Egy ​osztályismétlő emlékezései 34 csillagozás

Bohumil Hrabal: Egy osztályismétlő emlékezései

"Bezárom ​a kört, felgöngyölöm az emlékek celofánját, és ha valaki arra gondolna, hogy nem illik így írni arról, ami elmúlt, jusson eszébe, hogy e sorok írója egy volt enfant terrible, az osztály réme és bajkeverő, hogy elsőben a tanító úr kézen fogva vezette be, mint a csikót kantárszáron. Hogy megbukott és háromszor nem volt kielégítő a magaviselete. Ó, ifjúságunk szépsége és ereje!” Erről a "rettenetes gyerekről” – és a későbbi rettenetes felnőttről – szólnak a nagy cseh író megrendítően őszinte, fájdalmasan szép elbeszélései. Az iskoláskor, a diákévek, a sörgyári időszak és ennek mintegy ellenpontjaként a magányos, keserves, utolsó évek, a "macskás” időszak – ez az életrajzi szál, amelyre az írások felfűzhetők. E két nagy korszak párhuzamba és szembe állítása, összekapcsolódása és ellentmondása, az ebből adódó feszültség adja a szövegek igazi erejét. A bölcső és a koporsó között feszülő húr – hogy Hrabal egyik írásának a címét idézzük –, ez lehetne a kulcsszava a kötetnek,… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1987

>!
Európa, Budapest, 2006
304 oldal · ISBN: 9630779498 · Fordította: Körtvélyessy Klára, Varga György, V.Detre Zsuzsa
>!
Európa, Budapest, 2001
306 oldal · ISBN: 9630769298 · Fordította: Körtvélyessy Klára, Varga György, V. Detre Zsuzsa

Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

René Magritte


Kedvencelte 9

Most olvassa 1

Várólistára tette 25

Kívánságlistára tette 10


Kiemelt értékelések

DaTa>!
Bohumil Hrabal: Egy osztályismétlő emlékezései

Furcsa egy kötet volt ez. Néhány írás zseniális benne. Néhány meg nem. Sokat ismételte is magát, ez zavart, de az tény, hogy Hrabal úgy ki tud kapcsolni, ahogyan kevés más író. Abszurd, vicces, néhol meglehetősen mély és filozofikus, de szinte végig csupa önirónia, az élet, a sors szembenevetése. Szeretem az öreget. Nagyon megszerettem. Igen.

Kallós P>!
Bohumil Hrabal: Egy osztályismétlő emlékezései

Nagyon-nagyon egyben van és ez nem csak erre az esszé-assemblage-re értendő, hanem úgy am block zusammen a teljes Hrabali életműre értem. Minél többet Hallgatok tőle (bizony, bizony a vakok és gyengénlátók szövetségének zombi hangoskönyveit is falom) annál jobban tisztelem. Kezd kibontakozni a kupiból valami egészen zseniális neoavantgard hangulat, ami át meg átlengi a könyveit. Ezt ugye kicsit más szemszögből kell nézni, mint ahogy egy Andy Warhol szitanyomatot vagy egy Rauschenberg assemblage-t sem a részleteire bontva vizsgálunk. Ha így tennék, nagyon gyorsan kaptam volna ideggörcsöt a macskázásától. :D H. Hesse szavaival élve: Ami nekem bölcsesség az másnak lehet bolondság …

alaurent P>!
Bohumil Hrabal: Egy osztályismétlő emlékezései

Néhol megtalálom benne a hrabali hangot, de nagyon összelapátolt kötet ez. Minden, ami máshová nem fért vagy illett be? Sok bennük az eszmefuttatás és bölcselkedés, ami a nagy regényeiben humor és szatíra mögé van rejtve. A leginkább a macskás novellák tetszettek, azok tele voltak élettel, áthallással.

Gáborr_Nagy>!
Bohumil Hrabal: Egy osztályismétlő emlékezései

Ezt a könyvet azoknak javaslom, akik nagyon szeretik a kis öreget. Eléggé egyenetlen színvonalú, nagyon változó témájú írások ezek. Nagy értékük, hogy bepillanthatunk Hrabal hétköznapjaiba, kicsit a múltjába, megismerhetjük sok macskája életét és szörnyű halálát. És hogy mindezek hogyan hatottak a szerzőre. Az általam nagyon kedvelt anekdotikus és mély gondolatok ebben a kötetben alig vannak jelen.

berger90>!
Bohumil Hrabal: Egy osztályismétlő emlékezései

A cseh kispolgár, aki akkor is kispolgár maradt, mikor már sokat keresett az írással. A lökött író, aki macskáival érzi legjobban magát, vagy amikor a kocsmába menekülhet, ami a végső menedék asszonya elöl :) Fantasztikus volt.

Mormi>!
Bohumil Hrabal: Egy osztályismétlő emlékezései

Hrabal. Lehet bármi mást mondani? Kell bármi mást mondani??

Németh_Veronika>!
Bohumil Hrabal: Egy osztályismétlő emlékezései

Kicsit középszerű volt, sok ismétléssel, Bohumil Hrabal összegyűjtött mosodaszámlái… Azért volt benne pár magvas gondolat.

csabal>!
Bohumil Hrabal: Egy osztályismétlő emlékezései

Ez a könyv szerintem azért jó, mert nem rossz és azért nem rossz, mert jó.


