Fekete ​Fivérek 128 csillagozás

Bleeding Bride: Fekete Fivérek Bleeding Bride: Fekete Fivérek

Lehunyt szemekkel, kitárt szívvel hallgatni a kopjafák történetét érzelmek kavalkádját váltja ki, a szánalom, a düh, a gyönyör és büszkeség csokrában eltűnik a halál gondolata, a múlt jelenné válik, a jövő pedig nem más, csak egy lidércnyomás. Sötét sorozat apró részletei, csillogó sikerekre boruló árnyékok, legjobb emberek gonosz oldala, fagyasztó hideg a legnagyobb hőségben. Kopjafák írott krónikája, patyolat lelkek memoárja, melynek minden rejtett sarka oly fekete, mint az éj.

„Bleeding Bride gyönyörű nyelvezettel, különleges képeket festve ír. Egyszerűen varázslatos a stílusa, mellyel még ezt komor történetet is felejthetetlenné teszi.”
Vivien Holloway, a Végtelen horizont szerzője

Eredeti megjelenés éve: 2012

>!
Underground, Budapest, 2016
200 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789631226478
>!
Könyvműhely, Miskolc, 2012
124 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630833394

Kapcsolódó zóna

!

Bleeding Bride

172 tag · 94 karc · Utolsó karc: 2018. április 1., 01:51 · Bővebben


Enciklopédia 7


Kedvencelte 34

Most olvassa 5

Várólistára tette 193

Kívánságlistára tette 278

Kölcsönkérné 7


Kiemelt értékelések

>!
Gorkie P
Bleeding Bride: Fekete Fivérek

A téboly kertje után, nem volt kérdés, hogy erre a regényre is kíváncsi leszek. Alig vártam, hogy megkaparíntsam. Az új kiadás van meg, gyönyörű borítóval.

Annyi mindent tudnék írni és olyan nehéz szavakba önteni.
Sokat gondolkodtam/gondolkodom ezen a könyvön és nem csak a történeten. Vajon, lehet szeretni egy ilyen történetet? Mert akkor imádtam, de mégis nehéz volt olvasni, letenni pedig még nehezebb.

Bővebben:
http://olvasokorut.blogspot.nl/2016/11/bleeding-bride-f…

6 hozzászólás
>!
Mrs_Curran_Lennart P
Bleeding Bride: Fekete Fivérek

Nem tudok öt csillagnál kevesebbet adni, mert az írásmód elképesztő, a téma engem azonban nagyon megvisel. Nincs arra sem ok, sem bocsánat, ha valaki a feleségét és a gyermekeit bántalmazza. Nem érdekel, hogy frusztrált, fáradt, ki nem az?! A könyvben szereplő állat (embernek nem nevezném, bár tudom, hogy ezzel meg az állatokat bántom meg) amit a „családjával” művelt, megbocsáthatatlan. És ez mennyire mindennapi ebben a világban! Végig fájt a szívem, miközben olvastam, mert éreztem, hogy egy ilyen történetnek nem lehet jó vége. Egy ekkora trauma a gyerekek egész életét végigkíséri.
Köszönöm @Bleeding_Bride írónőnek, hogy megosztotta velem.

4 hozzászólás
>!
_Eriii
Bleeding Bride: Fekete Fivérek

Olvastatok úgy könyvet, hogy végig a hideg rázott a szavaktól és annak súlyától? Engem rázott, ezektől a mondatoktól amelyekből ez a történet kerekedett ki. Sírás fojtogat még mindig, pedig már egy ideje ki olvastam. Fáj a szívem az ilyen emberi sorsokért, az anyáért, a két fekete hajú testvérért. Mennyire befolyásolni tudja az életünket a szülői örökség, sokan észre sem vesszük, vagy nem akarunk tudomást venni róla, de ott van, minden tettünkbe minden gondolatunkba. Gyönyörű történet, meg gyönyörűbb írásstílusban burkolva. Egyedi, annyira lírai, hogy az embernek olyan érzése van mintha egy ezeréves könyvet olvasna. Köszönöm az írónőnek, mert már a Tébollyal is megvett kilóra, de ezzel a könyvel, alázatos szolgájává válok. Nagyon ajánlom.

