A ​birodalom ura (Anjouk 7.) 93% 85 csillagozás

Két hosszú esztendő várakozás után megjelent az Anjouk 7. része. Megérte várni, Bíró Szabolcs beérett regényíró lett, igazi mesterművet tett le az asztalra. Kiváló a történet dinamikája, remek jellemrajzokat kapunk, sodró párbeszédekkel, népi humorral fűszerezve. Mindezt lírai szépségű leírásokkal együtt ismerhetjük meg. Minden elfogultság nélkül, szerintem ez egy remek könyv, az év egyik legjobbja.

https://gaboolvas.blogspot.com/2021/10/a-birodalom-ura.html

⚜️ Az Anjouk sorozat harmadik trilógiájának a kezdő kötete. Így kimondva hosszúnak tűnik, de minden részben van kaland, fordulat és izgalom,amellett, hogy megismerhetem a történelmi eseményeket és személyeket. A tankönyvi történelem úgy sem sokáig tartott, csak a történetek halvány emléke dereng.

⚜️ Ebben a részben a fiatal Nagy Lajos veszi fel a koronát apja halála után, ahogy Szilárd is az apja nyomdokaiba lép. Toldi Miklós is bekerül a már jól ismert szereplőink közé, most hihetetlen mennyi helyről köszön vissza az alakja (filmsorozat, képregény),ideje lesz pótolnom a lemaradásokat. Az különösen kedves informácó volt számomra, hogy Toldi a szülőföldemről származik (Bihar megye). Nápolyi Johanna (újabb pótolandó) és András életébe is betekinthetünk.

⚜️ Nagyon izgalmas idők következnek!
Remélem, az idén olvashatjuk az új részét!
Aki csak gondolkozik rajta, hogy történelmi regényt szeretne olvasni, az bátran kezdjen bele ebbe a sorozatba,nem fog csalódni, sőt függő lesz. :)

Végre elérkeztem oda, hogy az új Anjoukat is befejeztem. Annyira rosszkor próbáltam belemélyedni ebben a könyvbe, na de aztán már csendes és nyugodt körülmények között tudtam a végére érni.
Továbbra sem fogok semmi meglepőt mondani: Bíró Szabolcs nagyon érti a dolgát. A történelmet velem sikerült megszerettetnie, a fikciós részeken pedig jót szórakozok. A történelmi regény valóban nagyon nehéz műfaj, de szerintem az a kulcsa, hogy megfelelő arányban legyen a fikció és a valóság. Az író ne akarjon mindent a képzeletére bízni és ne akarjon minden tényt, amit csak tud a korszakról, hősről, beleírni a könyvébe. Ehhez ajánlom én továbbra is az Anjoukat.
Anjou Károly halálával indul a kötet, így most a fiait követhetjük, akiknek egészen új helyzetben kell megállniuk a helyüket. Nincs könnyű dolguk, mert bár Lajost illeti a korona, bizonyítania is kell rátermettségét. Andrásnak pedig még nehezebb a dolga, mert Nápolyban nemkívánatos személy, ebből pedig nehéz koronát faragni a fejére. Mellettük láthatjuk Toldit, akiért szerintem sokan rajongtunk, én élveztem róla olvasni. És itt van Bátor Szilárd is, akinek a fejlődése nagyon jól volt bemutatva, vele együtt pedig jöttek a régi kedves mellékszereplőink. A Lackfikból most nem láttunk annyit, amit kicsit sajnáltam, de helyettük nagyobb szerepet kapott az anyakirályné.
Nem volt sok csata ebben a kötetben, de engem sosem a csaták hoztak lázba, sokkal inkább az emberi kapcsolatok egy olyan időszakban, amit elképzelni sem tudok már. Újfent jó szívvel ajánlom ezt a sorozatot olvasásra. :)
https://youtu.be/BtQqjg23Y0A

