Boglár Lajos (szerk.)

Mariweka 3 csillagozás

Piaroa indián mítoszok és mesék
Boglár Lajos (szerk.): Mariweka

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Népek meséi

>!
Európa, Budapest, 1987
142 oldal · ISBN: 963074371x · Fordította: Boglár Lajos · Illusztrálta: Loránt Lilla

Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 15


Kiemelt értékelések

>!
anesz P
Boglár Lajos (szerk.): Mariweka

Boglár Lajos (szerk.): Mariweka Piaroa indián mítoszok és mesék

Nem ez lett a sorozatból a kedvenc részem, de érdekes volt olvasni a venezuelai indiánok hiedelemvilágáról. Dualista világképükben az istenek is állandóan keresztbe tesznek egymásnak. Különböző népeket teremtenek, és természetesen azoknak kedveznek. Meg is halnak, viszont különböző állatokban újraélednek.
A piaroa indiánok életét a vadászat határozza meg. Erről tanúskodnak a vadászdalok is. Az éneklés különben a hagyományok megőrzésének is a legfontosabb eszköze. A nők nem igazán kaptak szerepet a történetekben. Ha igen, akkor is alárendeltek és ostobák.


Népszerű idézetek

>!
Hajós_Eszter I

HOGYAN TEREMTETTÉK A PEKARIT?

Sokszor éneklünk az iméről, a vaddisznóról, mielőtt ennénk a húsából, de a maszktánc közben is. Az iméről több ének szól, a teremtésüket is elmondja egy történet.

A maszktánc éneke egyenesen halad, a vaddisznó-betegség elleni ének pedig kanyarog, akár a patak. Szeretem a warime-éneket, és szeretem a vaddisznó-éneket is, mert érdekes.

A Szipari-ahe forrásvidékén, ott, ahol a szárazság idején Marepa kunyhója áll, van egy hegy, az Ime-tahtawinawa. Ott, azon a hegyen teremtették a nagy vaddisznót. Én tudom, hol áll a nagy kőhegy, az Ime-tahtawinawa. Szemben a Szipari-patakkal, az őserdőben.

Ott énekelték a warimét, a vaddisznó szertartási énekét is. Számtalan szava van az éneknek. Uhku-vaszruve, azután uhku-juwe-juwe, aztán arikoto. Sok az ilyen szó. Amikor szólnak a hangszerek, és a maszkok táncolnak, akkor hallható a warime-ének. Meg-megállnak a táncosok, mondják az ének szavait, és az asszonyok válaszolnak. Csak a válaszadó asszonyok ismerik az ének szavait, mások nem. S a válaszadók ontják torkukból a szót.

A táncosok-énekesek a hegyen maradnak egy ideig, talán egy órát, majd még feljebb indulnak. – Arikoto – mondják még lent. – Nea-a parewa – mert felfelé haladnak. Majd ismét felfelé mennek, le és fel: akárcsak a vaddisznók.

Ott, ahol megteremtették a vaddisznókat. Ez is Wahari műve. Purejdo a hely neve, ahol követik egymást a csúcsok. Maszk van az embereket; belépnek egy kunyhóba, majd egy másikba, majd egy harmadikba.

Mielőtt megteremtették volna a piaroákat, csak az őserdő meg a sok kőhegy létezett. A kőhegy elhagyott kunyhó volt. Mert a piaroák kunyhója olyan, akár a hegycsúcs. És Wahari megismerte az elhagyott kunyhókat, amikor gyilkosai elől menekült. Mert Kwojmoj, a Mérges Kígyó halálát kívánta. Ám Wahari, hogy fel ne ismerjék, maszkot öltött magára: folyton változtatta alakját, és kunyhóról kunyhóra járt a maszkokban, és sok mindent adott az embereknek, míg végül az elhagyott kunyhóhoz jutott.

Ezért éneklünk arról a helyről. A Purejdo nincs közel, a Purejdo nagyon messze van.

