A ​gyógyítás szakralitása 1 csillagozás

Tudományos esszékötet
Blaskovich Erzsébet (szerk.): A gyógyítás szakralitása

A ​gyógyítás szakralitása címmel teológusok és orvosok tudományos igényű esszéiből olyan tanulmánykötet jelent meg, amelynek az a lényegi mondanivalója, hogy a legsúlyosabb betegségekből, a legtragikusabb életvégi megpróbáltatásokból sem kell senkinek a halálba menekülnie.

Két hivatás találkozása ez a könyv: a hittudomány és az orvostudomány perichorézise, egyfajta örökélet-mentő összefogás, mert az életvégi problémák jelentős része orvosi beavatkozást igényel ugyan, de minél közelebb kerülünk a földi lét végéhez, annál nagyobb szükségünk van a hitből eredő erőforrásokra, és bizony teológiai ismeretekre is.

A köny oldalain neves szakorvosok, teológusok írják le tapasztalataikat, kutatási eredményeiket a betegségek, különösen az idős kor lelki-élettani folyamatinak összefüggéseiről. A Kalkuttai Teréz anya szellemiségében fogant könyvet Dr. Blaskovich Erzsébet LMC, belgyógyász geriáter szakorvos készítette. Szerzők: Futó Károly, Czakó Gábor, Kellermayer Miklós, Lukács… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2015

Tartalomjegyzék

>!
Éghajlat, Budapest, 2015
184 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639862708

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 3


Népszerű idézetek

ajikarei >!

Az emberek és a társadalom életében egyre nagyobb szerepet játszó egészségügyben az ember „munkadarabbá” válik (olykor azzá degradálódik), akit (amit?) az egyes testrészekre vagy a meghibásodott – megbetegedett szervek gyógyítására specializált orvosok vesznek kezelésbe. (Az egészségügyben dolgozók óriási felelőssége és gyakran szinte megoldhatatlanul nehéz feladata, hogy eközben a beteg ember egész személyiségét tartsák tiszteletben.) Ehhez hozzájárul a lélektan fejlődésével az ember pszichéjének, pszichés betegségeinek vizsgálata és gyógyítása. Akinek belső világában súlyosabb zavarok támadnak, az pszichoterápiás vagy gyógyszeres kezelésben próbálja visszanyerni lelki egyensúlyát, mintha pszichés világa is elválaszható lenne egész személyiségétől.

51-52. oldal, Prof. Dr. Lukács László SchP - A test szakralitása (Éghajlat Könyvkiadó, 2015)

ajikarei >!

[…] a posztmodernség lényege a szekularizáció. A szétválasztás: hitéletemet, közéletemet, családi életemet, ízlésemet, szokásaimat négy-öt-hat emberként élem meg. Igen fontos, hogy az ember semmit se szívjon mellre, véletlenül se élje bele magát, mert akkor elveszíti „függetlenségét”, mi több, mozgékonyságát, és leragad valahol, amin a „fejlődés” – nicsak! – már túl is iramodott!
A múltkor ráköszöntem egy ismerősre az utcán: Dicsértessék a Jézus Krisztus! Hátrahőkölt: Most nem temploma megyek! Dicsértessékkel csak Ásós Janival, a falu hajléktalanjával köszönünk egymásnak. Nicsak, az Angiából érkezett rokoni képeslapon már nem Karácsonyi üdvözlet áll, hanem Season's greating. Ha nincs karácsony, legyen helyette „jeles időszak”. A korszerű ember, ha akarja, vemhes, ha akarja nem vemhes, és így éppen oda állhat, ahol kifizetődő. Közben a szabadságról és az igazságról szövegel, s ezért rühelli, ha Jézusra, és a hozzá, az Igazsághoz, azaz a Szabadsághoz vezető Útra figyelmeztetjük. Megsértődik, mert beleszólunk abba, ami – szerinte – csakis őrá tartozik, és máris farkassá változik.

14-15. oldal, Czakó Gábor - Útitársunk a Szentlélek (Éghajlat Könyvkiadó, 2015)

ajikarei >!

„Ha betértek egy házba, először is ezt mondjátok: Békesség e háznak!” Ez a legősibb közel-keleti köszöntés. Zsidóul: sálom aléchem 'béke veletek', röviden: sálom azaz 'béke'. Arabul: Assalamu aleikum wa rahmatullah wa barakatuh – 'Allah, azaz Isten békéje, kegyelme és áldása legyen veled'. Szálem alejkum-nak szokás mondani magyarosan. Ennek értelme egy magyar köszöntéssel: Isten hozott!; Isten veled!; Adjon Isten jó napot! A magyar találkozás hármas: Isten, te és én.

16. oldal, Czakó Gábor - Útitársunk a Szentlélek (Éghajlat Könyvkiadó, 2015)

ajikarei >!

