Házimurik (Házimurik 1.) 130 csillagozás

Bohumil Hrabal: Házimurik Bohumil Hrabal: Házimurik Bohumil Hrabal: Házimurik

A ​nagy közönségsikert aratott "sörgyári” könyvek mellett Hrabal írt egy másik önéletrajzi trilógiát is, amelynek köteteiben (Házimurik, Vita Nouva, Foghíjak) sajátos módon nem a szerző, hanem a feleség szólal meg első személyben, azaz: Hrabal egy "közelálló kívülálló” szemével látja és láttatja önmagát. Ez a „harmadik személyű önvallomás” újabb pszichológiai és művészi bravúr a pályán.A trilógia első kötete, a Házimurik egyfajta kettős életrajz: Hrabal és felesége hol párhuzamosan futó, hol egymásba kapcsolódó története.A negyvenes-ötvenes évek Kelet-Közép-Európájában tipikus módon mélybe lecsúszottak, perifériára sodródtak, mindent újrakezdők históriája ez, azoké, akik tizenhárom szobás családi villákból vagy legalábbis négyszobás szolgálati lakásokból indultak, és a nagy garral beharangozott új élet hajnalán silány albérleti szobákban, jószívű ismerősöknél húzták meg magukat.A tehetős polgárcsalád jogi doktorátussal rendelkező s félig-meddig önkéntes proletárrá züllött fia és a… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1986

>!
Európa, Budapest, 2018
328 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634059103 · Fordította: Zádor Margit
>!
Titis, Budapest, 2012
ISBN: 9786155157080 · Fordította: Zádor Margit · Felolvasta: Bánsági Ildikó
>!
Európa, Budapest, 2008
234 oldal · ISBN: 9789630784986 · Fordította: Zádor Margit

3 további kiadás


Enciklopédia 3


Kedvencelte 24

Most olvassa 7

Várólistára tette 42

Kívánságlistára tette 29


Kiemelt értékelések

DaTa>!
Bohumil Hrabal: Házimurik

A Szigorúan ellenőrzött vonatok és az Őfelsége pincére voltam után azt hittem, Hrabal és én sosem leszünk igazán jóban, aztán jött a Sörgyári cappricio, ami látványos fegyverletételre késztetett majd a Csodaalmák lelkes követőjévé tett. Most meg, a Házimurikkal azt hiszem, amolyan rajongóvá is válok én.

Felesége szemszögéből mesél itt nekünk kettőjük megismerkedéséről, az udvarlásról, jegyességről majd házasságkötésükről, mindezt varázslatos, könnyed, sírós-nevetős borsörgőzös, elvarázsolt hangulatban. Remekmű, jöjjön hát a folytatás!

3 hozzászólás
Kapusi_Farmosi_Dóra P>!
Bohumil Hrabal: Házimurik

Hrabal akkora figura volt, hogy a törzshelyén, prágai Aranytigris sörözőben találkozott az akkori cseh miniszterelnökkel Václav Havellel és Bill Clintonnal. Ez sokat elárul a prioritásairól, amit talán a: „sört és szabadságot” felkiáltással tudnék leginkább összefoglalni. Ezzel azért néhányan biztosan egyet tudtok érteni így júniusban, főleg amikor az égből naponta hullik a jégesővel kísért istencsapása, aztán meg lóg a nyelvünk, mert olyan forróság és pára van.

A Házimurik egy önéletrajzi ihletésű trilógia nyitódarabja, pofás borítójával kétségkívül vonzza a tekinteteket. Ritkán fordul elő velem, hogy egy író személyisége ennyire befúrja magát a bőröm alá, nem igazán tudom, hányadán is állok vele, és újra meg újra azon gondolkozok, hogy kedvelem-e vagy sem. Elképzelhetetlenül nehéz lehetett az élet a második világháború utáni Csehszlovákiában (is), ahol Hrabal élt és alkotott. Ezzel együtt képtelen vagyok szívből szimpatizálni vele, de teljesen elutasítani sem vagyok képes. Ahogy üldögélek és azon jár az eszem, hogy is fogjak bele a bejegyzés írásába, fel-felböffen egy, az egyetemi évek alatt milliószor hallott mondat: „Alkoholista az, aki annyit iszik, mint mi, csak nem szeretjük.”

