Lázár ​evangéliuma 76 csillagozás

Bíró Szabolcs: Lázár evangéliuma

„Apám ​nagy uralkodó volt: felült a szent királyok trónusára, és repedező örökségükből erős birodalmat épített. S rám miféle sors vár? Én láthatom mindezt elevenen szétrohadni…”

1348 nyarán Anjou Lajos hazatér a Nápoly elleni bosszúhadjáratából. A várost elfoglalta, politikailag és erkölcsileg azonban kudarcot vallott. Diadalmenetét mégsem az ellenségei, hanem egy titokzatos idegen kórság miatt kényszerül megszakítani. Az ifjú uralkodó meglehetős sietséggel igyekszik vissza a Magyar Királyságba, ahová magával hurcol valami olyasmit is, amit korábban még soha senki nem látott, nem tapasztalt: egy betegséget, amely nemcsak megöli, de fel is támasztja az embert halottaiból. Mindez először valódi csodának tűnik, ám a hálaimák helyét hamar átveszi a rémült könyörgés az isteni megbocsátásért. A feltámadottak ugyanis korántsem régi önmagukként térnek vissza: az életre kelt holtak megállíthatatlanok, és az éhségük csillapíthatatlan…

Bíró Szabolcs, a Non nobis Domine és az… (tovább)

>!
Athenaeum, Budapest, 2020
288 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635430130
>!
Athenaeum, Budapest, 2020
320 oldal · ISBN: 9789635430314

Enciklopédia 3

Szereplők népszerűség szerint

Toldi Miklós · I. Lajos · Piast Erzsébet magyar királyné


Kedvencelte 6

Most olvassa 2

Várólistára tette 56

Kívánságlistára tette 80

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

robinson P>!
Bíró Szabolcs: Lázár evangéliuma

Amikor egy művész mestere hangszerének és olyan csodásan pontosan, tömören fogalmaz, mint Bíró Szabolcs, az olvasás élménye hatványozódik. Kellően misztikus, félelmetes és hátborzongató, de nem hatásvadász. Jól tartja az arányokat, a történelmi háttér tökéletesen találkozik a szépirodalmi igényességgel.
https://gaboolvas.blogspot.com/2020/04/lazar-evangeliuma.html

Linszyy P>!
Bíró Szabolcs: Lázár evangéliuma

Nekem nagyon tetszett ez a műfajkeveredés!
Az pedig plusz pont volt, hogy az Anjouk világában játszódik a sztori, így régi kedves szereplőinket követhetjük végig. Nagyon izgalmas volt ez az egész út, egyedül a végkifejlet nem volt teljesen lezárva, amit sajnáltam.
A zombiapokalipszis témakörében nagyon is kiemelkedő ez a kötet.

https://www.youtube.com/watch…

2 hozzászólás
jehuka P>!
Bíró Szabolcs: Lázár evangéliuma

Imádom a történelmi regényeket és az Anjouk-sorozatot, ugyanakkor a horror műfajával ez idáig még nem nagyon ismerkedtem, a zombis történetektől pedig kifejezetten viszolygok. Mégsem merült fel bennem egy másodpercre sem, hogy emiatt kihagyjam az idei év egyik nagy durranását, Bíró Szabolcs Lázár evangéliuma című regényét. A merész fikció szinte észrevétlenül léptetett ki a komfortzónámból és kísért végig egy rémálomszerű látomáson. Nem csalódtam, egy rendkívül izgalmas és semmiképpen sem hétköznapi történetet olvashattam. Élőhalottak ide vagy oda, remek szórakozást nyújtott a kötet. Meg merem kockáztatni, Bíró Szabolcs új műfajt teremtett a Lázár evangéliumával: a történelmi horrort.
Teljes értékelés itt:
https://konyvesmas.blogspot.com/2020/05/hisztorik-biro-…

2 hozzászólás
Bla I>!
Bíró Szabolcs: Lázár evangéliuma

Halasztgatta, halasztgattam a téma miatt, de nagyon olvasmányosnak bizonyult. Korhű történelmi háttérbe illesztett, kitűnően megírt zombihorror az Anjouk korából. Az első könyvem volt Bíró Szabolcstól, de le a kalappal – ugyanakkor nem lett a szívem csücske. Vajon mondhatta e egy kapitány a XIV. század közepén egy társának, hogy „bemosok neked egyet”?