2 hozzászólás
>!
pveronika P
Bleeding Bride: Fekete Fivérek

Amikor igazán megérint egy könyv, és minden gondolatomat csak a történet birtokolja, olyankor olvasás közben néha lejegyzek egy-két gondolatot. Ez alkalommal ezt írtam fel magamnak: „Olyan ez a könyv, mint egy lázálom, sőt talán mint maga a purgatórium.” Lázálom, hiszen sokszor nem tudtam hol vagyunk, kinek a fejében járunk, a múlt-e az amiről olvasok, vagy a jelen? Egy álomkép vagy egy hallucináció? De olykor, mintha magáról a purgatóriumról olvastam volna, egy gleccserkék szemű ikerpár purgatóriumáról, akik a múlt rettegett sötétjében ragadtak örök időkre, és sohasem találják meg a kiutat. Zaklatott volt a történetvezetés és maga történet is, de őszintén mondhatom, hogy ez volt az egyik legszebben megírt és legkülönlegesebb könyv, amit valaha olvastam. Az írásmód klasszikusokat idézett, annyira szépen volt megírva, ugyanakkor nem voltak benne nevek, sokszor nem volt idő és hely, váltakozott a nézőpont, de ettől vált különlegessé. Néha nem voltam biztos benne, hogy melyik iker szemszögét látjuk, sőt ahogy haladt a történet egyre inkább elmosódtak bennem a határok, és egyre több időbe került, hogy rájöjjek, hogy kiről olvasok, de úgy hiszem, hogy talán ennek is oka volt. Nem tudom elképzelni, hogy vajon a költők és írók, hogyan élhetik meg, mikor a műveiket elemzik, és olyanokat gondolnak mögé az olvasóik, amiknek köze sincs ahhoz, ahogy azt ők megálmodták mikor papírra vetették alkotásukat. De azt hiszem az igazán mély mondanivalójú könyvek olyanok, amelyek elgondolkodtatnak, és gondolataink szárnya néha olyan vizekre evez, ami talán tévút, de jólesik egy kicsit utat engedni az elképzeléseinknek, így talán ez megbocsájtható. És ez a könyv valóban elgondolkodtatott. Az imént említett határok elmosódása, például bennem azt a gondolatot ébresztette, ahogy a két fél iker, aki a születés pillanatában kettévált, talán a túlvilág kapujában ismét egymásra talál majd, és a két fél újra eggyé válik. Az óra ketyeg, az idő halad, a vég közeledik…
Köszönöm az élményt az írónőnek, igazán maradandó élményben volt részem, és azt hiszem, sohasem fogom elfelejteni ezt a történetet.

11 hozzászólás
>!
Nikolett0907 P
Bleeding Bride: Fekete Fivérek

„Érdekes élőként átérezni a halál rideg valóságát és keserű csókjait ízlelni, élőként holt hályoggal szemlélni eltűnt nemzedékek mosolyát és emberi süketséggel meghallani elhalkult sóhaját.”

Nem az első könyvem volt az írótól, és mivel az előzőt nagyon szerettem és a kedvencek között landolt, evidensnek éreztem, hogy ezt is el kell olvassam.

Maga az írás kiemelkedő, nagyon szeretem ezt a stílust.
A történet témája is nagyon megérintett, de egyben rendkívül fájdalmas volt számomra.
A kötetben szereplő karakter nem ember, de nem is állat, egy olyan lény, akit nem engednék élni. Kemény szavak, de amit művelt arra nincs bocsánat.
A családon belüli erőszak bármely formája elítélendő számomra….és igen csak kiveri a biztosítékot.
És a fent említettek miatt nagyon nehéz volt olvasni, de úgy érzem letenni sem volt könnyebb.
Nyilván kedvencek között a helye, bár nehéz ráilleszteni…és elsődlegesen az alkotónak szól, mert eddig bármit írt nagyon megérintett és tetszett.

Külön köszönöm @Bleeding_Bride írónőnek, hogy megosztotta velem és olvashattam ezt a történetet. Remélem lesz még alkalmam olvasni a tollad által létrehozott könyveket….

Ajánlom! Kedvenc!

>!
_Norbi
Bleeding Bride: Fekete Fivérek

Kedves Bleeding_Bride!

