Mély filozófia, még mélyebb pszichológia, őszinte, felfakadó líra és csodálatos zene ez a könyv. Végigvezeti az olvasót a világon, és Istenhez érkezik. Logikus érveléssel és valószínűség-számítással bizonyítja be Pascal az ész emberének, hogy a vallási közöny a legnagyobb esztelenség. Pascal emberábrázolása tökéletesebb a legnagyobb francia pszichológus írók rajzainál. „Villáma széthasítja az eget – írja róla Mauriac –, és bevilágít az ember lelkébe.”
Pascal nem volt teológus, műve mégis a legismertebb és legjelentősebb alkotások egyike a keresztény hit-irodalomban; nem volt irodalmár, a Kereszténység apológiája, mely Gondolatok címen jelent meg, mégis a legszebb költői alkotások egyike.
Gondolatok 29 csillagozás
Pascal gondolatai címmel is megjelent.
Eredeti megjelenés éve: 1670
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Írástudók · Etikai gondolkodók Gondolat · Filozófiai irók tára Franklin-Társulat
Enciklopédia 41
Kedvencelte 10
Most olvassa 8
Várólistára tette 47
Kívánságlistára tette 39
Kiemelt értékelések
SignorFormica>!
Pascal agysalátája, annak ellenére népszerű maradt, hogy kereszténységét már senki nem vallja magáénak még a katolikusok vagy a protestánsok közül sem: Az isteni kegyelem kizárólag Istenre tartozik, azaz ő dönti el, ki üdvözül, ki jut pokolra. Isten döntését nem befolyásolja, mi a retkes búbánatot művelünk itt e földön, a kegyelem isteni privilégium, kiérdemelni nem lehet. Pascal janzenista volt, ami Szent Ágoston predestináció tanának legkeményebb változatát kínálta (maga Ágoston is rettenet volt ebben). Rengeteg aforizma buzdítás az erényes életre. Pascal, ez a lángész lelkesen futja a köröket,szapulja a szórakozásokat, és mindenkit, aki bármekkora boldogságot, örömöt mer élvezni e világban. Persze tudja, hogy hangyafasznyi ellentmondás van az isteni kegyelem meg az erényes életre való törekvés között, mert miafaszér éljek erényesen, ha Isten már eleve eldöntötte ki megy a Mennyországba. De azért a kegyelem előtt legyen csak nyitott a lelkünk, bár ez nem segít mert stb stb így tovább. Paacal nem oldja fel az ellentmondást. Nem is beszélve arról hogy Pascal istene qurva kevés embert enged a mennyekbe, ellenben a pokol dugig van nála. Nem csoda hogy a franciát hanyagolják az egyházak: szigorú aszketizmusa nem tenné őket túl népszerűvé. A jezsuiták engedékenységét gúnyoló sorai ma is viccesek.
Pascalnál minden Isten, ami evilági, az szart sem ér, de itt is ellentmondásos önmagával geometriai zsenije, tudományos vágyai maradandó tettekre sarkallták. Mindennek kevés nyomát találjuk a Gondolatokban.
Pascal kereszténysége a boldogtalan ember rosszkedvű hite, és arra kárhoztat mindenkit, hogy még boldogtalanabb legyen tőle, pedig egész életében azt hajtogatta, hogy azért kell megvetnünk minden földi örömöt, hogy teljes boldogsággal forduljunk Isten felé..
andraasv>!
Nagyon tömör, úgyhogy most félreteszem egy időre – azt hiszem egyébként sem tudnám egyhuzamban elolvasni. Az eddigiek alapján nem olyan csapongó, mint vártam, néhol pedig nagyon jó. Viszont ahol túlsúlyba kerül a keresztény etika, nekem az már egy kicsit demagóg. De legalábbis sok. Na mindegy, majd folytatom még.
Népszerű idézetek
Sli ♥P>!
Elgondolkoztam néha az emberek különféle lázas tevékenységén, azokon a veszedelmeken és gyötrelmeken, amelyeknek az udvarban, a hadakozásban teszik ki magukat, amelyekből annyi civakodás, indulat, vakmerő és gyakran balul kiütő vállalkozás stb. származik, és ráeszméltem, hogy minden bajuknak egy a forrása: nem tudnak nyugton megülni a szobájukban. Ha a megélhetéséhez elegendő vagyonnal rendelkező ember örömét lelné otthonában, nem szállna tengerre, nem indulna várakat ostromolni! Csak azért vásárolnak maguknak oly drága pénzen rangot a hadseregben, mert elviselhetetlennek éreznék, hogy ne mozduljanak ki városukból; a társaságot és a kártya okozta szórakozást is csak azért hajszolják, mert nem képesek örömet lelni az otthon ülésben.
49. oldal, II. szakasz (Lazi, 2014)
Sli ♥P>!
3 hozzászólás
Vizsgáljuk csak meg gondolatainkat, s azt fogjuk látni, hogy egytől egyig vagy a múlt, vagy a jövő foglalkoztatja őket. A jelenre szinte nem is gondolunk; de ha mégis, csak azért, hogy ennek a világánál próbáljuk elrendezni jövőnket. A jelen sohasem a célunk; a múlt és a jelen csak eszköz: egyetlen célunk a jövő. Ezért sohasem élünk, hanem azt reméljük, hogy majd élünk; s mivel állandóan boldogságra készülünk, elkerülhetetlen sorsunk, hogy sohase legyünk boldogok.
62. oldal, II. szakasz (Lazi, 2014)
Sli ♥P>!
Nem érjük be a bennünk, a mi tulajdon lényünkben adott élettel: egy elképzelt életet szeretnénk élni mások rólunk alkotott véleményében, és ezért minden igyekezetünkkel látszani akarunk. Szüntelenül szépítgetjük, dédelgetjük képzeletbeli lényünket, és közben elhanyagoljuk a valóságost.
56. oldal, II. szakasz (Lazi, 2014)
Ezt a könyvet itt említik
- Aldous Huxley: Szép új világ
- Balázs Mihály – Fényi András – Hegedűs András: Írók, képek
- Colum McCann: Apeirogon
- Görföl Tibor: Isten és a valóság
- Graham Greene: A csendes amerikai
- Nicolas Barreau: Párizs mindig jó ötlet
- Ottlik Géza: Iskola a határon
- Paul Auster: Holdpalota
- Réz Pál: Voltaire világa
- Rohinton Mistry: Családi ügyek
- Thomas Bernhard: A menthetetlen
Hasonló könyvek címkék alapján
- Őszentsége, a XIV. Dalai Láma – Desmond Tutu – Douglas Carlton Abrams: Az öröm könyve 94% ·
Összehasonlítás - Bolyki László: Kegyelem és kalmárszellem 98% ·
Összehasonlítás - Anthony De Mello: A szeretet útja 91% ·
Összehasonlítás - Anthony De Mello: A madár dala 87% ·
Összehasonlítás - Tomáš Halík: A gyóntató éjszakája ·
Összehasonlítás - Lukács László – Puskás Attila (szerk.): Karácsony titka ·
Összehasonlítás - Szalézi Szent Ferenc: Theotimus I. ·
Összehasonlítás - Simone Weil: Jegyzetfüzet ·
Összehasonlítás - Szentírás 99% ·
Összehasonlítás - Lisieux-i Szent Teréz: Lisieux-i Szent Teréz önéletrajza 97% ·
Összehasonlítás