luthienlovemagic IP>!
Bíró Szabolcs: Lázár evangéliuma

Bíró Szabolcs azzal a gondolattal játszik el, hogy mi történt volna akkor, ha Anjou Lajos hadjáratát nem a pestis, hanem a zombikór állítja meg. Mindezt úgy írja meg, hogy olvasás közben nem kételkedtem abban, hogy akár így is történhetett volna. Ez különösen tetszett benne, mert amellett, hogy új ízt visz az Anjou-korba, megtartja az időszakra jellemző viszonyokat: a zombik ellen kardokkal és a kor technikai fejlettségének megfelelő „bombákkal” veszik fel a harcot. Közben a kötet hőseivel bejárjuk a híres királyi várakat, megfordulunk több országrészben, híres birtokon. A történelmi háttér részletesen felfestett, annak politikai és társadalmi viszonyaival, öltözködésével, fegyverhasználatával, közlekedési módozataival, katonai hierarchiájával együtt. De a nyelvezet csavar egyet az egészen, mert a történet szépirodalmi igényességgel megírt, tömör, tűpontosan megfogalmazott, de nem próbált régies lenni, hanem modern a megfogalmazása. Ez utóbbi igazán meglepett, de kellemesen, mert az előbbire számítottam.

A kötet cselekménye lendületes, rögtön az elején szinte berobban a történet, mint valami motor, és az első száz oldalon meg sem áll, ami emiatt gyorsan elsuhan. Ezt nevezhetjük a budai résznek, mert az ottani események vannak a középpontban. Ez tapogatózással indul, mivel a Nápolyt megjártak nem akarják rögtön a vár népére zúdítani a szörnyűségeket, azonban az egyik (nem a csapathoz tartozó) mellékszereplő váratlan zombivá válása miatt mindenki hamarosan tisztában lesz a probléma mikéntjével, és beindul a küzdelem, a trükközés, és végül az újabb menekülés. Amivel eljutunk a kötet második harmadához, a visegrádi részhez, ami egy kissé lassabb, mint a nyitás, de ugyanolyan érdekes és informatív. Míg végül egy újabb lendületet vesz az esztergomi résszel, ami amolyan végjátéknak is betudható, és ahol erősen bejátszik a történésekbe a fanatizmus és az emberi hülyeség is. Végül eljutunk a befejezésig, ami egy nagyon erős képpel zárul. És nem kevéssé folytatásgyanúsan, aminek egyrészt örülök, mert ezt a történetet vétek lenne nem folytatni, másrészt viszont emiatt a lezárás nem kerek, enyhe hiányérzet maradt bennem a végére.

Még a szereplőkről tennék némi említést. Bíró Szabolcs olyan élethűen jelenítette meg a történelmi alakokat és a csatáikat, hogy képes voltam együtt érezni velük és izgulni értük. Hatalmas izomzatú, de ugyanakkor érző katonákat jelenít meg, akik nem csak kardot csörgetnek és zombifejeket vágnak le, hanem gondolkodnak is. Hús-vér emberekként mutatja be őket, nem csak leírt nevek, mint a történelemkönyvekben. Toldi és Lackfi lettek a kedvenceim, ők kapták a legmarkánsabb vonásokat. Erős, józan és kitartó emberek, akik a végsőkig harcolnak azért az ügyért, amiben hisznek. De akár az összes karaktert felsorolhatnám, mert mindegyikben van valami érdekes vagy kiemelkedő, de ugyanakkor mindegyiknek van gyarló, emberi oldala is. Ilyesformán a karakterábrázolás mélyreható, a karakterek rétegeltek, úgy érzi az ember, hogy érdemes róluk olvasni.

A teljes kritika az alábbi linken olvasható:
https://smokingbarrels.blog.hu/2020/06/08/konyvkritika_…

Baráth_Zsuzsanna P>!
Bíró Szabolcs: Lázár evangéliuma

Vajon mit ér Bátor Szilárd dömöckölt kardja vagy Toldi Miklós buzogánya a zombik ellen? Mit tehet Lajos király, ha az országot letarolják az élőhalottak és úgy tűnik, nincs remény? Óriási Bíró Szabolcs fan vagyok, de gyűlölöm a horror műfaját, ezért nagyon nehezen vettem rá magam erre a könyvre. Aztán persze viharsebesen magával ragadott a történet, amelyet a végére sajnos egy kicsit túltolt a szerző, mindezzel együtt nagyon tetszett és várom a folytatást.