A logosz mint értelem (Sinn ¤ – értelmesség, értelmes mozzanat) és szellem (Geist, Das Geistige) az ember alapvető meghatározója és ontológiai, vagyis léttani szempontból más dimenzióihoz tartozik mint a test és a psziché (pszichofizikum). A logosz, a szellemi az ember harmadik dimenziója, és csak ebben a dimenzióban helyezkedik el az igazán, a tulajdonképpen emberi, a homo humanus. Ami az embert eredendően és végérvényesen mozgatja, serkenti, motiválja – mégpedig semmi másra vissza nem vezethető módon –, az nem más, mint az értelem akarása (Wille zum Sinn), vagyis az egyedülálló emberi törekvés, hogy minden helyzetben föllelje, megtalálja életének értelmét. Ha az értelmesség akarása hosszabb ideig frusztrált, ún. egzisztenciális vákuum jön létre, és ebbe az ürességbe lopja bele magát a hatalom birtoklására, elismerésre, az élvezetek szerzésére irányuló pszichikai törekvés.

¤ Kissé talán zavaró lehet a logoterápia eredeti terminus technicusainak betoldása, de Zsák Ottó szavaival élve „a szellem nyelve német”, így méltán kapnak helyet a főszövegben. (A szerző megjegyzése.)

113-114. oldal, Dr. Bakó Csongor István - Logoterápiával a szentségi betegpásztoráció szolgálatában (Éghajlat Könyvkiadó, 2015)

ajikarei >!

Darwin az első egyetlen élőt, minden élő közös ősét „progenitornak” nevezte, és mint a folytonos létezés egyetlen elindítóját nem csak a tudományos kutatások számára soha meg nem ismerhetőnek, hanem mindenkor, minden művében a Teremtő Isten által teremtettnek(!) nyilvánította.

22. oldal, Prof. Dr. Kellermayer Miklós - A gyógyítás, mint a fajba soroltatásunk cáfolata (Éghajlat Könyvkiadó, 2015)

2 hozzászólás
ajikarei >!

[…]a magzatgyilkolás tobzódása is a hamis evolúciós fajelméletben gyökeredzik. Ha ugyanis az egyes élőlények, így az emberek is az egyedfejlődésük során megismétlik a törzsfejlődés fő lépéseit, ahogy ezt a fajelmélet tanítja, az embrió az anyák méhében csak egy alacsonyabb fejlődési fázisban lévő, kukacka szerű élőlény. Így minden gond nélkül megölhető, kikaparható. […] A tudomány és technológia, amelynek kizárólag az életet, a mindenkori megsebzettségből való kigyógyulást kellett volna/kellene szolgálnia, ma döntően a halál szolgálatában áll!

36-39. oldal, Prof. Dr. Kellermayer Miklós - A gyógyítás, mint a fajba soroltatásunk cáfolata (Éghajlat Könyvkiadó, 2015)

ajikarei >!

Az ember a szeretetben válik teljessé, az ajándékozásban, az együtt- és egymásért létben – ez pedig a testen keresztül valósul meg, mondta a pápa. [XVI. Benedek] „Ádám és Éva teste a bűnbeesés előtt tökéletes harmóniában jelent meg. Megszólalt bennük a természetükből gyökerező Erosz, amely arra hívta őket, hogy magukat elfogadják a Teremtőtől, és így egymásnak ajándékozhassák magukat. Az ember újjáteremtődik a szeretetben. A szexualitás igazi varázsa ebben a hatalmas horizontban jön létre: megnyitja az egész szépségét, a másik személyét és a Mi-t, amely az egyesülésből létrejön, az ebben rejlő közösséget és termékenységet, továbbá azt az utat, amely a szeretetet belényitja Istenbe, a szeretet forrásába.”
A pápa utalt arra is, hogy a testnek van negatív nyelve is: törekedhet a másik elnyomására, kizsákmányolására, kisajátítására, elszakadhat a valódi szeretettől: ez ˝a szexualitás drámája˝ napjainkban. Isten azonban felkínálja a test megváltását – ennek a nyelvét a család őrzi meg. „A család az a hely, ahol a test teológiája és a szeretet teológiája egymásba ér. A családban tanulják meg a test jóságát, abban a szeretetben, amelyet az ember a szüleitől kap. A családban, a házas szeretetben élik meg önmaguk odaajándékozását 'egy testben', a jegyeseket egyesítő házastársi szeretetben. […] A családban az ember megtanulja, hogy nem autonóm személy, hanem gyermek, házastárs vagy szülő, akinek önazonossága azon alapul, hogy a szeretetre kapott meghívást, amelyet másoktól kap, és amellyel odaadja magát másoknak.”

61-62. oldal, Prof. Dr. Lukács László SchP - A test szakralitása (Éghajlat Könyvkiadó, 2015)


Hasonló könyvek címkék alapján

Paul Müller: Szenvedéssel formál a Mester
Géron Porfírios: Áthoszi Porfíriosz atya élete
Hajdu Ráfis Gábor: Hit és gyógyulás
Cleonice Morcaldi: Életem Pio atya közelében
M. Jancard: Liguori Szent Alfonz élete
Nagy Szent Gertrúd: Nagy Szent Gertrúd lelki gyakorlatai
Liguori Szent Alfonz: A krisztusi lélek
Liguori Szent Alfonz: Liguori Szent Alfonz vezérkönyve az oltáriszentség látogatásáról
Liguori Szent Alfonz: Szűz Mária dicsősége
Christy Wilson Beam: Mennyei csodák