Gondolatok 25 csillagozás

Blaise Pascal: Gondolatok Blaise Pascal: Gondolatok Blaise Pascal: Gondolatok Blaise Pascal: Gondolatok Blaise Pascal: Gondolatok

    Mély filozófia, még mélyebb pszichológia, őszinte, felfakadó líra és csodálatos zene ez a könyv. Végigvezeti az olvasót a világon, és Istenhez érkezik. Logikus érveléssel és valószínűség-számítással bizonyítja be Pascal az ész emberének, hogy a vallási közöny a legnagyobb esztelenség. Pascal emberábrázolása tökéletesebb a legnagyobb francia pszichológus írók rajzainál. „Villáma széthasítja az eget – írja róla Mauriac –, és bevilágít az ember lelkébe.”
    Pascal nem volt teológus, műve mégis a legismertebb és legjelentősebb alkotások egyike a keresztény hit-irodalomban; nem volt irodalmár, a Kereszténység apológiája, mely Gondolatok címen jelent meg, mégis a legszebb költői alkotások egyike.

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Írástudók, Etikai gondolkodók

>!
Lazi, Szeged, 2014
358 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632671086 · Fordította: Pődör László
>!
Lazi, Szeged, 2005
358 oldal · keménytáblás · ISBN: 9637138536 · Fordította: Pődör László
>!
Lazi, Szeged, 2000
358 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639227285 · Fordította: Pődör László

5 további kiadás


Enciklopédia 33


Kedvencelte 9

Most olvassa 7

Várólistára tette 35

Kívánságlistára tette 17


Kiemelt értékelések

>!
SignorFormica
Blaise Pascal: Gondolatok

Pascal agysalátája, annak ellenére népszerű maradt, hogy kereszténységét már senki nem vallja magáénak még a katolikusok vagy a protestánsok közül sem: Az isteni kegyelem kizárólag Istenre tartozik, azaz ő dönti el, ki üdvözül, ki jut pokolra. Isten döntését nem befolyásolja, mi a retkes búbánatot művelünk itt e földön, a kegyelem isteni privilégium, kiérdemelni nem lehet. Pascal janzenista volt, ami Szent Ágoston predestináció tanának legkeményebb változatát kínálta (maga Ágoston is rettenet volt ebben). Rengeteg aforizma buzdítás az erényes életre. Pascal, ez a lángész lelkesen futja a köröket,szapulja a szórakozásokat, és mindenkit, aki bármekkora boldogságot, örömöt mer élvezni e világban. Persze tudja, hogy hangyafasznyi ellentmondás van az isteni kegyelem meg az erényes életre való törekvés között, mert miafaszér éljek erényesen, ha Isten már eleve eldöntötte ki megy a Mennyországba. De azért a kegyelem előtt legyen csak nyitott a lelkünk, bár ez nem segít mert stb stb így tovább. Paacal nem oldja fel az ellentmondást. Nem is beszélve arról hogy Pascal istene qurva kevés embert enged a mennyekbe, ellenben a pokol dugig van nála. Nem csoda hogy a franciát hanyagolják az egyházak: szigorú aszketizmusa nem tenné őket túl népszerűvé. A jezsuiták engedékenységét gúnyoló sorai ma is viccesek.

Pascalnál minden Isten, ami evilági, az szart sem ér, de itt is ellentmondásos önmagával geometriai zsenije, tudományos vágyai maradandó tettekre sarkallták. Mindennek kevés nyomát találjuk a Gondolatokban.

Pascal kereszténysége a boldogtalan ember rosszkedvű hite, és arra kárhoztat mindenkit, hogy még boldogtalanabb legyen tőle, pedig egész életében azt hajtogatta, hogy azért kell megvetnünk minden földi örömöt, hogy teljes boldogsággal forduljunk Isten felé..

>!
andraasv
Blaise Pascal: Gondolatok

Nagyon tömör, úgyhogy most félreteszem egy időre – azt hiszem egyébként sem tudnám egyhuzamban elolvasni. Az eddigiek alapján nem olyan csapongó, mint vártam, néhol pedig nagyon jó. Viszont ahol túlsúlyba kerül a keresztény etika, nekem az már egy kicsit demagóg. De legalábbis sok. Na mindegy, majd folytatom még.


Népszerű idézetek

>!
zsofigirl

Semmibe venni a filozófiát azt jelenti, hogy igazán filozofálunk.

4.

>!
Chöpp 

Az igazi ékesszólás fittyet hány az ékesszólásra, az igazi erkölcs fittyet hány az erkölcsre (…)

>!
Chöpp 

Ha eredményesen akarunk valakit megcáfolni, bebizonyítani, hogy téved, előbb vizsgáljuk meg, melyik oldaláról szemléli a dolgot, mert arról az oldalról tekintve rendszerint igaza is van.

