Björnstjerne Björnson a múlt század norvég irodalmának kiemelkedő alakja. Művei közül legnépszerűbbek költői ihletésű paraszt-novellái. A prózai szöveget meg-megszakítják lírai költészetének olykor megkapó szépségű darabjai, úgyhogy az ott közölt két elbeszélés Björnsont, a lírai költőt is reprezentálja: a szerelem és a természet költőjét.
Arne / Synnöve Solbakken 13 csillagozás

Álmodó falvak címmel is megjelent.
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Klasszikus Regénytár (kék) Révai
Kedvencelte 2
Most olvassa 1
Várólistára tette 2
Kívánságlistára tette 5

Kiemelt értékelések


A tájleírások fantasztikusak; ahogy olvastam, láttam magam előtt a hegyet, a kis falut, az erdőt…Már az első fejezet is tetszett, nagyon aranyos volt. A borókafenyő, a tölgy, a nyírfa és a hanga kitalálták, hogy felöltöztetik a sziklát, viszont a szikla ezt nem szeretné. :)
Ezután a könyv első felében megismerhetjük Arnét, akinek nem indult könnyen az élete, ami főleg apja alkoholproblémájának volt köszönhető, de anyja, Margit, igyekezett belőle jó embert nevelni. Ahogy telik az idő, spoiler főhősünk élete rendeződni látszik, de fiatal felnőttként más jellegű problémákkal kell szembenéznie: beilleszkedni egy közösségbe, akiktől elszigetelődött, illetve megismerkedni a másik nemmel.
Ami számomra nem tetszett, hogy spoiler
A könyv másik felében Synnöve és Thorbjörn története akkor kezdődik, amikor még kisgyerekként találkoznak a templomban. Már ekkor jól látható, hogy mekkora a különbség a két gyerek között, mind jellemre, mind életkörülményeikre vonatkozóan. Végül spoiler
Népszerű idézetek




– Ne öltöztessük fel a hegyet? – kérdezte a borókafenyő az idegenből jött tölgyfától.
7. oldal, Első fejezet - Arne / Synnöve Solbakken (Európa, 1960)




A nagy norvég völgyekben gyakran találunk olyan minden oldalról szabadon álló magaslatokat, melyeket a nap sugarai kora reggeltől naplementéig folytonosan érnek. Azok, a kik a hegy lábánál laknak és ritkábban látják a napot, az ilyen magaslatot „napsütötte dombnak” – solbakkénak – nevezik.




Mi vár, ha egyszer elmegyek,
túl a magas hegyeken?
Havas mezők fehérlenek?
Ott is zúg fenyőrengeteg?
A fák is útra vágynak
egyszer majd nekivágnak.
112. oldal, Tizennegyedik fejezet - Arne / Synnöve Solbakken (Európa, 1960)




– Hi-hi-hi! – mondta a patak, és elkezdett nőni. – Ha-ha-ha! – kiáltotta a patak, és tovább nőtt. – Ho-ho-ho! – zúgta a patak, és ledöntötte a hangát, a borókát, a fenyőt, a nyírfát, valamennyit a hátára vette, s úgy hurcolta szerte a nagy lejtőkön. A hegy néhány évszázadon át gondolkozott, vajon nem mosolyodott-e el akkor.
9. oldal, Első fejezet - Arne / Synnöve Solbakken (Európa, 1960)




Verseket faragok – gyávaságból, nem merek a magam dolgával foglalkozni, hát másokéval törődöm – ezt hívjuk költészetnek… Könnyeimnek hegyeket kellett volna elárasztaniuk; de inkább azt mondom: csitt, csitt! – és leülök ábrándozni.
48. oldal, Hetedik fejezet - Arne / Synnöve Solbakken (Európa, 1960)




Nagy völgyekben láthatunk olykor olyan szabadon álló magaslatokat, amelyeket a nap kora reggeltől naplementéig eláraszt sugaraival. Akik a hegy lábánál laknak, és ritkábban látják a napot, az ilyen magaslatot „napsütötte dombnak” – solbakkénak – hívják.
139. oldal, Első fejezet - Arne / Synnöve Solbakken (Európa, 1960)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Alekszandr Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja 91% ·
Összehasonlítás - Rudyard Kipling: A dzsungel könyve 86% ·
Összehasonlítás - Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger / Elbeszélések 81% ·
Összehasonlítás - Gárdonyi Géza: Mai csodák 95% ·
Összehasonlítás - Örkény István: „Rózsakiállítás” 92% ·
Összehasonlítás - Stefan Zweig: Ámok 90% ·
Összehasonlítás - Lev Tolsztoj: Kozákok / Kreutzer szonáta 91% ·
Összehasonlítás - Lev Tolsztoj: Családi boldogság / Szergij atya 92% ·
Összehasonlítás - Mikszáth Kálmán: Kísértet Lublón és más elbeszélések ·
Összehasonlítás - Domokos János (szerk.): A világirodalom legszebb elbeszélései I-III. 90% ·
Összehasonlítás