A regény egyik különlegessége egyértelműen abban rejlik, hogy Hrabal saját magát és feleségével kibontakozó szerelmük történetét a nő szemszögén keresztül mutatja be. Kíváncsi lennék, vajon a hölgyeményt megkérdezte-e az írottakról, és ha igen, egyetértett-e vele. Bevallom első körben nekem nem tűnt fel, hogy az elbeszélő nő, simán férfire asszociáltam a stílusból, aztán eljött a nagy „aha-pillanat” és megfordult a fejemben a történet hangulata is.

Ha meg szeretném határozni, milyen érzés volt olvasni ezt a regényt, akkor valami ilyesmit mondanék: Hrabal a fejében kavargó gondolatokat szédületes gyorsasággal dobálta egy ötvenliteres bödönbe, megkavarta, sört öntött rájuk, két pohár folyóvizet, némi kutyaszőrt, vakolatízű szerelmet, egy teljesen őrült családot, majd egy újabb, alapos kavarás után az egészet a fejemre öntötte miközben szökdécselve körbetáncolt. Mire kitöröltem az arcomba ömlő kulimászt már csak a hátát láttam, ahogy épp a folyópartra rohant arcot mosni. Azt hiszem ezt hívhatják úgy, hogy Hrabal-életérzés.

https://csakegypercre.blog.hu/2020/06/15/bohumil_hrabal…

gab001 P>!
Bohumil Hrabal: Házimurik

Szokás szerint inkább csak a címkék alapján alakítottam ki az elvárásaimat, így némiképp értetlenül olvastam az elejét. Egy életrajzi regényre számítottam, s ennek ellenére egy nőről olvastam. Mivel érdekes volt így is, gyorsan túltettem magam a dolgon. Aztán számos utalás, Hrabalról általam is ismert tény megjelenése után mégis szöget ütött a fejemben, hogy talán azonos a doktorral. A fülszövegnek köszönhetően pedig megértettem, hogy valóban róla szól a könyv, viszont a felesége szemszögéből. Igazán egyedi ötlet. A végét tehát már ennek fényében olvastam el. Olvasmányos a stílusa, mégsem haladtam túl gyorsan. Hozzá kellett szoknom a véget nem érő mondatokhoz és a dialógusok kiemelésének hiányához. Ráadásul a hangulata is elég nyomasztó, hiszen a 2. világháború utáni időről szól, az élet nehézségeiről és az emberek veszteségeiről. Ugyanakkor mégis sugárzik belőle egyfajta életigenlés. Megszerettem Eliskát, s örültem, hogy tejszínhabos csokoládétorta tudott lenni. Kíváncsi vagyok a folytatásra.

>!
Európa, Budapest, 1992
234 oldal · ISBN: 9630753960 · Fordította: Zádor Margit
Chöpp >!
Bohumil Hrabal: Házimurik

Ez egy véget nem érő történetmesélés soha ki nem fogyó söröskrigli mellett.

borbolya3>!
Bohumil Hrabal: Házimurik

Hrabal kicselezve hű olvasóit felesége szemén láttatja magát ebben a regényében. A könyvet olvasván folyton felvetődött bennem a kérdés, vajh az asszony mégis mit szólt ehhez, ott helyeselt tán a sarokban? Újabb bizonyíték, hogy nehéz lehet írófeleségnek lenni. Mi olvasók viszont csak lelkendezhetünk, hogy ez a furcsa felállás Bohumilnak eszébe jutott, volt itt mindenből egy kicsi, mit úgy szeretek Hrabalnál, a komoly hangot megütő, elmélázó gondolatfolyamokból egyik pillanatról a másikra csap át a legmegmosolyogtatóbb szituációkba.

