A ​Molitor-ház 5 csillagozás

Bíró Lajos: A Molitor-ház Bíró Lajos: A Molitor-ház Bíró Lajos: A Molitor-ház Bíró Lajos: A Molitor-ház Bíró Lajos: A Molitor-ház

Bíró Lajos (1880-1948) regényei egyszerre társadalomkritikai és lélektani elbeszélő művek. A hanyatló magyar úri világ, a társadalmi elmaradottság, a talajtalan polgárság képei. Talán legjelentékenyebb közöttük az első világháború idején írt A Molitor ház, amely egy idegbeteg, háborúban megrokkant fiatalember családi körén és a főalak belső gyötrődésén keresztül ábrázolja a régi, az úri Magyarország szétesését.

Eredeti megjelenés éve: 1918

A következő kiadói sorozatban jelent meg: A magyar próza klasszikusai Unikornis

>!
Unikornis, 1999
340 oldal · ISBN: 9634273041
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1970
374 oldal · keménytáblás
>!
Singer és Wolfner, Budapest, 1931
308 oldal · keménytáblás

1 további kiadás


Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

pável>!
Bíró Lajos: A Molitor-ház

Zavaros, homályosan gomolygó bűnregény, több okból is. Egyrészt egy leszerelt – gránáttalálat miatt leszázalékolt – tiszt hasadó tudatának regénye, és mivel a világháború is vége felé jár, az általános agónia is ráüti bélyegét a korrajzra, a villára és lakóira, mert eltekintve pár külső jelenettől (éttermek), szinte egy kamaradarabba tekintünk bele, jobb is lett volna, ha színpadra írja Bíró, akkor muszáj lett volna lefaragnia a dagályból.

A(z első) világháború vége felé írták, akkor is játszódik, sőt mi több, belelát a közeli jövőbe: megjósolja, hogy az éhezés, az általános testi leépülés miatt nemsokára hatalmas világjárvány fog kitörni (bár konkrétan nem az influenzára azaz a spanyolnáthára gondol). És olyan víziókat fest fel, hogy a társadalom szétesése miatt tömeges akasztások várhatóak az Andrássy sugárúton… Ez is, kis módosulással, de gyorsan bekövetkezett (vörös és fehérterror).

Nehéz spoiler nélkül a krimiszálról mesélni, szerencsére szorosan összefügg a főszereplő, Molitor Géza fejében gomolygó köddel – nem ő a narrátor, de annyiszor az ő szemén keresztül látjuk a jeleneteket, hogy szinte annak tekinthető. És épp ezért, bármilyen döcögős mint regény, de mint krimi nem nevezhető tucatkriminek, mivel elsüti a krimiirodalom egyik legtrükkösebb trükkjét, spoiler spoiler spoiler spoiler

De nem csupán magyar krimiként úttörő talán – meg kéne vizsgálni, az említett trükk mikor jelenik meg a krimiirodalomban és hányan, hányszor alkalmazták. A kvázi nem is létező nyomozás során (nincs hivatásos detektív figura, ami azért valljuk be, a hulla mellett a másik elengedhetetlen műfaji kellék), ami gyakorlatilag csak a pár Molitor családtagot és Gézánk orvos barátjának munkáját jelenti, az akkor még tuti forradalmian újszerű hipnózist is bevetik. Szóval hiába nehezítette bonyolult stílusával nyelvi gátfutássá ezt a szocio-krimit Bíró, ennyi truvájjal mégiscsak érdemes a figyelemre.

Az már csak apróság, hogy csuda figurák tárháza a regény, van pl. egy családi barát, bizonyos „Noszlopy kapitány”, aki se nem Noszlopy, se nem kapitány, de a ház urának, a dúsgazdag gyáros Molitornak (aki az első halott lesz) afféle "lengyele"(*), aki majd önjelölt detektívet is játszik, de amennyire igyekszik, épp annyira lesz gyanús is. Másik színes jelenség egy kiskamasz fiú, a legifjabb Molitor, aki szintén kopót játszik, annyira hogy magánál hordja a lupét, a nagyítót is, és a halottak (2 db lesz) felfedezése után pl. lábnyomokat vizsgál vele és mint Sherlock, megállapítja a sárnyomokból, melyik kerületből jöhetett az illető… Nem is tudjuk, paródia-e ez a karakter, vagy bájos, mulattató figura, sajnos alig szerepelteti Bíró, ez a szál is elvarratlan marad a krimiregényben.

