sikeres, mert 1982-ben elegünk lett ebből.

15. oldal, Előszó (HVG, 2005)

Papírtigris>!

Nagyon bölcs tanács volt – megfogadtam, én sem szállok be olyan üzletekbe, amihez nem értek, bármilyen csábítónak hangozzék is.

22. oldal, 1. fejezet - Előzmények, inspirációk (HVG, 2005)

Papírtigris>!

Az üzleti tisztesség ugyanis olyan tőke, ami sokat ér és bőven kamatozik. Nemcsak azért jó az íratlan szabályokat betartani, mert akkor jobb a tükörbe nézni, hanem mert praktikus is.

68. oldal, 4. fejezet - Hány lábon kell állni? (HVG, 2005)

Papírtigris>!

A fenntartható siker titka tehát a jó arányérzék a kínálkozó lehetőségek megragadása és a lehetőségek csábításának való ellenállás között.

83. oldal, 5. fejezet - Az ArchiCAD világhódító útja (HVG, 2005)

Papírtigris>!

Büszkék vagyunk Nobel-díjasainkra, de sokszor elfelejtjük hozzátenni, hogy szinte mindegyiküknek ki kellett vándorolni ahhoz, hogy dolgozni tudjanak, tehetségükkel tehát nem Magyarországot gazdagították. Ennek okai pedig nemcsak a megszállásokban és a különböző színű politikai elnyomásokban keresendők, hanem abban is, hogy az erős gazdasághoz, ami a zseniknek teret adhatott volna az alkotásra, nélkülözhetetlen lett volna a magas szintű kereskedelmi és menedzsmentkultúra is, ami viszont teljesen hiányzik a magyar oktatási hagyományokból.

163. oldal, 10. fejezet - A Magyar Alma (HVG, 2005)


Hasonló könyvek címkék alapján

Chris Iveson – Evan George – Harvey Ratner: Brief coaching
Jim Collins: Jóból kiváló
Györffy Kinga: Add elő magad
Tonk Emil: Üzleti patika 1.
Eli Goldratt – Jeff Cox: A cél
Carmine Gallo: Steve Jobs az innováció mestere
Sam Atkinson: A business nagykönyve
J. E. Loehr – P. J. McLaughlin: Lelki állóképesség
Ken Blanchard – Spencer Johnson: Egyperces menedzsment
Brian Tracy: Menedzsment