„Amikor annak idején elújságoltam az oviban, hogy „Apa lakatos és költő”, az óvó nénik kedvesen viccelődtek, de nem igazán tudtak mit kezdeni vele. Mentségükre szolgáljon: mások se nagyon. A legnehezebb dolga e két nyilvánvalóan össze nem illeszthető valóság összeillesztésével persze magának Apának volt. Évtizedekig élt kettős állampolgárként: egyik hazája a vers, másik az, ahol „nem kap (…) ünnepi csendet a szó".
1945-ös születésűként papírforma szerint békében nőtt fel, és ezt – sokakhoz hasonlóan – meg is szenvedte. „Mert nekünk nem volt egy vacak háborúnk, hogy esténként mesélhessük a gyereknek" – panaszolta, csaknem egy fél élettel ezelőtt. Hát mesélt másról, arról, amiről tudott: igazságról, tisztességről, a „jó tett helyébe jót várj"-ról. Amikor pedig úgy négyévesen megkérdeztem tőle meccsnézés közben, kinek drukkol, azt mondta: „A gyengébbnek, mert annak nagyobb szüksége van rá."
Talán ő maga is unta már, annyiszor hangoztatta véleményét a költészetről: „Aki… (tovább)
70 vers ellenfényben 0 csillagozás
Enciklopédia 13
Népszerű idézetek
Sóhajnyi Nap
valami ami éget
madárszürke reggelekből
ami kiragad
és nekirepít az égnek
valami ami nincs még
amiért törve fázva
jársz útról útra
és lenyomod a titkok kilincsét
bármi de hinni jó
csak egy akad
mit küld a szád
kristályreményű szó
sóhajnyi tiszta Nap
keltsen egy magot
ha nem leszel
de tőled itt marad
Jacola
Ma ott voltam az óvodában.
Jacola feküdt a másik ágyon.
Piros kavics került kezembe.
Jacola aludt a másik ágyon.
Valahol messze, Gréti néni.
A másik ágyon Jacola fekszik.
Kezemben forgó kis kavics van.
A másik ágyon Jacola fekszik.
Függönyrésen besüt a nap még.
Fekszik a másik ágyon Jacola.
Gréti néni a világ végén.
Fekszik a másik ágyon Jacola.
Csöpög a vér a piros kőre.
Jacola sír a másik ágyon.
Orromban kő, csöpög a vérem.
Jacola sír a másik ágyon.
Aztán kivittek a szobából.
Elszakítottak Jacolától.
Orromból a kis követ kiszedték.
Hiányzol, Jacola. Nagyon hiányzol.
Anyu a nagymosáshoz lúgot vesz elő.
És volt kékítő, és nyikorgó kosár.
Mit tudtam én a Mamáról.
Kész volt a század nagy halottja már.
6. oldal, Gyermekkorom
napok óta rosszalkodik a gyomrom
mára kicsit jobb lett
csináltam köménymaglevest
mikor betegségeimből lábadoztam
anyu mindig főzött s ha jólesett
az gyógyulásomat jelezte
kanalazgattam s eszembe jutott
ha tojást is csurgatott bele
rongyoslevesnek nevezte
25. oldal, Rongyosleves
adott a ritmus
kicsit lazábban mint Zorba
rázta a seggét a szocializmus
ennyi az egész énekelt Korda
még egy ideig fújtak műszakkezdéskor a gyárak
az volt az ifjúságunk
kerestük az elveszett ungermáriákat
31. oldal, Sláger
Hasonló könyvek címkék alapján
- Romhányi József: Nagy szamárfül 96% ·
Összehasonlítás - Fodor Ákos: Addig is 96% ·
Összehasonlítás - Petri György: Összegyűjtött versek 97% ·
Összehasonlítás - Fodor Ákos: Buddha Weimarban 97% ·
Összehasonlítás - Röhrig Géza: Angyalvakond 97% ·
Összehasonlítás - Fodor Ákos: Gonghangok 96% ·
Összehasonlítás - Fodor Ákos: Még: mindig 96% ·
Összehasonlítás - Terék Anna: Háttal a napnak 95% ·
Összehasonlítás - Lelkünkből, szeretettel 97% ·
Összehasonlítás - Fodor Ákos: Dél után 95% ·
Összehasonlítás