Otthonok ​és vendégek 7 csillagozás

Önéletrajzi írások
Bohuniczky Szefi: Otthonok és vendégek

A ​két világháború között izgalmas és jelentős írói pálya volt a Bohuniczky Szefié. A Nyugat nagy tekintélyű kritikusa, Schöpflin Aladár fedezte fel a jó mesélőben – aki gyermekkorától ismerős a somogyi táj, emberek, uradalmak és főúri kastélyok világában – a novellista tehetséget. A legendás szerkesztő, Osvát Ernő ébresztette fel benne az írói igényt és becsvágyat, s közölte legjobb novelláit a Nyugat-ban. Móricz Zsigmond volt legfőbb mestere és biztatója abban, hogy bátrabban vállalja önmagát és mondandóját. 1930-ban megjelent első köteteit, a Rigó és a Nők novelláit Németh László méltatta tanulmányában. A Szegény ember (1934) című regényeiről Illés Endre írt elragadottan a Budapesti Hírlap-ba és a Nyugat-ba. 1938-ban és 1942-ben Baumgarten-díjjal tüntették ki. Mégis – kiadók, olvasók és kritikusok – már életében elfeledkeztek róla. 1969-ben halt meg, 77 évesen, de szépírói pályája valójában 1947-ben lezárult. Ekkor jelent meg Lázas évek című regénye, amely egyetlen értő… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1989

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1989
612 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631539032

Enciklopédia 1


Kedvencelte 1

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 12


Kiemelt értékelések

Véda P>!
Bohuniczky Szefi: Otthonok és vendégek

Rengeteg élménnyel lettem gazdagabb, hála „Szefkónak”, mert ennyi nagyságot egy kötetben ilyen életszagúan még senki nem hozott elém. Kezdetben hiányoltam az írónő személyes jelenlétét, hangját, több saját, vagy mondjuk úgy egyéni „ízt” vártam volna.
Aztán rájöttem ez valójában egy önéletrajzi regény túlságosan is gazdag anekdotakinccsel. Szefi pedig olyan narrátor volt, mint amilyen szerepet az életben is magára öltött: a külső megfigyelőt.
Rosszul voltam Szabó Dezső hiúságától s az agyamra ment „epidermisz” kedvenc szavának folytonos ismételgetése, tetszett Móricz kissé elfogultnak tűnő ábrázolása, Németh Lászlót nem tudtam (s még most sem tudom) hová tenni, Rippl-Rónaival és Zorkával pedig szinte magam is egy asztalhoz kerültem.
Nagyon javasolnám olvasni, vagy legalább olvasgatni mindenkinek, mert ennek a nőnek a lételeme volt az irodalom, és a Nyugatos nemzedék. Velük kelt, feküdt, élt, költözött, látogatott és vendégelt. Szerettem, mert testközelbe hozta Bodor Aladárt, Schöpflint, Szabó Dezsőt, Móriczot, Kosztolányit, Babits Mihályt, Rippl-Rónait, Fodor Józsefet, Osvát Ernőt, Szabó Lőrincet, Czakót, Németh Lászlót és még sorolhatnám…
Érintette persze Lesznait és Kafka Margitot is, érdekes párhuzam, hogy magánéletükben szinte ugyanaz a rosszul választás, ide-oda sodródás, helykeresés figyelhető meg. De Szefi nem hagy nagy nyomot az emberben-emberen, mondatai átsuhannak s inkább mondanivalójával hat. Mégis, ami leülepszik: asszonybölcsesség, idő és tapasztalat hozta okos gondolatok, valamint valami megmaradt, kézzelfogható vágy. Az ember lánya legszívesebben szintén kivenne egy „hónapos szobát” (légyen az akár egy nyolcszögletű "zongoraterem") próbálná magát megfejteni és kifejezni, miközben társaságért eljárna a budai kiskocsmákba, vagy a Centrálba a „Nyugatos” asztalhoz. Óhhh……:)

22 hozzászólás

Népszerű idézetek

Véda P>!

Ahogy mesélik, akkoriban olasz hárfások keresték fel a zalai szőlőket és érzelmes dalokkal szórakoztatták az ottlévőket. Délben megjelent egy hárfás, és illő távolságban oly gyönyörű dalokat zengett, hogy anyám nem vette észre, hogy leeresztett jobb kezén apám egy fűszállal megmérte a gyűrűsujj bőségét.

68. oldal

Véda P>!

A fiatalság jellemzője, hogy az élet rövidségéről nem vesz tudomást, merész vágyait az időre bízza, s azt hiszi, majd mind valóra váltja.

202. oldal

Kapcsolódó szócikkek: fiatalság
Véda P>!

Osvát Ernő mondta egyszer: A legritkább két erény: férfiban az őszinte szerénység, nőben a valódi finomság.

404. oldal

Véda P>!

Semmit úgy nem becsültünk egymásban, mint a szívből faladó könnyelműséget és azt, hogy az embert minden formájában szeretni tudjuk, és nem nézzük le, bármily lent látjuk.

449. oldal

Véda P>!

Az ember azt, hogy ő maga kiment a divatból, előbb-utóbb megszokja, de hogy eltűnhetnek nyomtalanul életének kedves színhelyei, nehéz elhinni.

343. oldal

Véda P>!

A látás örömét, a mélység titkait nem kapjuk ingyen: az élet minél mélyebbre sújt, annál merészebb életlátással kerülünk felül.

Véda P>!

…a házasságok épülete vajmi könnyen repedezővé válna, ha a gyermekek érdekeik védelmére, a maguk apró, ügyes téglácskáiból nem építenének védőfalat köréje.

113. oldal

Véda P>!

Szerettem, csodálkoztam az életen, és amit elém tárt, elhittem. Ha a nehéz útra tekintek vissza, mely lassú lépésekkel avatott íróvá, látom, hogy amint eltévedtem a valóságtól, a képzelet hazugsága giccset rögtönzött. Hamis úton hazug történet terem.

342. oldal

Véda P>!

Csak később jöttem rá, hogy ahol lelki életünk képtelen előbbre jutni, ott mindenképpen igazságtalan ítéletet hozunk.

Véda P>!

…mert gazdag előtt a szegény hiába ártatlan, mindig bűnösnek látszik.

382. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 3.
Menyhért Anna: Női irodalmi hagyomány
Borgos Anna – Szilágyi Judit: Nőírók és írónők
Z. Szalai Sándor: Gárdonyi Géza
Gereben Ágnes: Babel világa
Gróh Gáspár: Szabó Dezső
Tóth Béla: Móra Ferenc betűösvényein
Szegedy-Maszák Mihály: Márai Sándor
Czére Béla: Krúdy Gyula
Háy János: Kik vagytok ti?