Itthagy-lak 4 csillagozás

A Donig és vissza
Boda Gyula: Itthagy-lak

Hosszú évtizedeken keresztül az tartotta bennem az életet, hogy a józan ésszel elképzelhetetlennek tűnő élményeket elmondhassam. Az örökre lezárult szemeket gyászlepelként betakarta az állandóan kavargó hó. Ez a sors méretetett a 2. magyar hadsereg legénységi állományára, akik mindig az események középpontjába keveredtek. Sokan fogságba estek, s ha még azt is túlélték, testközelből beszélhetnek a történtekről, mint főszereplők. Ezeket az eseményeket a legénységi állomány szemszögéből bemutató könyv még nem jelent meg. A hiányzó űrt szeretném betölteni élményeim megírásával.

Tartalomjegyzék


Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

serengeti P>!
Boda Gyula: Itthagy-lak

Boda Gyula: Itthagy-lak A Donig és vissza

Flow élmény ("nembíromletenni" érzés): 5
Stílus (írói): 2
Ötlet (eredetiség): 4
Tartalom (mondanivaló): 5

Megrázó élményt adott a könyv, nehezen bírtam letenni. Boda Gyula katonaként átélte mindazt, amiről ebben a könyvben írt. Sorai valóban szívbemarkolóak, de sajnos nagyon érződik a köteten a szerkesztés hiánya. Fejezeten belül, sőt, akár bekezdésenként váltakozik a jelen és a múlt időben írt szöveg, ami nagyon zavaró. Eredeti ötletből született a kötet, ami a Donhoz kivezényelt magyar hadtest viszontagságos mindennapjait mutatta be, belülről – szó szerint a lövészárokból – láttatva a háborút, megdöbbentő részletgazdagsággal. A tartalom alaposan kidolgozott, gazdag képanyaggal illusztrált, és tökéletesen bemutatja a történelemnek e szeletét. A kötet mindvégig izgalmas, érdekfeszítő.


Népszerű idézetek

dokijano>!

Hosszú évtizedeken keresztül az tartotta bennem az életet, hogy a józan ésszel elképzelhetetlennek tűnő élményeket elmondhassam. Az örökre lezárult szemeket gyászlepelként betakarta az állandóan kavargó hó. Ez a sors mérettetett a 2. magyar hadsereg legénységi állományára, akik mindég az események középpontjába keveredtek. Sokan fogságba estek, s ha még azt is túlélték, testközelből beszélhetnek a történtekről, mint főszereplők. Ezeket az eseményeket a legénységi állomány szemszögéből bemutató könyv még nem jelent meg. A hiányzó űrt szeretném betölteni élményeim megírásával.

Utószó

Boda Gyula: Itthagy-lak A Donig és vissza

dokijano>!

A Doni csata a magyar történelem legnagyobb vérveszteséget követelő veresége volt. Az irodalom értékes művekben foglalkozik vele. A kimeríthetetlen témához hozzászólt az értelmiség, a munkaszolgálatos, a katonatiszt. Csak a honvédség százezrei szemszögéből nézve nem nyilatkozott senki. Pedig a tragédia oroszlánrészét a honvédség szenvedte el. Az ostor vége mindig rajta csattant. Senki nem láthatott többet a tragédiából mint a közvetlen résztvevők. A még életben lévők emlékezetében kitörölhetetlenül belevésődtek az átélt élmények.

Utószó

Boda Gyula: Itthagy-lak A Donig és vissza

dokijano>!

Budapesten első élménye, hogy hazafelé jövet a kalauz nem engedte villamosra szállni. A kalauzt nem érdekelte, hogy most jött vonattal az orosz hadifogságból, jegy nélkül nem utazhat. Szerencsére az utasok kiálltak mellette, így felszállhatott. Itthon további bánat érte, szülei meghaltak, a szülőház romokban. Így fogadta a haza poklot megjárt katonáját.

6. fejezet: Hadifogság

Boda Gyula: Itthagy-lak A Donig és vissza

dokijano>!

A legtöbben gondolkodás nélkül fejest ugranának a házasságba. Segített is a gondokon a hadvezetőség. Mivel ez a nemes gesztus anyagi áldozatot nem kíván, a hangulatot javítja, bevezették a távházasságot rádión keresztül.
Szilárd meggyőződésem, hogy a hadvezetőségnek ez volt az egyetlen kiadott parancsa, amit mindenki helyeselt. Rövid idő alatt olyan népszerűségre tett szert a rádión keresztül történő házasság, hogy alig győzték közvetíteni.

2. fejezet: Brianszki erdő - Posta, távházasság

Boda Gyula: Itthagy-lak A Donig és vissza

serengeti P>!

