In ​memoriam Pilinszky 3 csillagozás

Bogyay Katalin: In memoriam Pilinszky

Mintha ​szent lett volna egy nagyvárosi ikonról, úgy élt Pilinszky János, az áttetsző testű és törhetetlen szellemű költő az ötvenes, hatvanas, hetvenes évek Budapestjén és Párizsában, jóbarátok és ivócimborák, szerelmes asszonyok és munkát adó papok között.
A náci koncentrációs tábor szenvedésének, az ötvenes évek megalázó kitaszítottságának sebhelyeivel lelkében érte meg, hogy tisztelték, szerették, olvasták és szavalták, hogy a kor köztudatában a vitathatatlanul nagy költők közt szerepelt akkor is, ha csak néha-néha jelent meg egy vékony kötete. Ám az nagyobb súlyú volt, mint…. Nem, Pilinszky se mondott volna neveket.
Pilinszky, Kondor Béla, Erdély Miklós, Vujicsics Tihamér – nevek ugyanabból a korból és körből. Korán és tragikusan meghalt költők, festők, zenészek. Nemcsak hogy biológiailag nem érték meg az átlagos életkort, hanem a társadalmi megbecsülés is éppen csak megérintette őket. Ám haláluk óta alakjuk egyre nő.
Barátok és tisztelők beszélnek e… (tovább)

>!
Officina Nova, Budapest, 1989
136 oldal · ISBN: 9637835814

Kedvencelte 1

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

>!
sempiternalsoul
Bogyay Katalin: In memoriam Pilinszky

Úgy döntöttem, Pilinszky János személyisége lesz az egyik házi dolgozatom témája, így találtam rá erre a könyvre. Hatalmas élmény volt a költő barátainak és ismerőseinek interjúit olvasni, Pilinszky egy egész új oldalát fedte fel előttem…
Ennek a könyvnek hála most már tudok vele azonosulni.
Ennek a könyvnek hála sírtam azért, hogy már soha nem tudok vele beszélgetni.
Ennek a könyvnek hála lassan értem Pilinszkyt.


Népszerű idézetek

>!
Gregöria_Hill

Kétszer ültem lépcsőházakban úgy, hogy a versein sírtam.

103. oldal (Tandori Dezső)

1 hozzászólás
>!
Gregöria_Hill

„Gyerekek, képzeljétek, mit látok ma délelőtt: Áll a Ferenciek terén a mi aszkéta költőnk, s mint Szent Ferenc a madaraknak, doktor Basch Lóránt szőrös fülére hajolva szaval. Megvártam: nyílt színen elmondta neki a teljes hatvannégy soros Frankfurtot!”

95. oldal (Görgey Gábor)

>!
Gregöria_Hill

Belépett, kicsit félrebiccentve fejét, aszkétaarcán bocsánatkérő mosollyal. Thurzó nyomban nekiszegezte: „Na, megvan a következő szótagod?” P.J: arca elé kapta kezét, mint egy rajtakapott gyerek, – ezért nagyszerű Balla Demeter fotója a posztumusz Szög és olaj címlapján!-, és körülnézett a társaságon, hallják-e Thurzó gonoszkodását.

94. oldal

>!
Gregöria_Hill

-Ha társaira nem jutott ideje, ha a pénz nem érdekelte, ha monológot folytatott a szemben ülővel, ha a környezete nem ingatta meg egyéni életformáját, mi volt akkor a számára mégis az igazán fontos?

24. oldal

1 hozzászólás
>!
Gregöria_Hill

Így hagyta el János is a fölösleges poggyászokat élete végére, megfeledkezett az irodalomról, a Bibliát és Dosztojevszkijt leszámítva, és megfeledkezett az ivásról is. […] Hiába adtam Esterházy könyvét a kezébe, alig jutott el a huszadik oldalig benne. Jánosnál az irodalom egy ponton tökéletesen zsákutcába jutott, benne ugyanis a mondanivaló kész volt, és az nem függött össze semmiféle irodalmi mértékrenddel, Dosztojevszkij kivételével.
(Törőcsik Mari)

111. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Singer Magdolna: Partitúra
Esterházy Péter – Marianna D. Birnbaum: Az évek iszkolása
Laki Mihály (szerk.): Egy délután Kornaival
Gérard Depardieu: Kösz, megvagyok…
Krasznahorkai László: Nem kérdez, nem válaszol
Biri Magdolna: Lélekveszélyben
Popper Péter: A tigris és a majom
Zacher Gábor – Karizs Tamás: A Zacher
Naszádi Kriszta – Nemes Ödön: Szabadon, örömmel, szeretettel
Benedek István: Ideges emberek