* a házilengyel-tartásról lásd ezt: https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/nemesek-polg…, 3. bekezdés
Ps. – nem akármilyen életút Bíróé: https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%ADr%C3%B3_Lajos_(%C3…

avalonavalon>!
Bíró Lajos: A Molitor-ház

Jobb volt, mint vártam. Ez az első könyv, amit az írótól olvastam. Tetszett, hogy olyan kevert a műfaja: szépirodalom megfűszerezve egy kis krimivel, politikával, korszak leírással, vallással, eszmékkel, szerelemmel.
Fél pont levonás amiatt, hogy a végén hipnózissal oldották meg a dolgot, ami ebben a könyvben kicsit hihetetlenül hatott rám, vagy csak én vagyok szűklátokörű…


Népszerű idézetek

pável>!

– Ha öt nem elég, szerződtetek tízet.
– Az elég lesz? – kérdezte halkan Géza.
– Ha tíz nem elég, húszat, ha húsz nem elég, ötvenet! – kiáltotta Noszlopy kapitány.
– Azt hiszed, az elég lesz? – kérdezte Géza konokul.
Noszlopy kapitány hevesen akart válaszolni, de Zoltán egy mozdulattal elébe vágott:
– Géza azt akarja mondani, hogy ez is társadalmunk felbomlásának tünete – mondta nyugodtan.
– Vakok vagytok ti, hogy ezt nem látjátok? – szólt Géza keserűségtől reszkető hangon. – Berlinben naponta háromszáz betörést állapítanak meg hivatalosan. Azt hiszitek ti, hogy azt a folyamatot, amelynek a külső jelei ezek a dolgok, őrökkel meg lehet állítani?
Kedves Géza – mondta Zoltán nyugodtan –, mi már csak könyvekben olvastuk, de az apád gyerekkorából még emlékszik arra az időre, amikor a nagy magyar Alföldön egészen másfajta statárium volt kihirdetve, mint amilyenek a mostaniak. Ti, amikor a háború utáni időkkel rémítgettek bennünket, azt szoktátok mondani, hogy akkor a háborús rend megszorításai nem lesznek meg többé; lehull a kezekről a haditörvényszék ércbilincse, egyszóval nem lesz statárium. Hát én mondok neked valamit: sokkal kérlelhetetlenebb rendcsináló uralom lesz az, amely a háború után jön, mint a mostani. A mostani: enyhe, habozó, lágyszívű, inkonzekvens, egyszóval demokratikus. De mi meg fogjuk érni azt, hogy az Andrássy úton állnak az akasztófák, és azokra húzzák fel azt, aki egy skatulya gyufát ellopott.
Géza sápadtan hallgatott.
– Megérjük? – kérdezte azután halkan és rekedten. – Megéri, aki megéri.

vargajudit P>!

Molitor Árpád abbahagyta a beszélgetést, kiegyenesedett a biliárdasztal mellett, dákóját lecsúsztatta a szőnyegre, szegletes ősz fejét magasra emelte, és nyomatékos és rejtelmes hangon így szólt:
– Úgy látom, mégis Antal fog nyerni.
Évek óta játszott egyedül egy karambol-partit. A játék azonban az ő állítása szerint elkeseredett mérkőzés volt két fél között, akikről csak annyit lehetett tudni, hogy az egyiket Antalnak hívják, a másikat Olivérnek.

7. oldal (Unikornis kiadó)


Hasonló könyvek címkék alapján

Móricz Zsigmond: Az asszony beleszól
Tersánszky Józsi Jenő: Bűnügy, lélekelemzéssel
Rejtő Jenő (P. Howard): Vesztegzár a Grand Hotelben / A szőke ciklon
Rejtő Jenő (P. Howard): Piszkos Fred, a kapitány
Szentiday Klára Mária: A táncoló betyár
Baráth Katalin: Az arany cimbalom
Tábori Kornél: Bűn és szerelem
Mattyasovszky Jenő – Kulcsár Ödön: Hód és a szerencse ördöge
Moldova György: A város hercege
Nat Roid: Meghalni és megszeretni