A ​filozófia vigasztalása 10 csillagozás

Boethius: A filozófia vigasztalása Boethius: A filozófia vigasztalása

Boethius arisztokrata származású volt, consul fia. Nagy Theodorik gót király szolgálatába állt, s annak ravennai udvarába került. A király a legbizalmasabb feladatokkal látta el, 510-ben elnyerte a consuli méltóságot, megtiszteltetésből 522-ben két fiát is consullá nevezték ki. Amikor védelmére kelt egy szenátornak, akit azzal vádoltak, hogy levelezést folytat a keletrómai császárral, őt is árulással vádolták meg, fogságba vetették és tárgyalás nélkül kivégezték.
Filozófusként legjelentősebb és legeredetibb munkája a „De consolatione philosophiae" (A filozófia vígasztalása), melyet a börtönben írt. A művet Martianus Capella prosimetrumának, a vers- és prózarészleteket váltogató De nuptiis Mercurii et philosophiae mintájára, öt könyvre osztva készítette el. A női alakban megjelenő Filozófia ki akarja vezetni a börtönben saját sorsa felett kesergő Boethiust a szenvedélyek fogságából. A mű felfogása részben neoplatonikus, részben keresztény.

Tartalomjegyzék

>!
Európa, Budapest, 1979
180 oldal · keménytáblás · ISBN: 963071406x · Fordította: Hegyi György
>!
Magyar Helikon, Budapest, 1970
182 oldal · Fordította: Hegyi György

Enciklopédia 6


Kedvencelte 4

Most olvassa 1

Várólistára tette 10

Kívánságlistára tette 10


Kiemelt értékelések

>!
kisginny
Boethius: A filozófia vigasztalása

Kellemes csalódás volt ez a kötet. Kötelezőnek indult, aztán elkezdtem élvezni az olvasását. 90%-ban egyszerűen fogalmaz meg mélyfilozófiai tételeket, és végre ÉRTEM a tudományág fő elveit!!! Amit egy féléves kurzuson sem sikerült elsajátítani! :P Összességében jobb, mint a legtöbb önsegítő könyv a maga nemében. Sokat adott nekem ez a könyv érzelmileg.
Tetszett

>!
Aias
Boethius: A filozófia vigasztalása

Ez a mű egy igazi százarcú ókori gyöngyszem, afféle filozófia antológia, amely Boethius hattyúdalává áll össze. Olyan könyv, amit igazából nem lehet, egyszer elolvasni és nem lehet úgy olvasni, hogy az antik filozófiát, nem ismerjük, illetve lehet, de a filozófiai utálások garmadája elvész, ami ennek a műnek éltető gyökere. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy Boethius közvetlenül kivégzése előtt írja. Vajon, hány ember tudna a siralomházban ilyen nagyszerű művet írni?

>!
Buzánszky_Vírus_Dávid
Boethius: A filozófia vigasztalása

Mindenkinek a kezébe adnám ezt a könyvet. Csodálatosan megírt, átgondolt, és ami a legszebb, hogy abszolút időt álló!

>!
tschk 
Boethius: A filozófia vigasztalása

Már megint az utószót olvastam előbb, most nem kellett volna. Azt hiszem ennél a könyvnél ez nem is lenne lényeges. Józan európai paraszti ésszel mindenki eljut oda, ahova Boethius, max. nem használja. Aztán ahol megtorpan, ott már mindenki beleszédül. Ő pont a szabad akaratba, de van aki másba, sok ilyen szakadék van.

Szép könyv, szerethető, de a lényeg hiányzik belőle: a hit, az a hit amit talán Szent Péter mondott ki először: „Nem ismerem azt az embert.”


Népszerű idézetek

>!
Rita_Sándor

Mert a sors valamennyi csapása közt az tesz a legboldogtalanabbá, hogy hajdan boldogok voltunk.

32. oldal, Második könyv (Európa, 1979)

>!
Sli SP

Csatát, ádáz csatát vívtok mindenfajta sorssal: ha balsors, hogy le ne gyűrjön, ha jó sors, hogy meg ne rontson!

122. oldal, Negyedik könyv (Európa, 1979)

Kapcsolódó szócikkek: balsors · csata · sors
>!
Aleph P

Mert hajlamosak vagyunk a hitványságra, ez talán természetünk fogyatékossága, de hogy minden galádságot, amit csak egy gazember kigondolhat az ártatlanság rovására, el lehessen követni az Isten szeme láttára – ez iszonyú! Tanítványaid egyike nem alaptalanul tette hát fel a kérdést: „Ha van Isten, honnan a rossz? S honnan a jó, ha nincs?”

>!
Buzánszky_Vírus_Dávid

A gyönyör, ki néki hódol,
Hegyes ösztökével űzi.
Olyan ő, akár a kis méh:
Finom ízű mézet ad, s már
Tovaröppen, és a szívbe
Beletört fullánkja éget

65. oldal

>!
Aleph P

De nem történhet az ember körül semmi hirtelen változás anélkül, hogy érzelmeiben valami hullámverésfélét ne keltene: így történt, hogy benned is megtört egy kis időre a lélek szélcsendje.

>!
kisginny

(…) ugyan hol van olyan kerek boldogság, hogy ne lehetne még ezért vagy azért zúgolódni? Bajos dolog ugyanis az emberi boldogság: vagy sose teljesedik ki, vagy nem marad állandó.

33

>!
kisginny

(…) semmi sem nyomorúságos, csak ha annak tartod, s viszont: a megelégedetten tűrőnek minden sors – boldog sors.

34

>!
Awíva

Mivel minden sors, akár kedvező, akár kedvezőtlen, a jók számára vagy jutalomként, vagy próbatételként jut osztályrészül, a rosszaknak pedig vagy büntetésül, vagy megjavulásuk eszközeként: nyilvánvaló, hogy minden sors jó, mert vagy igazságos, vagy üdvös hatású.

120. oldal

>!
Sli SP

S azt vajon csekélységnek véled, hogy hű barátaid szívét ez a kemény, ez a kegyetlen szerencse fedte fel, hogy ő válogatta szét: melyikük igaz, melyikük hamis, távoztával magával vive az ő híveit, veled hagyva a tiéidet? Mit nem adtál volna ezért, mikor még semmi bajod se volt, s szerencsésnek hitted magad! Ne sopánkodj hát elvesztett vagyonod miatt: most találtál rá a legértékesebb kincsre, a barátokra.

47-48. oldal, Második könyv (Európa, 1979)

Kapcsolódó szócikkek: barát · szerencse
>!
Sli SP

Ki hatalmat akar: legyen úrrá
A vad indulatok birodalmán,
S a nyakát megadóan a vágyak
Rút járma alá ne eressze.

62. oldal, Harmadik könyv (Európa, 1979)

Kapcsolódó szócikkek: hatalom

Hasonló könyvek címkék alapján

J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura
Limpár Ildikó: Emlékek tava
Varró Zsuzsa – Varró Dániel: Áfonyka
Tokaji András: A fény, a víz, s a szél játéka
Miguel de Cervantes: Don Quijote
Nagy Szent Gergely: Szent Benedek élete
Egri Viktor: Égő Föld
Nagy Szent Gergely: A lelkipásztorság törvénykönyve
Tours-i Gergely: Korunk története
Nagy Borbála: Theodora császárnő