Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Spellbreaker (Spellwright 3.) 2 csillagozás
Leandra Weal has a bad habit of getting herself in dangerous situations.
While hunting neodemons in her role as Warden of Ixos, Leandra obtains a prophetic spell that provides a glimpse one day into her future. She discovers that she is doomed to murder someone she loves, soon, but not who. That’s a pretty big problem for a woman who has a shark god for a lover, a hostile empress for an aunt, a rogue misspelling wizard for a father, and a mother who – especially when arguing with her daughter – can be a real dragon.
Leandra’s quest to unravel the mystery of the murder-she-will-commit becomes more urgent when her chronic disease flares up and the Ixonian Archipelago is plagued by natural disasters, demon worshiping cults, and fierce political infighting. Everywhere she turns, Leandra finds herself amid intrigue and conflict. It seems her bad habit for getting into dangerous situations is turning into a full blown addiction.
As chaos spreads across Ixos, Leandra… (tovább)
Kedvencelte 1
Kiemelt értékelések
Egy igazi könyvmolynak nem okozhat nehézséget elképzelni egy olyan világot, amelynek az alapja az írott szöveg. Az élőlényeket az Elsődleges Nyelven – a DNS mágikus analógiájára – írták meg, a varázsnyelvek az élettelen világot formázzák (külön nyelv létezik a fémekre, a folyadékokra, az energiákra és így tovább), az istennyelvek pedig önmagukat írják a gondolkodó lények tudatalatti vágyainak megfelelően, különféle természetfeletti lényeket alkotva. Aki képes elolvasni egy adott nyelvet, az átszerkesztheti a valóság vonatkozó elemeit. Ha erről valakinek a programozás jut eszébe, az tulajdonképpen nem jár rossz nyomon, de hozzá kell tennem, hogy Blake Charlton világa egyáltalán nem mechanisztikus párhuzamokra épül, ellenkezőleg, egy minden ízében élő, és a szó minden értelmében mágikus fantasy univerzumot formáz.
Harminc év telt el azóta, hogy Nicodemus elodázta a világvégét és eközben kettészakította az emberlakta királyságokat. Az újjáalakult Birodalomban a varázsírnokok (varázslók) ragadták magukhoz a hatalmat, míg a Liga területén halandók és mágikus lények próbálnak (több-kevesebb sikerrel) harmonikusan együtt élni. Vannak itt szélmágusok a sárkányrepülőikkel, vízmágusok a varázslöttyeikkel, bőrmágusok a tetoválásaikkal, kovácsmesterek a varázspáncéljaikkal, és ez csak néhány példa a különböző anyagokra ható varázsnyelvekre. A két kultúra azonban homlokegyenest ellentétes módon értelmezi a legendákat, amelyek a létezés nyelveit eltorzítani kívánó démonokra figyelmeztetnek, és egyre kisebb az esélye, hogy összefogjanak a fenyegetés ellen. Már ha egyáltalán rájönnek időben, hogy miben is rejlik a veszély valós természete. (Annyit elárulok, nem arról lesz szó, hogy jönnek a démonseregek és acsarogva megpróbálnak mindenkit szétcincálni. :P)
A történet ezúttal a Liga egzotikus tájait állítja a középpontba, ahol istenlények és varázsírnokok közösen igazgatják az emberek életét. Nicodemus, valamint felesége és lánya központi szerepet töltenek be ebben a rendszerben, mint az egyensúly őrzői és az istennyelvek tisztaságának fenntartói. De hármójuknak nagyon is különböző elképzelései vannak a Liga jövőjét illetően. A nagy hatalmú családon belüli konfliktusok a regény legjobban megformált részei közé tartoznak, a következményeik pedig egyszerre lesznek emberiek és világméretűek. De a mellékszereplők között is akadnak nagyon izgalmasan megrajzolt figurák, például egy cápaisten, illetve egy halandó héroszból és két istenlényből álló “szentháromság”. És bármilyen meglepő, ezeknek a bizarr karaktereknek az emberi oldala is remekül átjön a könyvből.
Az eredeti világhoz és jól felépített karakterekhez a cselekmény is méltónak bizonyul, a közel 500 oldalon sehol egy unalmas fejezet vagy fölösleges vargabetű. A világ sorsa remekbe szabott fordulatok és izgalmas összecsapások során fog eldőlni, a főhősöknek pedig megrázó döntéseket kell hozniuk és a jóról és rosszról alkotott képük is meginog néhányszor. Végre a szerző stílusérzéke is kikupálódott, ebben a könyvben ugyanis már nyomát sem találtam az előző kötetek időnként nyers és kiforratlan fogalmazásának. Igényes, egy jó fantasytől elvárhatóan hangulatos az egész szöveg. Ja, és eddig észre sem vettem, de még humora is van. Ilyen egy szinte hibátlan, kortárs epikus fantasy. És ilyen az, amikor új kedvencet avatok.
Ui: Azt mondtam már, hogy van benne cápaisten? Meg égi hajók?
Népszerű idézetek
In a way, she decided, believing that one’s past or future could guide the present was a necessary fantasy. The truth of the future or past was unknowable. Every soul existed and acted within the eternal and pressing instant of now, and then — to make existence bearable — wrote a story to connect past, present, and future.
Chapter 12
“Ellen,” Francesca said in a soft voice, “it occurs to me now that I don’t know how you are around children.”
“Because I avoid them, religiously.”
“What did you do when you had a child for a patient?”
“I made sure to cry before and louder than the child.”
“How did that work out for you?”
“Pretty well, actually. Some of the toddlers would try to comfort me.”
Chapter 20
“No one can hate you as much as you can hate yourself because no one knows you as well as you know yourself,” she said to her party. “In fact, loathing of similarities is underestimated in general. Think of all the attention we give to differences. We act as if all prejudice or injustice or war is caused by hating things or people who are different from us. I hate that woman because she wears different clothes. Or we fought that war because they worship different gods. We always say that sort of thing. We pretend that we could enter a golden age of peace if we could learn not to distrust foreign things and people.”
“We couldn’t?” Ellen asked, deadpan. The twins, as usual, were silent.
“No, the distrust of difference isn’t everything,” Francesca continued, warming to her argument. “Who can upset you more than someone who is similar to you?”
“But Magistra, you upset me all the time.”
“Exactly my point. I chose you as a student because you reminded me of myself when I was younger.”
“I find that very upsetting.”
Chapter 17
Hasonló könyvek címkék alapján
- Jenn Lyons: The Memory of Souls ·
Összehasonlítás - Brian McClellan: Promise of Blood 90% ·
Összehasonlítás - John Gwynne: The Shadow of the Gods 89% ·
Összehasonlítás - Margaret Weis – Tracy Hickman: Test of the Twins ·
Összehasonlítás - Lois McMaster Bujold: The Curse of Chalion ·
Összehasonlítás - Steven Erikson: Deadhouse Gates 86% ·
Összehasonlítás - A. K. Larkwood: The Unspoken Name ·
Összehasonlítás - Terry Pratchett: The Colour of Magic 82% ·
Összehasonlítás - Brandon Sanderson: The Hero of Ages 93% ·
Összehasonlítás - J. R. R. Tolkien: The Silmarillion 92% ·
Összehasonlítás