Brumi ​újabb kalandjai (Brumi 2.) 91% 73 csillagozás

Valaha olvastam több részt is a sorozatból, Pulykapipire, Jócsontra és Panaszmukira konkrétan emlékeztem, bár utóbbi ebben a kötetben nem szerepel, sajnos. A három bocs is kedves kalandokba keveredik, mindegyik tanulságos véget ér. Brumit nem az eszéért szeretjük, de nagyon cuki és jóságos. Amiért szerintem a mai mesekönyvdömpingben is megállja a helyét, az a barátság, az összetartás bemutatása a három különböző mackóegyéniség kapcsolatában. A régi kiadás illusztrációi hozzám közelebb állnak.

Brumi és barátai megint együtt töltik a szünetet. Jól elvannak, megbüntetik aki rosszasságot tesz, hogy elmenjen a kedve tőle. Aranyosak, vidámak és kedvesek ezek a kismackók, szívesen eltöltenék velük egy napot. Olyan jók, olyan barátságosak és jóindulatuak. Kivéve mikor nem. Azért ilyenre is van példa.

Ez a rész határozottan jobb volt, és engem is kevésbé idegesített. Talán az volt az oka, hogy az erdő nagyobb játszóteret kínált, mint a nagyváros, több kalandban volt részük a mackóknak. Jócsont nagyon aranyos bocs lett, a maga csintalan, élénk fantáziájával. Pulykapipi a komoly, igazi vezető, Brumi pedig a naiv, torkos kismackó.
Nagyon tetszett a bújtatott tanító szándék, illetve az, hogy a mackók mennyire kiálltak egymásért. Gyerekeknek ez az igazi barátság regénye.

Kerestem valami régit, ami nem horror. Először azt hittem nagyon melléfogtam, annyira gagyinak tűnt. Aztán megszerettem. Azt viszont nem tudom, hogy csak megszoktam, vagy tényleg jobb lett a közepétől, de sajnáltam, hogy vége lett. A kisfiam sokszor tátott szájjal hallgatta.

Magas színvonalú kötet Bodó Béla humorával. A rajzok nem csak nekem, hanem az ovisaimnak is tetszik, szívesen lapozgatják csak úgy napközben.

Brumi kalandjai folytatódnak, ezúttal ő a vendéglátó az erdőben, Pulykapipi és Jócsont ott tölti a nyarat vele együtt. Ismét sok kalandot élnek át, Jócsontnak pedig egy párszor veszélybe kerül a neve. Ez a rész is igazi, kisebb gyerekeknek való meseregény.

Kb. 15 éve olvastam a gyerekeimnek. És emlékszem tetszett nekik is, és nekem is anno. Többször gondoltam, hogy el kellene olvasnom újra, és jó volt ismét belemerülni. A macik nevei a címben szereplő (egyik) főszereplőn kívül, elég furák voltak, azokhoz kicsit nehezen szoktam hozzá. Ettől függetlenül aranyos, vicces kis könyv a bocsok és társaik kalandjairól, valamint szeretetről, barátságról és összetartozásról. Magyar szerző „magyar medvebocsáról” szóló könyvet a maga nemes és vicces egyszerűségével minden magyar gyereknek ismernie kellene.

Azért viccesek Brumi barátainak a nevei. De jó olvasni, könnyű kikapcsolódás.

8 éves szülinapomra kaptam, és még akkor abban az évben kiolvastam, aranyos kis történetek

A Brumi-kötetek sajátos nyelvezetűek, s hozzájuk azok a gyönyörű rajzok! Lehetetlen volt nem szeretni őket, minden újabb megkapott kötet a kedvenceim közé került, öcsémnek is nagyon sokszor olvastam fel belőlük.
A legelsőt (Brumi Mackóvárosban) nagynéném hozta. Ő és apukám nagyon sokat mesélt belőle. Azután jött a többi kötet, csak a Brumi, mint detektív nincsen meg.
Eljött az idő, mikor én olvastam belőlük öcsémnek, majd évekkel később a gyerekeimnek.
Szávay Edith rajzait ők is imádták. Az egyszerű kis történeteket is.
Újraolvasva: 2020. augusztus
Most egy kihíváshoz kellett piros gyümölcs. ez adta újra kezembe a kis kötetet: Rémlett, hogy a mackók gyakran ettek málnát, epret. Nem is kellett csalódnom.