WerWolf>!
Bíró Szabolcs: Lázár evangéliuma

Már párszor lyukra futottam a “Lázár” hívószóval, és azzal, hogy nem olvastam el végig a fülszöveget. Eddig tudatosan kerültem a zombis, élőholtas és hasonló történeteket, ugyanis nem láttam értelmüket. A horror műfaja sem áll hozzám túl közel, ugyanis 10 éves koromra már nem tudott újat mutatni. Talán a pszichohorrorban van egy kis tartalék, amit még nem aknáztak ki teljesen.
Annak ellenére, hogy nem kedvelem az élőholtas történeteket, több dolog miatt is meg tudott fogni a regény. Először is, ez nem egy hentelős történet, hiszen nem arról szól, hogy egy kis csapat túlélő hogyan próbál megmenekülni az élőholtak támadásától, úgy hogy ész nélkül vagdossa le az ellent. Jó, itt is vannak hentelős részek, de ez mellett van története is a regénynek.
A Lázár evangéliuma mégis egy kicsit más mint a többi hasonló regény. Kezdve azzal, hogy a XIV. században játszódik, egy teljesen más időben és térben, mint amit megszokhattunk. Azzal, hogy Bíró Szabolcs ötvözi a történelmi tényeket a fikcióval és a horrorral, egy más megvilágításba helyezi az eseményeket, és egy kicsit más hangulatot is kölcsönöz neki.
Annak ellenére, hogy sikerült a regénynek lekötnie, nem tudta velem megkedveltetni sem az élőholt-, sem pedig a horror irodalmat. Tehát, a jövőben sem fogom keresni az ilyen témájú regényeket. De…és itt van az a “de”. spoiler

Bővebben: http://www.letya.hu/2020/04/biro-szabolcs-lazar-evangeliuma/

10 hozzászólás
Habók P>!
Bíró Szabolcs: Lázár evangéliuma

Így jár, aki az író neve után vesz le könyvet, és nem a fülszöveget olvassa el. És mire kiderül, hogy egy zombihorrorba botlott bele, már késő. Enyhén mocorgó gyomorral, de muszáj végigolvasni.

3 hozzászólás
Kabódi_Ella P>!
Bíró Szabolcs: Lázár evangéliuma

„… ha a kárhozottak belehörögnek az arcodba, akkor mindegy, mekkora hatalmad van a földön, azonmód menekülőre fogod!”

Bíró Szabolcs: Lázár evangéliuma c. regénye az Athenaeum Kiadó egyik idei újdonsága. A szlovákiai magyar író az Anjouk c. történelmi regénysorozatával lett méltán népszerű az olvasók körében. Ebben az új írásában egy olyan elképzelt világot teremtett meg önmaga, és olvasói szórakoztatására, amely nagyban eltér eddigi komolyan felépített munkáitól. Ezúttal is visszarepít bennünket az általa oly alaposan ismert Anjou királyok korába, ám egy bravúros csavarral pestis helyett zombikat szabadít szeretett hőseire.

Sokan kérdezték már tőlem, hogy én, mint többnyire széplélek, mégis mit szeretek ezen a nagyon abszurd, véres műfajon. Nos, a válaszom az, hogy nem a hörögve járkáló, emberhúst zabáló, vérre szomjazó élőholtak képezik a fő vonzerőt számomra. Az ebben rejlő lehetőséget szeretem, hogy a túlélőknek esélye van jellemfejlődésre. Egy ilyen járvány világméretű elterjedése olyan helyzetet teremt ezekben a fantáziákban, amelyben az ember már nem maradhat a filozofálgatás biztonságos ösvényén, hanem kénytelen cselekedni. És ezekben a cselekedetekben mutatkozik meg, kicsoda valójában az adott ember. Gondoljunk csak a rokonszenves koreai származású fiatalember, Glenn emlékezetes karakterére a The Walking Dead c. AMC sorozatból, vagy a kevésbé ismert, de zsenális dél-koreai Kingdom c. széria gyermekarcú, agilis, vakmerő tigrisvadászára. Míg az előbbi egyszerű pizzafutárból lesz ezrek ügyeletes kedvence, az utóbbi egy koszos, kócos, kétes múltú közkatonából növekszi ki magát mindenki szíve csücskévé. A koncepció valós és működő. Ezekért a szereplőkért nem csak a nők, de a férfi nézők is odáig vannak, mert „állati menők”, mert példaképek. Hősök.