Kallós P>!
Bohumil Hrabal: Házimurik

Ezzel a művel kellet volna kezdenem az ismerkedést Hrabballal! :D Nagyon tetszett, sok mindenre rávilágít a Sörgyári Capriccióban. Egész idő alatt emlékezetetnem kellett magam, hogy Hrabal beszél magáról a neje szemszögéből. Nagyon jó! Ez az ember előbb utóbb megszeretteti velem a Pop Artot! :D Az esküvőjét egy nagy korsó sör melett egyszer újra hallgatom! :)

cippo I>!
Bohumil Hrabal: Házimurik

A Bohus maga a jugendstil.
A Bohus maga a brno-židenice-i Orlando.
A Bohus az én melegágyam.

4 hozzászólás
budaijoci>!
Bohumil Hrabal: Házimurik

Ezt a kötetet nem találtam olyan sziporkázónak mint a korábban olvasott Hrabal műveket, de Hrabal olyan mint a hideg sör nyáron, tulajdonképpen akkor is jó amikor rossz. :) Egyébként csehnek lenni a múlt században ugyanolyan rossz lehetett mint magyarnak, ők mégis többet tudnak nevetni magukon valamiért.

molke P>!
Bohumil Hrabal: Házimurik

Én ezt nagyon élveztem.
Hraballal ez volt az első találkozásom, ha ezt nem számítjuk. Mindenesetre most értettem meg azt. Tetszett ez a felelőtlen, bolondos világ, ami mögött azért nehéz sorsok húzódnak meg. Tetszett a lepusztult bérházban kivirágzó szerelem, a II. világháború utáni cseh társadalom egy szeletének, a volt polgárság új életének tükre, és örök szerelmem, Prága képei. Kissé sör- és Stock-gőzös az egész történet, hullámzó, kacskaringós mondatokban elbeszélve. Remek volt!

macskár>!
Bohumil Hrabal: Házimurik

Hraballal ez a harmadik találkozásom. Még gimnazista fejjel olvastam az Őfelsége pincére voltam és a Sörgyári capriccio c. köteteket. Bár a történeteknek emléke azóta erősen elhalványult, a Házimurikban mégis felfedeztem pár ismerős szereplőt, helyszínt. A hangulat itt is intenzív színekkel, hangokkal, sör- és málló vakolatszaggal telített. Egyszerre nyomasztó és vonzó, de nem felejthető, mert valahogyan ismerős… Egy rendhagyó önéletrajzi trilógia első fejezetéről van szó, ahol az író felesége által követhetjük kettejük kapcsolatát a megismerkedéstől az esküvőig. Illetve így ez nem teljesen igaz, hiszen Hrabal is beszél, a történetek egyes verziói pedig sokszor átfedik egymást. Talán pont ez teszi a művet érdekessé. A kettős hang szerepe lehet akár őszinteségre való törekvés, önvizsgálat. A feleség tükör, melyben a közös élmények, és maga Hrabal személye is, egy kicsit más megvilágításban mutatkoznak. A regényből továbbá kiderül, hogy nemcsak a két szerelmes sorsa hasonló. A régi világ megszűnésével maradt a beletörődés a megváltoztathatatlanba, a közönséges és néha csodálatos élet, amit valahogyan mindenkinek túl kell élnie.


Népszerű idézetek

cippo I>!

Abban áll a másnaposság ereje, hogy az ember új életet akar kezdeni.

tothmozerszilvia I>!

Ide figyelj, mondaná, ha az emberek előtt krumplis pogácsának adod ki magad, akkor úgy fognak veled bánni, mint a krumplis pogácsával, hallgass rám, kislányom, igyekezz magad csokoládétortának kiadni, és akkor úgy fognak veled bánni, mint a tejszínhabos csokoládétortával…

DaTa>!

[…] Aztán meg gyerekkorom óta folyton menekülök, mindig hajt valami, hogy menjek el, valahova máshová, és csak onnan akarózik megint visszamenni oda, ahol azelőtt voltam, hogy onnan megint elinduljak oda, ahol nem vagyok.

212. oldal

1 hozzászólás
borbolya3>!