Jelentem, megérte várni, ismét egy remekbe szabott alkotás került ki a szerző kezei közül. Aki szerette az eddigi részeket, ezúttal sem fog csalódni. Továbbra is egy magas színvonalon megírt, valós történelmi tényeken, eseményeken alapuló regénnyel folytatódik a sor. Gördülékeny, érdekes, izgalmas, helyenként szívszorító olvasmány, amit csak ajánlani tudok mindenkinek. (…)
A birodalom ura a sorozat 7. része, ugyanakkor Az ifjú lovagkirály-trilógia kezdő kötete is. Ebből adódóan több felvezető jellegű fejezettel veszi kezdetét a történet, melyek megalapozzák a későbbi események irányvonalát. A cselekmény több szálon indul meg, és a régi kedvencek mellett több új szereplő is feltűnik a színen. Egyesek csak néhány oldal erejéig, mások tartósan a történet részévé válnak. Ugyanakkor ezek a kis epizódok sem elhanyagolhatóak, érdemes emlékezetünkbe vésnünk ezeket a szereplőket is, hiszen személyüknél fogva a cselekmények későbbi alakulásában jelentős szerepet kaphatnak. Az országos ügyek mellett elég nagy teret nyer a szereplők személyes sorsának alakulása. Természetesen most is velünk van a Bátor nemzettség hányattatott sorsú feje, Szilárd, aki hosszú évek múltán is Zách Klára miatt kesereg, miközben töretlenül fizeti a lengyeleknek a „különadót”. Régi cimborái, élükön Lackfi Palkóval próbálják kimozdítani őt az önsajnálatból és az önkéntes dubicai száműzetéséből. Ténykedésük során a szerző megvillantja humoros oldalát is, kiderül, miért kellene egy párnát választania a címerére és a zászlajára Szilárdnak, és arra is választ kaphatunk, kicsoda a rejtélyes Richardus diák, vagy hogyan vált a dubicai birtok a „bűnösök menedékévé” (…)
A teljes értékelés itt olvasható:
https://konyvesmas.blogspot.com/2021/10/hisztorik-biro-…

Eljött a lovagkirály kora. Nagy Lajos uralkodásának kezdeti éveibe nyerhetünk betekintést Bíró Szabolcs segítségével, az írótól megszokott magas színvonalon. Anjou Károly biztos alapokon nyugvó birodalmat hagyott a fiára, azonban még túl fiatal volt ahhoz, hogy egyedül uralkodjon, ezért a valódi hatalom édesanyja, Piast Erzsébet kezébe került egyelőre. Történelemrajongóként nagyon örültem, hogy jobban megismerhettem az anyakirálynét, aki erős és okos asszony volt, tudta, hogy mit akar, és meg is tett mindent annak érdekében, hogy elérje. És mivel azt akarta, hogy kisebbik fia is király legyen, nemes egyszerűséggel megkérdezte a pápától, hogy mennyit kell ezért fizetnie, és kifizettette idősebb fiával az összeget. Mindeközben Lajos meglepő határozottsággal fogott bele az uralkodásba, és szorgalmasan készült élete első csatájára, amelyet már nagyon várt, hiszen az ő élete a katonáskodás. Fiatalos hévvel gyakorolt és szerzett tapasztalatokat a kisebb összecsapásokban – Lackfi atyai segítségével és óvó tekintetével kísérve természetesen – , hogy aztán eljöjjön az ideje az első fontos csatának is. Lajos mellett öccse, András életét is megismerhetjük a messzi Nápolyban, ahol pontosan tisztában van azzal, hogy mennyire késélen táncol, hiába ő a férje a királynőnek, közel sem biztos, hogy koronához fog jutni. Édesanyja minden segítséget megad neki, még azt is felajánlja, hogy hazatérhet vele, ő azonban bátran szembenéz a sorsával, nem a könnyebb utat választja. Sok szálon fut a cselekmény, filmszerűen peregnek az oldalak, a karakterek mélyülnek, a történet szépen pereg, öröm látni, hogyan fejlődik az író könyvről könyvre, a hetedik részre már maximálisan kihoz mindent a sztoriból. Bátor Szilárddal is újra találkozhatunk természetesen, szinte remetei magányából újra visszatér a csatákhoz, ugyanakkor a családalapítás még mindig távolinak tűnik, nem tudja elfelejteni Zách Klárát. Romantika, akció, ármány és szerelem, politika kicsiben és nagyban, család, barátok, mindez kiválóan megírva. Tökéletes szórakozás, amelynek során rengeteg információra tehetünk szert a korszakról, úgy jó, ahogy van.
A teljes kritika itt olvasható:
https://smokingbarrels.blog.hu/2022/01/17/konyvkritika_…