Mélyen elgondolkodunk. Hosszú az ellátó vonal, mindenhol ellopnak belőle, mire ide ér ennyi marad. Ha igazságosak akarunk lenni mindenkinek az első vonalban kelleni tölteni mondjuk két hónapot. Utána hátra menni két hónapra. Nem az egyik végig az első vonalban van a másik végig hátul. Az a baj hogy csak mi szeretnénk az igazságot a hátul lévők nem. A tiszteknek meg majdnem mindegy, itt sem hiányzik semmi, legfeljebb a nők. Hagyjuk a tiszteket, azok mind kis istennek képzelik magukat. Szerintük a paraszt örüljön ha a sáros csizmáját beletöröli. A katona meg arra való, hogy minden parancsára ész nélkül rohanjon a halálba. Mert ha nem, akkor hadbíróság elé állítja és gyávaságért kivégezteti. Nem vesznek minket emberszámba, ha abba vennének nem hagynák így éheztetni a népet.

Boda Gyula: Itthagy-lak A Donig és vissza

serengeti P>!

A súlyos sebesültek látványa iszonyú! Az önkívületben lévők jajgatása időnként minden más hangot elnyom. Váratlanul artikulátlan hangon fel üvöltenek, majd csendesen fekszenek.
Akik tudatuknál vannak vízért könyörögnének, utolsó üzenetet küldenének, de nincs kivel. Barátaik megtették amit tenni lehet. Feltették a kocsira, hogy orvoshoz kerüljön. Itt azonban egy a sok ismeretlen súlyos sebesültek között. Nincs aki egy pohár vizet adna, nincs akivel utolsót üzenhetne, nincs aki egy pillantást vetne rá. Nyomorultan magára hagyottan lassan kell elvéreznie.

Boda Gyula: Itthagy-lak A Donig és vissza

serengeti P>!

– Kevés az orvos, meg mi is kevesen vagyunk. Ilyen esetekben tízszer ennyien is kevesen volnánk.
– Volna éppen megoldás – mondja az egyik dögész. – Már mondtuk a dokinak. Van a munkaszolgálatosok közt több mint húsz orvos. Lövészárkot ásnak meg bunkert. Ilyenkor besegíthetnének.
– Zsidót nem engednek ide a tisztek.

Boda Gyula: Itthagy-lak A Donig és vissza

serengeti P>!

Könyörgésre fogta a dolgot, mutatta a tejet és apró maradék darab kenyereket, ami közel állt a kért mennyiséghez. Összefutott számban a nyál, nem tudtam ellenállni a kísértésnek. Elmentem az óráért, mutattam neki. Végre megkaptam a kenyereket, gondosan eldugdostam, majd kértem a tejet. Ezután adtam át az órát.
[…]
Tömtem magamba a kenyeret egy sarokban. Észrevették az éhezők. A németek könyörögnek. Nem adtam senkinek, főleg nem a németeknek. Gyorsan felhajtottam mielőtt elveszik tőlem.

Boda Gyula: Itthagy-lak A Donig és vissza

serengeti P>!

Minden nációnak megvolt a saját tolmácsa. A magyar tolmácsolást a zsidók fordították, akik sokkal intelligensebbek voltak.

Boda Gyula: Itthagy-lak A Donig és vissza

serengeti P>!

A lágeren belül állandóan folyt a spicliskedés. Legaktívabbak a zsidók voltak. Besúgásuk révén már több embert elvittek háborús büntettek vádjával. Főleg a magyar keretlegények után szaglásznak a megbízott munkaszolgálatosok. (A fronton keretlegények irtották a munkaszolgálatosokat.) Eddig már sokat elvittek közülük, az oroszok állítólag kinyírják őket. Gyakran szaglásztak a magyarok között és mindenkit letegeztek. A paraszt gyerekek szó nélkül tűrték és tisztelettel magázták a zsidókat. Én nem tűrtem a tegezést, visszategeztem őket. Vérig sértve érezték magukat, nem a Don-parton vagyunk hogy így merjek beszélni velük.
– Ha tegeztek én is tegezlek, nem vagyok a cselédetek – mondtam. Én a Don-parton is magáztam minden zsidót, és segítettem amit lehetett.
Most összefogtak ellenem és bepanaszoltak, hogy keretlegény voltam és irtottam a zsidókat.

Boda Gyula: Itthagy-lak A Donig és vissza


Hasonló könyvek címkék alapján

Szabó Péter: Keleti front, nyugati fogság
Otto Skorzeny: Kommandós vállalkozásaim
ifj. Sarkady Sándor: Soproni honvédek a Donnál
Szijj Jolán – Papp Tibor (szerk.): Hadifoglyok írják
Maria Zima: Magyar katonák és a varsói felkelés
Pokorny Hermann: Emlékeim – A láthatatlan hírszerző
Margitay Gábor: Aradi vésznapok
Tarcai Béla: Magyarok a nyugati hadifogolytáborokban
Pavel Luknyickij: Magyar napló
Jevgenyij Nyikolajev: A Vörös Hadsereg mesterlövésze