Bíró Szabolcs azonban mást gondolt: már eleve legendás, méltán híres alakokat vonultat fel ebben az alternatív közjátékban, melyet a Lázár evangéliuma jelent munkásságában. Anjou Lajos, Toldi Miklós, Lackfi István, Holló Tamás. Ó, Toldi Miklós szálegyenes, bivalyerős alakja az élőholtak tömegében harcolva micsoda kivételes húzás! Őszintén? Katartikus élmény! Imádtam! A regény maga nem hozott semmiféle újítást a műfaj tekintetében, mi több, nyilvánvaló szubkultúrális utalásokkal él, és ezt nagyon okosan is teszi. Ne aperito! Mortui insunt! – Ne nyisd ki! Holtak odabenn! Csak hogy a legnépszerűbbet említsem meg, amivel széles mosolyt csalt az arcomra.

A Lázár evangéliuma eredetisége ezek alapján talán vitatható, de kétségkívül izgalmas és szórakoztató, főleg ilyen színpompás, választékos nyelvi környezetbe oltva, mely az író jellegzetes, gyönyörű sajátja. Nem árulok el nagy titkot: a szereplők menekülnek, harcolnak, kitörnek és visszavonulnak, ráadásul hullanak is szépen sorban, akár a legyek. A drámai fordulatokban gazdag, a műfaji sajátosságokat jól kihasználó regény magával ragadó, helyenként torokszorító, és igazán lendületes. Az alapkoncepció egy zombijárvány rohamos elterjedése, mint a középkori biológiai hadviselés katasztrofálisan balul végződő kísérlete. Az Itáliából hazatérő Anjou Lajos vert seregének maradéka öntudatlanul hurcolja magával a kórt, és az úgy terjed el a Magyar Királyság városaiban, mint a tűzvész. Az életre kelt holtak hordái kímétlen, ellenállhatatlan gyorsasággal lepik el, és szakítják darabokra az országot. Hőseink kiszolgáltatottak. A kilátástalanság, a bizonytalanság, a kőkemény megpróbáltatások hol megtörik, hol új tettekre sarkallják őket.

Őszintén megmondom, a Lázár evangéliuma c. történelmi horror regénynek ugyanaz a titka, mint bármelyik másik fiktív, zombi apokalipszisen alapuló történetnek: nem szabad komolyan venni. Feszültséggel teli, ügyes munka, a műfaj jeles, igényes képviselője. A történelmi hitelességtől egy ponton okosan elhatárolódik, ezáltal – és ez nagyon fontos! – önmagát sem veszi túl komolyan. Célja kristálytiszta: szórakoztatni akar, de azt mesterien teszi. Az egyetlen, amit hibaként fel tudok róni neki az az, hogy túl tömör és sűrű. Szinte elveszünk a szereplők kavalkádjában, és a zsúfolt eseménysorozat brutálisan pörgő sodrában. Ebben az esetben a több kifizetődőbb lett volna, némi ráérősség nem vált volna hátrányára, és persze a lezárás is feltétlenül folytatásért kiált. Mint a bejegyzésem elején említettem, számomra az ilyenfajta történetek fő vonzerejét a hősök jelentik, a nagy jelentőségű tettek kiemelkedő, kiélvezhető (hatásvadász?) pillanatai. Itt ezekből sajnos nem akadt sok, főként a megfeszített tempó okán. Nem adatott idő arra, hogy bizonyos cselekedetek súlyát megeméssze az olvasó, és hogy bizonyos szívbemarkoló jelenetek elérjék a kívánt hatást. Egyszóval, az egyetlen hibája, hogy úgy olvastam volna még!