>!
simiszabi P

Miért követjük a többséget? Azért, mert több igazsága van? Nem, hanem mert több az ereje.

104. oldal, V. szakasz (Lazi, 2014)

>!
Sli SP

Amikor túlságosan gyorsan vagy túlságosan lassan olvas az ember, nem ért semmit.

22. oldal, II. szakasz (Lazi, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: olvasás
>!
Sli SP

A képzelet dönt mindenről: a szépségről, az igazságról és a boldogságról, mely az emberek mindene. Nagyon-nagyon szeretnék elolvasni egy olasz könyvet, csak a címét ismerem, de már maga az is felér számtalan könyvvel: Della opinione regina del mondo.* Nem ismerem, de látatlanban is mindenben egyetértek vele, kivéve ha netán valami rossz van benne.

* A világot kormányzó vélekedés.

34. oldal, II. szakasz (Lazi, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: képzelet
>!
Sli SP

Mindnyájan tévednek, mégpedig annál veszedelmesebben, minthogy mindegyikük egy igazságot vall, tehát nem az a hiba, hogy valami téveset fogadnak el, hanem az, hogy nem ismernek el egy másik igazságot.

305. oldal, XIV. szakasz (Lazi, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: igazság · tévedés
>!
Sli SP

Azt képzelik, ha elnyerték volna a vágyott tisztséget, utána gyönyörűséggel adnák át magukat a pihenésnek, és nem érzik át mohóságuk telhetetlenségét. Azt hiszik, őszintén vágynak a nyugalomra, holott tulajdonképpen csupán az izgalmat hajszolják.
Titokzatos ösztön űzi őket, hogy a világban keressenek szórakozást és elfoglaltságot, s ennek a forrása örökös nyomorúságuk nem szűnő érzete; ám él bennük ősi természetünk nagyszerűségének emlékeként egy másik, rejtett ösztön is, amely azt súgja nekik, hogy igazi boldogságot csupán a nyugalom nyújthat, nem pedig a tülekedés; e két ellentétes ösztönből alakul aztán ki bennük egy lelkük mélyén láthatatlanul megbúvó zavaros szándék, amely arra serkenti őket, hogy izgalmak árán hajszolják a nyugalmat, s abban a hitben ringatja őket, hogy a hiányzó kielégüléshez úgy juthatnak el, ha legyőzve a néhány számításba vett akadályt, megnyithatják a nyugalomhoz vezető kaput.
És így múlik el az egész élet. Akadályokkal küzdve keressük a nyugalmat; s amikor végre legyőztük őket, elviselhetetlenné válik a nyugalom; mert vagy meglevő bajainkra gondolunk, vagy azokra, amelyek ránk szakadhatnak. De még ha mindenfelől eléggé védve éreznénk is magunkat, a gond a maga erejéből akkor is hamarosan ránk törne szívünk mélyéből, ahol természeténél fogva gyökerezik, és megmérgezné lelkünket.
Az ember tehát olyan szerencsétlen, hogy sajátos alkatánál fogva akkor is emésztenék a gondok, ha semmi oka sem volna rá (…)

52. oldal, II. szakasz (Lazi, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: akadály · baj · ember, emberiség · gond · izgalom · nyugalom
1 hozzászólás
>!
Sli SP

Vizsgáljuk csak meg gondolatainkat, s azt fogjuk látni, hogy egytől egyig vagy a múlt, vagy a jövő foglalkoztatja őket. A jelenre szinte nem is gondolunk; de ha mégis, csak azért, hogy ennek a világánál próbáljuk elrendezni jövőnket. A jelen sohasem a célunk; a múlt és a jelen csak eszköz: egyetlen célunk a jövő. Ezért sohasem élünk, hanem azt reméljük, hogy majd élünk; s mivel állandóan boldogságra készülünk, elkerülhetetlen sorsunk, hogy sohase legyünk boldogok.

62. oldal, II. szakasz (Lazi, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: boldogság · élet · gondolat · jelen · jövő · múlt
3 hozzászólás
>!
Sli SP

A szívnek vannak érvei, melyeket nem ismer érvelő eszünk (…)

96. oldal, IV. szakasz (Lazi, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: ész · szív

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

C. H. Spurgeon: Gondolatok
Füle Lajos: Napi csendességek 365 napon
Ignáci szikrák
Andrási Zoltán (szerk.): Szemelvények Teréz anya legszebb gondolataiból
Josh Baran: 365 nirvána itt és most
Ferenc pápa: Ferenc pápa gondolatai
Kecskés Pál (szerk.): A lelki élet mesterei írásaiból
Kahlil Gibran: A próféta
Anthony De Mello: A csend szava
Anthony De Mello: A madár dala