Megint ​utat tévesztünk? 2 csillagozás

Bod Péter Ákos: Megint utat tévesztünk?

Mi kimaradtunk a nagy fellendülésekből, így joggal kérdezhetjük: miért nem ment eddig jobban nekünk, és mit kellene másként tennünk? Ez ennek a könyvnek a visszatérő kérdése. Több ez a kérdés, mint kutatási tematika. Nehéz lenne annál fajsúlyosabb és egyben személyesebb ügyet találni, mint annak kutatását, hogy merre fordul hazánk sorsa, benne a miénk, gyerekeinké. Látszanak-e elágazások, és jól választjuk-e meg az irányt? Ha pedig a kívánatos úttól eltértünk, hogy lehetne minél előbb visszatalálni arra? Ezeknek a kérdéseknek a megvitatásáért szántam el magam e rövid könyv megírására.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Progress könyvek Noran Libro, Gondolat

>!
Kossuth, Budapest, 2019
112 oldal · ISBN: 9786155900730
>!
Noran Libro, Budapest,, 2019
138 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155900303

Enciklopédia 2


Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

Barbár >!
Bod Péter Ákos: Megint utat tévesztünk?

A címben feltett kérdés költői. Természetesen erre igen a válasz, a szerző neve és a sorozat, amelyben könyve megjelent, jelenti a biztosítékot, hogy nem is lehet másképp, ha nem lesz kormányváltás 2022-ben. Bod Péter Ákos 137 oldalt szán ennek a tételnek a bizonyítására.

Az állítások súlyosak: elmaradottak vagyunk, esély sincs a jelenlegi kormánnyal a felzárkózásra, a hajdani keleti blokkhoz tartozó szomszédaink sorra húznak el mellettünk, az meg külön bosszantó, hogy már Románia is. Itt jön egy módszertani érdekesség. A 137 oldalon összesen 2, azaz kettő táblázat található. Ez a kettő éppen olyan adatokat tartalmaz (országok sorrendje az üzletvitel feltételeinek alapján, az észlelt korrupció mértéke globális sorrendben), ahol Románia jobb helyezést ért el Magyarországnál. Egyetértek a szerzővel abban, hogy az egy főre jutó GDP ma már nem a legfontosabb mérőszám egy ország gazdasági állapotának a jellemzésére, főleg nem az életminőség összehasonlítására, de azért még mindig nagyon fontos mutató Ha kiguglizzuk a Wikipédiában az országok egy főre jutó GDP szerinti listáját, amelyen a Nemzetközi Valutaalap 192 országának 2018-as adatai szerepelnek, akkor a következőket találjuk:
54. Magyarország 16484 USD
59. Lengyelország 15246 USD
60. Horvátország 14870 USD
62. Románia 12270 USD
Forrás: IMF World Economic Outlook Database, October 2019

A hajdan konzervatív értékeket valló szerző rövid fejezetekben vázolja, hogy miként jutott az ország gazdasága mai állapotába, és ez az állapot miért olyan szörnyű. Az összes liberális bírálatot felsorolja, újat nem hoz.

Igazán visszafogottan csak egyszer említi a Sargentini-jelentést, de azt kifelejti, hogy milyen módon biztosították a többséget a jelentés elfogadásához. (két nappal a szavazás előtt döntöttek úgy, hogy a tartózkodó szavazatok nem számítanak, azok olyanok, mintha nem is lennének – így jött ki a szükséges kétharmad).
Történeti áttekintésében említi, hogy 2010-ben az EU nem engedte, hogy a magyar kormány átlépje az évi 3%-os államháztartási hiányt. Korábban engedte, de akkor válság volt, tehát helyes volt a szigor. De az Orbán-kormány nem csak ezért kiáltott kettős mércét. Mert például a derék franciák még 2010-ben is átléphették a 3 %-ot. Erről nem szól a szerző. Arról meg pláne nem, hogy Gyurcsányék úgy vették fel a nagy hitelt az IMF-től, hogy a törlesztését 2010-ben kellett megkezdeni.

A GDP növekedése 2019-ben 5% körüli volt. Ezzel az EU-ban a másodikok vagyunk. Ajjaj, tényleg utat tévesztettünk!


Népszerű idézetek

Barbár >!

Mellesleg jó mélyen euroizálva van a magyar állam is, amely az EU-befizetéseket euróban teljesíti és Brüsszelből euróban kapja azt a rengeteg uniós támogatást, amely némely évben a nemzeti jövedelem 5 vagy 6%-ára rúg.

50. oldal

1 hozzászólás
Barbár >!

Az Eurostat adatai szerint hazánkban a családok egy főre eső fogyasztása – az árszínvonal különbségeket kiszűrve is – az uniós szint 62%-át teszi ki, ami 2017-ben pont annyi, mint volt 2003-ban, és e téren a visegrádiakon kívül előttünk van már Románia is.

130. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 2017 · Románia
1 hozzászólás
Barbár >!

Csak éppen alaptörvénybe cementezték be az egykulcsos személyi jövedelemadót. Megnyugtatóan jogszerű megváltoztatásához alkotmányozó többség kellene…

131. oldal

1 hozzászólás
Barbár >!

Az eurózónához való közeledés, a bankunióban vagy az európai ügyészségi rendszerben való részvételünk nyilván csak a közügyek iránt érdeklődők számára mond valamit, és az európai viszonyok között példátlan médiakoncentráció roppantul megnehezíti a kormányzati irányvonalba nem illő témáknak a közvéleményhez való eljuttatását.

134. oldal

1 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Sally Hines: Mi a gender?
A Kalergi-terv
Susan George: Lugánói tanulmány
Feischmidt Margit (szerk.): Multikulturalizmus
Fellegi Borbála: Út a megbékéléshez
Losoncz Márk – Rácz Krisztina (szerk.): A vajdasági magyarok politikai eszmetörténete és önszerveződése (1989-1999)
Feischmidt Margit (szerk.): Etnicitás
Csepeli György – Prazsák Gergő: Örök visszatérés?
Abhijit V. Banerjee – Esther Duflo: A szegények gazdálkodása
Pesti Sándor: Közpolitika