Nagyon tetszett a könyved! Olvasás közben nagyon különböző érzések kavarogtak bennem. A könyv által bemutatott világ hangulata nagyon hasonlít a lelki világomhoz, önmagamhoz (legfőképp a fiatalabb önmagamhoz). A két testvérben nagyon sokszor a lelkem két pólusára ismertem. Sokszor előfordult, hogy annyira belemerültem az olvasásba, hogy szinte már nem is két különálló személyekként jelentek meg előttem a testvérek, hanem egy ember kettéhasadt szélsőségeiként lebegtek a szemem előtt, akik nem tudnak egymás nélkül létezni és önmagukban kudarcra van ítélve az életük. Lehet ezt csak én láttam a történetben, de jellemző volt számomra a meghasadt, tépelődő, szétszakadó személy képe.
A sztori az emberi lélekre hatalmas súllyal nehezedik, és szomorú, viszont sokszor éreztem egyfajta sötét nyugalmat az olvasás közben. Egyfelől magával ragad és szinte ringat, másfelől viszont felkavar.
Eszembe juttatott egy nagyon régi érzést, amikor az ember rádöbben, hogy nagyon nem csak jó dolgok történhetnek a világban és nem minden ér véget szépen. Ez szinte összenyomja a lelket, de ha sikerül felülkerekedni ezen az érzésen, akkor valamiféle nyugalom keríti hatalmába az embert. A történet végén is küzdeni kell. Nekem legalábbis kellett.
A stílus nagyon tetszett, a megfogalmazás nagyon kellemes. Öröm volt olvasni. Hogy mit adott? Egy világot, ami magába szippant, ami kiránt a mindennapok sodrásából és megmutatja azt a sötétséget, amitől nehéz szabadulni. A sztoriról szinte semmit nem írtam tudom. ^^ Számomra a könyv lélekből szólt és a sztori csak segített meghallani a hangját.

Nagyon érdekes volt, hogy a könyv befejezése után Edgar Allan Poe – Holtak Lelke című verse kezdett el járni a fejemben. Furcsa.
Nagyon rá tudok hangolódni a stílusodra, de bevallom őszintén, hogy majd félve állok neki a másik művednek. Azért ez megviselte a lelkem egy kicsit.
Gratulálok! Szép (a maga sötét módján), érdekes és magával ragadó művet alkottál.

Köszönöm, hogy elolvashattam.

>!
Wee IP
Bleeding Bride: Fekete Fivérek

Batker, hát ezt én már mióta elolvastam, és elfelejtettem lezárni…
Nem igazán tudok elfogulatlanul beszélni róla, ugyanis a második kiadás szerkesztésében segédkeztem, és én akkor olvastam először ezt a könyvet :)
Zseniális hangulata van, és gyakran kellett figyelmeztetnem magam, hogy más szemmel nézzem, és ne vesszek bele, lassan, odafigyelve olvassam, hogy kiszűrhessem az elütéseket, egyebeket :)

BB egy nagyon különleges színfoltja a kortárs irodalomnak. Nem is az amit, hanem ahogyan leírja… Az valami hátborzongatóan jó! :)

>!
Szami81
Bleeding Bride: Fekete Fivérek

Az első pár oldalnál azt hittem nem fog tetszeni. A YA-kon, NA-kon elkényelmesedett elmém nyavalyogva, vonakodva fogadta a lírai, gondolkodásra késztető írásmódot.
Aztán a téma a vártnál jóval erősebben betalált. Szerencse, hogy éjszaka olvastam, mert bőgtem rendesen. Reggel buci-piros szemekkel keltem, de megérte.
Hogy lehet ennyi borzalmat ilyen gyönyörűen megírni?

>!
Sippancs P
Bleeding Bride: Fekete Fivérek

Ez a könyv már több mint 1 éve a polcomat ékesítette olvasatlanul. Azért olvasatlanul, mert én is beleestem abba a hibába, mint sokan mások, vagyis féltem a történettől. Féltem a sötétségétől, a depresszív hangulatától, a nem mindennapi nyelvezetétől és a gótikus mivoltától. Aztán a minap szembe jött velem @Sapadtribizli egy kihívással karöltve, így néhány órával ezelőtt kénytelen-kelletlen belevágtam az olvasásba. És ez volt a napom legokosabb döntése!

Ez a könyv rémisztő. Rémisztően gyönyörű, rémisztően különleges és rémisztően lírai. Minden sorában és mondatában van valami mély és valami több, ami először összetör, aztán megüli a lelked, végül pedig – valamilyen formában – rajtad hagyja a nyomát. A maga 124 oldalával rengeteg érzést és gondolatot vált ki belőled, ami lehet egy telefonhívás a testvérednek, egy nagy levegővétel, az elmúlt hónapok/évek történéseinek feltérképezése vagy egyszerűen csak annyi, hogy nézz ki az ablakon, és gyönyörködj a napsütésben. Ugyanakkor meg néha annyira fájdalmas és annyira nehéz, hogy elfelejtesz mellette érezni és gondolkodni is, és inkább megadod magad az ürességnek.

Úgy érzem, hogy egy ideig bennem lesz még a Fekete Fivérek története.