Népszerű idézetek

alaurent P>!

Jan Smetana az utolsó lanovkázások egyikén azt mondta nekem, hogy amit most átélünk, az René Magritte, az René Magritte egyik festménye, melyen keménykalapos és konfekcióöltönyös egyforma urak potyognak az égből…
Jan Smetana elárulta nekem, hogy azt álmodta, hogy lent állt a Grúň tövében, és a lanovkán sem fölfelé, sem lefelé nem ment senki, a drótkötélpályán csak az üres ülőkék suhantak, és akkor megérkezett hatvan René Magritte, és egyik a másik után beült a székbe, és elindult felfelé, és Jan Smetana,amikor a hatvan René Magritte közül az első már elsőként lefelé ereszkedett, abban a pillanatban,amikor az az első René Magritte találkozott az utolsó René Magritte-tel, amikor a menet elhaladt egymás mellett, akkor Jan Smetana úgy érezte, hogy ezt a találkozást le kell festenie René Magritte tiszteletére…

Ki vagyok 6.

Kapcsolódó szócikkek: René Magritte
DaTa>!

Az összes szerszám közül a tűt szeretem a legjobban. Annak nem feje van, hanem foka, amibe cérnát fűzünk, és csak akkor lehet varrni a tűvel. Néha, amikor felnézek a holdas éjszakába, pontosan érzem, hogy valaki éppen a holdsugarat fűzi be a fejem fokába, a szemembe. Néha ,amikor lehunyom a szemem, az az érzésem, hogy az összes szép gondolatot felülről fűzi be a fejembe valaki, és így apránként olyan dolgokról szerzek tudomást, amikről semmit sem tudok.

RKAti P>!

A humor égszínkék celofánjába be lehet csomagolni a napi gondok elnyűtt és véres alkatrészeit.

DaTa>!

A pocsolyában az óceánt látom, amikor a tengeren hajózom, a kopidlnói erdőben lévő kis halastóhoz kívánkozom, a homokbuckában hegyóriást látok, amikor a Jungfrau tetején álltam, a semicei Hůrka után vágyakoztam. Ezért legszívesebben otthon vagyok, ahonnan a kocsmába kívánkozom, a kocsmában viszont arra gondolok, milyen jó otthon lenni és arról ábrándozni, hogy elmegyek a kocsmába, ahol az édes otthon után vágyakozom majd. Mindig ott vagyok legszívesebben, ahol éppen nem vagyok

1 hozzászólás
DaTa>!

Az élet örökös védekezés az ellen, aminek be kell következnie.

cassiesdream>!

A művészet ünnepet varázsol a tudásból, és mindezt csak úgy mutatóba sorolom föl, tulajdonképpen ha van egy-egy tisztességes gondolatom, az mind lopott, beleértve Platón mondatát. A szépben való nemzést. Meg aztán, ami szépen azon az én ugródeszkámon, és csakis az én ugródeszkámon valaha is írtam, azt mindig másoktól hallottam, én tulajdonképpen a kocsmák és restik vendégeinek tolvaja vagyok, ez pont olyan, mintha a felöltőjüket vagy az esernyőjüket lopnám el. De a legnagyobb menő abban vagyok, hogy olyan helyzetekről hazudozom, amilyenekben sohasem voltam, […]

250-251. oldal (Ki vagyok)

DaTa>!

Két esküdt ellenségem volt: az édesanyám és a feleségem. Az első átpasszolt a másodiknak és mindketten egyfolytában nevelni és pallérozni akartak és akarnak, így aztán szüntelenül menekülök hazulról, és a legszörnyűbb lebujban érzem otthon magam, ahol állandóan rettegek, hogy mindjárt kitárul az ajtó és belép a feleségem, elhunyt édesanyám felépítményének a kíséretében, két olyan asszony gyámsága alatt állok tehát, akiket annyira szerettem, hogy életre-szklerózisra ellenségek lettünk. Így nem maradt más választásom, mint hogy az írásban keressek menedéket, és az irodalommal próbáljam megtisztítani magam mindattól, amit ez a két jótét lélek enyhén diszkordáns lelkembe plántált.

Terka6>!

Mit csinál, amikor nem megy az írás?
Nálam gondtalanabb embert maga még nem látott. Ha nem zsibog, minek gyötrődjek? Rögtön megragadom az alkalmat, és megyek a városba flangálni, úgy érzem magam, mintha a feleségem valahol tőlem jó messzire nyaralna.

147. oldal

DaTa>!

A vereség tudomásulvétele a győzelem kezdete. Csakhogy! A világ nem áll semmi másból, mint csupa-csupa győzelemből és az emberek nem tesznek mást, csak sorra aratják a győzelmeket, pont úgy, mint ahogy karambol után az egész világon mindig a másik a hibás, nem én.


Hasonló könyvek címkék alapján

Hyeonseo Lee – David John: A lány hét névvel
Frank McCourt: Angyal a lépcsőn
Lesznai Anna: Kezdetben volt a kert
Polcz Alaine: Asszony a fronton
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony
John Williams: Stoner
Szabó Magda: Für Elise
Agota Kristof: Trilógia
Robert Graves: Én, Claudius
Gerald Durrell: Családom és egyéb állatfajták