A részegségben nem az emelkedett hangulat a legszebb, nem a felfelé vezető út, nem az égnek emelt karok, nem az egymás után születő ötletek, a részegségben a másnap a legértékesebb, a másnaposság, a lelkiismeret-furdalás, a spleen, amikor az ember maga alatt van […] Abban áll a másnaposság ereje, hogy az ember új életet akar kezdeni… meg aztán másnapos hangulatban, legalábbis nekem, olyan gondolataim támadnak, amilyeneket józanul félnék végiggondolni, másnapos hangulatban, amikor a testem és a lelkem agyon van gyötörve, olyan gondolatok ötlenek fel bennem, amilyenektől máskor megijednék, de ezek a másnapos gondolatok az igazi gondolatok, ezek viszik az embert, ha nem is sokkal, de valamivel előbbre… Amikor az embernek másnapos állapotában eszébe jut, kit sértett meg tegnap este és éjszaka, és miket művelt még, amikor az ember megizzad rémületében és szégyenében, hogy mi mindent fecsegett ki magáról és mi mindent vágott a szomszédok és a vendégek arcába, amikor az ember szeretne nem élni, amikor öngyilkosságra gondol, akkor hirtelen felmerül benne egy eltemetett mondat… Mi lesz belőled?

103. oldal (Európa, 2003)

Kapcsolódó szócikkek: másnaposság · részegség
Zálog>!

A doktor átvette a lábast, beleszagolt és megörült. Ó, magyar gulyás! Méghozzá hátszínből. Mágnások eledele.

13. oldal

DaTa>!

Hát igen, folytatta a doktor. Fiatalság, bolondság, ülepben az ész, de egyszer majd én is lecsillapodom, hogy még élve elviseljem, hogy halott vagyok. Tudja, Pipszi, az én életem… Mi az én életem? Én úgy örülök, hogy vagyok, hogy a világon vagyok, és ha valami szépet, akármiféle szépet látok, akkor mindjárt házasságra lépek vele, én nemcsak az emberekbe vagyok szerelmes, hanem a tárgyakba is […]

Zálog>!

[…] nem nézett egyenesen rám, nézett ugyan, de csak a szeme sarkából, különben elnézett mellettem, de én éreztem, hogy csak azért nem néz egyenesen rám, hogy jobban lásson, úgy, ahogy azt a lovak teszik.

12. oldal

ella_>!

– Igen, mert nem akartam élni, de amikor majdnem kifogytam az erőmből, éppen akkor vetődtem a maguk udvarára, és megláttam magát, ahogy le-föl húzható lámpa fényében gyökérkefével a padlót súrolja… hát, ha semmi másért, ezért a képért szuper nekem.

98. oldal (Európa, 2008)

1 hozzászólás
Laeken>!

[…] Jugendstil, egy darabka Grinzing, az öreg Ausztria emléke, egy darabka Bécs, de már elhagyatottan, emberek nélkül, tehát a mi szemünknek szánva, mert a mi szemünk érzékeli és megérti azt, amit a lomtárba dobtak.

85. oldal

Laeken>!

Meine Liebe Pipsimaus….
Szívélyesen üdvözöllek Bécsből, rossz híreket hallok rólad, ne felejtsd el, milyen családból származol, a te nénikéd Pischinka, akármilyen szegény is, mindig tisztán, ízlésesen és elegánsan öltözve jár-kel Bécsben, Pipsimaus, mit szólna a papa, ha így látna? Ide figyelj, mondaná, ha az emberek előtt krumplis pogácsának adod ki magad, akkor úgy fognak veled bánni, mint a krumplis pogácsával, hallgass rám, kislányom, igyekezz magad csokoládétortának kiadni, és akkor úgy fognak veled bánni mint a tejszínhabos csokoládétortával…

43. oldal


A sorozat következő kötete

Házimurik sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Ludvík Souček: A vak madarak titka
Irena Dousková: Anyegin ruszki volt
Vladimír Neff: Császári ibolya
Oldřich Daněk: A király nem visel sisakot
Frank McCourt: Angyal a lépcsőn
Sheila Hocken: Emma meg én
Garaczi László: Hasítás
Kodolányi János: Süllyedő világ
Laczkó Géza: Szent Iván tüze
Kodolányi János: Tavaszi fagy