3 hozzászólás
>!
Riszperidon P
Bleeding Bride: Fekete Fivérek

Vajon mit mesélnének a kopott sírkövek, ha el lehetne velük beszélgetni? Milyen sorsokat, mennyi fájdalmat őriznek?
Az első komoly dráma, egy család tragédiája, amit molyságom óta olvastam. Egy-két helyen az undortól, és a mérhetetlen dühtől a bőgés határán voltam, párszor úgy voltam vele, hogy leteszem egy időre. Mert igen, nem a rózsaszín lányregények alkotják az olvasmányaim sorát, de az embereket agyonmarcangoló, széttépő, kitalált szörnyek mellett mi, bőven elbújhatunk. Amikor olyan dolgot látok leírva, amiről tudom, hogy a valóságban megtörténhet, sőt, sajnos megtörténik, mindig sokkal mélyebben érintett. Mert igen, ahogy a könyv elején is írja az írónő, azt gondolni, hogy mindig a jó győzedelmeskedik, és mindig van fény az alagút végén, egyfajta naivitás. Nincs kőbe vésve, hogy a történet végén a jó és a rossz is megkapja méltó „jutalmát”. Ez a könyv rávilágított nekem arra a tipikus problémánkra is, hogy olyan, de olyan könnyen tudunk ítélkezni. „Ó, ez ezt csinálja, úgy néz ki, azt használ, ezt szív? Micsoda egy moslékos láda!” Csak éppen abba nem gondolnak bele, hogy milyen események, tragédiák állhatnak a háttérben.
A könyv nagyon komor, elgondolkodtató, tragikus és megindító. Külön egyediséget visznek bele a fejezeteket indtó pár soros versek. Nem könnyű olvasmány.

Egy dolog okozott csak gondot nekem. Hogy sajnos rengeteg-rengeteg az elírás benne. Leginkább az fordult elő, hogy több (2-3) szót egybeírtak, és ez megtörte a lendületet. De ez, természetesen nem a történet hibája.

21 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Vivi_

Hisz minden csak ott végezhető be, ahol elkezdődött.

48. oldal

>!
Vivi_

A szavak égetnek, sebeket ejtenek. Hiába szállnak el a hangok, a lélek vérzik oly soká tőlük, minden ott marad az elmében örökre és csak visszhangzik és visszhangzik.

>!
Chrissie 

Érdekes élőként átérezni a halál rideg valóságát és keserű csókjait ízlelni, élőként holt hályoggal szemlélni eltűnt nemzedékek mosolyát és emberi süketséggel meghallani elhalkult sóhaját.

6. oldal

>!
Chrissie

Ne feledd, egy vad soha nem bán meg semmit.

68. oldal

>!
Chrissie

Még emlékszem, hogy milyen volt a világ egy gyermek szemein keresztül.

50. oldal

>!
Chrissie

Az élet valódi, nem egy színdarab, és bármennyire koncentrált, még neki, az életművésznek sem sikerült átírnia a jeleneteket.

106. oldal

>!
Vivi_

Nem találta helyét sem az otthonában, sem az irodájában, sehol csak itt, a temetőben. Itt volt mindene, a családja, a barátja, a szeretete, a lelke.

116. oldal

>!
Vivi_

„Nincsen apám, se anyám
Se istenem, se hazám.
Eladnám a lelkemet,
De az ördög-maga se venné meg!”

4 hozzászólás
>!
Chrissie 

Érdekes érzés itt állni, simogatni a fák rügyeit, a langyos tavaszi szelet, és csak nézni, figyelni. Figyelni a napok pörgését, a percek súlytalan lebegésében, azon percekében, amelyek világokat változtatnak meg, rombolnak le, néha épp feledésbe torlaszolva azokat.

5. oldal

>!
Chrissie

Az extrém kinézetű nő észbontóan szép volt, hosszú combjaira neccharisnyát húzott, tűsarkú szandáljában olyan elegánsan állt, mint aki épp a világot készül megbolondítani.
Darázsderekát csipkés fűzővel hangsúlyozta, dús kebleit selyem ing fedte. Telt ajkait vörös rúzs kontűrözte, erős sminkjéből égetően rikítottak a szemei. Belépve a lakásba egyenest a párja testvérére szegezte tekintetét.

– Tehát igaz a pletyka, Adoniszt valóban klónozták, és mindkettő egy fedél alatt lakik.

69. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Oltyán László: Fapapucsos messiások
Thamó Kata: Téboly
Szilágyi István: Kő hull apadó kútba
Máté Angi: Az emlékfoltozók
Máté Angi: Kapitány és Narancshal
Kozma Mária: A jóság síró vágya
Láng Orsolya: Tejszobor
Wass Albert: A funtineli boszorkány
Wass Albert: Kard és kasza
Wass Albert: A harkály meséje