Kinek ajánlom? Bíró Szabolcs elkötelezett híveinek mindenképpen kötelező. A zombi horror ínyenc fanatikusainak szintén remek csemegével szolgál. Azoknak is, akik nem róják fel a történelmi akkurátusság hiányát egy szórakoztató regényben, tudnak lebegni az árral, és azoknak, akiknek különleges élvezetet nyújthat Toldi Miklós termetes növése, amint a csatában súlyos buzogányával élőholtak koponyáját zúzza ripittyommá.

Az eredeti bejegyzés a blogomban található:
https://tisztalappalavilagban.blogspot.com/2020/09/biro…

kriszet_Paulinusz P>!
Bíró Szabolcs: Lázár evangéliuma

Tekintettel arra, hogy nem vagyok zombi fan, és egyetlen film tudott megragadni, mégpedig a Z világháború, ami egyébként kiválóra sikerült…nos ehhez mérve ez a könyv nem adott semmit, csak belehelyeződött a rút 1300-as évekbe.
Az írásmód tökéletes, ezzel nincs baj, a zombi téma elcsépelt és egyetlen csipetnyi másságot sem bírt felmutatni. Ezt nagyon sajnálom. Bíró Szabolcs tud írni és nyilván lett volna egyéb más alkalom, hogy a horror kategóriában bemutatkozzon. Nos nem ez volt az a téma.
Sajnálatos, hogy valaki rá tudta erre beszélni.


Népszerű idézetek

robinson P>!

A harangok még mindig zúgtak, de immár nem a gyászt hirdették, hanem a veszélyre figyelmeztettek.

robinson P>!

– Pedig daliás időket élünk most is.
– Valóban úgy gondolod?
– Király vagy – felelte Erzsébet. – Rajtad áll, hogy milyen kort teremtesz.

Kapcsolódó szócikkek: I. Lajos · Piast Erzsébet magyar királyné
robinson P>!

Nem volt könnyű élete: mint mondják, az apák bűneibe sokszor a fiaik foga vásik belé.

robinson P>!

Ezeket mondta nekik, és azután hozzátette: „Lázár, a mi barátunk, elaludt, de megyek, hogy fölkeltsem álmából.”

robinson P>!

Magyarország királya semmit sem tudott a saját birodalma állapotáról, és ez napról napra aggasztóbbá vált.

robinson P>!

Kaffa kikötővárosa úgy terült el a Krím félsziget délkeleti partvidékén, mint romlott hús a delelő napon.

(első mondat)

Kogoro>!

Néha jobb, ha egyszerűen csak bezárjuk az ajtót.

109. oldal, IX. fejezet (Athenaeum, 2020)

Kapcsolódó szócikkek: Toldi Miklós
3 hozzászólás
Dvd_Lbhsr>!

– Ha nincs, aki leírja, miképp éltünk és haltunk… Ha messzi utódaink elfelejtik nevünket és tetteinket, hibáinkat és helyes döntéseinket… Nos, akkor vajmi kevés értelme volt élni s meghalni. Akik nem ismerik a múlt dolgait, azok majd újra és újra elkövetik ugyanazokat a hibákat, s az egész olyan lesz, mint a híg sárba süppedt szekérkerék, ami csak forog és forog a tengelye körül, de közben nem halad semerre, csupán egyre mélyebbre merül a fertelmes latyakban.

204. oldal

1 hozzászólás
robinson P>!

Különben sem alkimista volt, hanem katona: felőle hívhatták akárhogy, neki egyedül a hatása számított.

Lyanna P>!

A helyőrség kapitánya, a kelet-magyarországi Bónizs, a borsodi hegyek szülötte a Dunára néző egyik toronyban barikádozta el magát egy kisebb csapattal. Az így meglelt és kiszabadított emberekkel együtt a végére még negyvenkét budai katonával bővült a fegyveresek létszáma.

107. oldal,

2 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Theodora Goss: Az alkimista lányának különleges esete
Michael Crichton: Ködsárkányok
Michael Crichton: A 13. harcos
Anne Rice: Interjú a vámpírral
Mark Lawrence: Tövisek Királya
John Shirley: Resident Evil: A kaptár – Megtorlás
Jane Austen – Seth Grahame-Smith: Büszkeség és balítélet meg a zombik
Libba Bray: The Diviners – A Látók
Laurell K. Hamilton: A nevető holttest
Max Brooks: World War Z – Zombiháború