60–61. oldal

Boglár Lajos (szerk.): Mariweka Piaroa indián mítoszok és mesék

>!
Zigó_Attila

De más dolgokra is gondolok: hogy nem tudok vizet adni a lányom fiának. Ezért vagyok mindennap szomorú. Nem vagyok jó piaroa asszony. Ezen a vidéken minden ház elszomorít. Nem idevalósi vagyok. Szomorúan alszom.

Sirató

Boglár Lajos (szerk.): Mariweka Piaroa indián mítoszok és mesék

>!
Tororu

…egy vallási vezetőnek nemcsak a gyógyító varázsénekeket kell pontosan, hiba nélkül ismernie és előadnia, hanem egyúttal céloznia is pontosan kell vadászútjain. Mert nemcsak az énekkel való gyógyítás a feladata, hanem a hússzerzés is. A piaroák többnyire fúvócsővel vadásznak, amihez erős tüdő és tiszta látás kell: az indiánok felfogása szerint az összefüggés a fújás (lehelet) és az ének (kimondott szó) között teljesen egyértelmű.

Utószó

Boglár Lajos (szerk.): Mariweka Piaroa indián mítoszok és mesék

>!
Zigó_Attila

És nem könnyű dolog a sámánok tanulása: hangyák csípik őket, nyelvüket rájatüskével fúrják át, keserű vizet kell inniuk. Ne félj, ha át kell esned a tanulás szertartásán! Ha nem félsz, gyorsabban tanulsz. Ha félsz, elmaradnak a gondolatok. Ha megfizetsz minden leckéért, nem vesztheted el gondolataidat! Halálodig kell tanulnod, és alá kell vetned magad a szertartásnak. S gyermekeidnek is így kell tenniük.

Hogyan született Buóka?

Boglár Lajos (szerk.): Mariweka Piaroa indián mítoszok és mesék

>!
Hajós_Eszter I

MINDEN ÁLLATBETEGSÉG ELLENI ÉNEK

Van a szent Tianawa-hegyen egy sas, amelyet a piaroák sosem láttak. A neve: Muka Kujeli. Minden dalban énekelnek róla. Mukának is van egy éneke, amely megóvja a fiókáit a betegségtől, ha húst esznek, mivel ez a sas mindenféle állatot, majmot, vadpulykát, vaddisznót is eszik. Mukának ez a dala átalakítja az állatok húsát veszélytelen növényi élelemmé: olyan lesz, mint a burgonya. A piaroák saját betegségeik ellen is ennek a sasnak a dalát éneklik.

Muka Kujeli úgy él, akár Enemej és Redjo.

Sokan, emberek és állatok is találkoznak Jó Cseheru és Jó Enemej házában, és énekelnek az állatbetegségek ellen. Az övék volt az első ének a világon. S a piaroák most is éneklik.

A piaroa énekesek így mondják: „Szeretném, ha úgy tudnék enni, mint Muka, hogy a vadpulyka, a majom s más állatok húsa olyan legyen, akár a burgonya. Szeretném, ha úgy tudnék enni, mint Jubeku, mint Enemej, mint Winilki…”

Cseheru őket csáó-nak, apámnak nevezi.

75. oldal

Boglár Lajos (szerk.): Mariweka Piaroa indián mítoszok és mesék


Hasonló könyvek címkék alapján

Jékely Endre (szerk.): Hogyan győzte le a jaguárt a teknős?
T. Aszódi Éva (szerk.): Tündérek, törpék, táltosok
Manitou ajándéka
Mikola Anikó: Az Arany-patak
Kurt Kauter (szerk.): Hogyan lett király a kondorkeselyű
Mikola Anikó (szerk.): A jaguár fiai
William Camus: Tűzmadarak
Augusta Gregory: Istenek és harcosok
A hétfejű Zarvas
Nagy Katalin – Fehérvári Győző (szerk.): Dalom, dalom, hej! Regém, regém, haj!