Ez számomra most nem volt olyan mozgalmas, mint a többi, de unalmasnak így sem nevezhető. Bátor Szilárd életébe folytunk be jobban, Toldi Miklóst ismerhetjük meg kicsit jobban, és az egész kompániát. Valamiért nem érzem magamhoz olyan közel őket, mint az elődeiket, de a történet így is izgalmas és érdekes. Kíváncsian várom Lajos király történetét, és persze a Bátor családét is.

Megérte várni Bíró Szabolcs Legújabb munkájára, A birodalom ura nagyon jól sikerült regény. Az Anjouk sorozat egyik legnagyobb erénye, hogy kézzelfogható teszi a magyar középkor világát, ott érezhetjük magunkat Lajos király korában és udvarában. Visszatértek kedvelt szereplőink, és élvezettel olvastam Bátor Szilárd életének folyását, akárcsak Toldi Miklós kalandjait. Eléggé érezni a könyvön, hogy ez egy újabb trilógia nyitó része, gyakorlatilag semmi cselekmény nem lett benne lezárva vagy elvarrva, ez esetleg egy picit hiányérzettel tölt el.
Mégis szinte tökéletesnek mondanám a történetet, ami ráadásul szokás szerint elmélyíti tudásunkat a korról, és szórakoztatja tanít is közben. Sajnos újabb jónéhány hónap várakozás következik a sorozat folytatására várva, de azt hiszem megéri, bízom benne, hogy az író ismét mesterművet alkot

Megint egy nagyon jó folytatás. Habár egy kicsit több benne a politika, mint szeretném – de hát elég bonyolult a helyzet. És azért kaptam eleget Bátor Szilárd elképzelt életéből is. Kicsit keveset szerepeltek a régi ismerősök, de megkedveltem Szilárd dubicai háznépét is. És várom a folytatást.

Nagyon-nagyon szeretem Bíró Szabolcsot és az Anjouk sorozatát is, ebben a kötetben sem csalódtam. Voltak nehezebben folyó részei, amikor nehezebben ültem le olvasni, de voltak olyan részei is, ahol meg nem bírtam letenni. off
Ebben a kötetben már nem szerepel Anjou Károly, amit nagyon sajnáltam, mert én szerettem őt és szívesen olvastam róla, de persze Lajosról sem volt kevésbé unalmas olvasni. Habár kicsit soknak és hosszúnak éreztem a koronázási ceremónia leírását, imádtam minden szavát. Annyira szeretem ezt a korszakot!
Aztán persze Szilárd és kis csapata is hozta azt, amiért szeretem őket, izgalmas kalandokba csöppentek, szóváltásaik szórakoztatóak voltak. Imádtam! spoiler spoiler
Az egyetlen nagyobb bajom a könyvvel a vége: utáltam, hogy itt kell véget érnie és még nincs megjelenve a folytatása. Komolyan, ennél idegőrlőbbet ki sem találhatott volna a szerző. spoiler

Nehezen haladtam az olvasással. Nekem picit túl szárazra sikeredett, mintha felütöttem volna a Révai Lexikont 1342-nél. Kevés volt benne a történetszövés. Voltak benne érdekes részek persze: számomra érdekesebbek voltak a nőkről szóló fejezetek. Piast Erzsébet nápolyi utazásáról szîvesen olvastam.De Szilard vörös hajú démona is izgalmasabb lehetett volna,ha több hangsúlyt kapott volna. Az eleje különösen nehezen indult be, az a sok személy és helyszîn. Nem igazán tudtam őket mihez kötni. Következőleg lehet megvàrom, hogy több kötet is megjelenjen, hogy egybe tudjam olvasni őket. Ez most nálam 3,5 csillag volt.