Az ​ókori görögök és rómaiak élete 12 csillagozás

Bíró Ferencné – Csorba Csaba: Az ókori görögök és rómaiak élete

Azt, hogy mi volt a görög istenek eledele, tudjuk. De mit termelt és mit evett a görög paraszt? Mivel foglalatoskodott a római? A görög és a római katonák hősi harcairól olvashatunk, de hogyan gyógyították őket? Milyen ünnepeket ültek, hogyan neveltek és sportoltak? Milyen lakásban laktak és hogyan tisztálkodtak? Könyvünk választ ad ezekre a kérdésekre, de olvasható benne hippokratészi eskü teljes szövege is, vagy az, mi történt a termopülai szorosban. Évezredekkel ezelőtt történt dolgok válnak benne maivá, hogy segítsék a holnapot. Rékassy Csaba kitűnő rajzai híven megmutatják e korok hol barázdás, hol vidám arcát.

Tagok ajánlása: 9 éves kortól

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Évezredek hétköznapjai

>!
Móra, Budapest, 1983
116 oldal · ISBN: 9631132471 · Illusztrálta: Rékassy Csaba

Enciklopédia 3


Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

Mariann_Czenema P>!
Bíró Ferencné – Csorba Csaba: Az ókori görögök és rómaiak élete

Talán jobb lett volna egymástól elkülöníteni a görög és a római részt, nem így egymás után felsorolni az élet különböző részeit tekintve, mert időnként egybefolyik a tudásanyag.
De alapos, jó kis ízelítő a kulturánk bölcsőjéből, hasznos kiadvány.

Agatha_Emrys P>!
Bíró Ferencné – Csorba Csaba: Az ókori görögök és rómaiak élete

Korrekt kis ismeretterjesztő gyerekeknek a görög-római kultúráról.
Persze nem megy túl mélyen bele, de szépen körbejárja az ókori élet különböző területeit, külön értékeltem, hogy időnként eredeti idézetek is vannak ókori forrásokból.
Nagy betűkkel van szedve és szépek benne a színes illusztrációk, sok ismert képet láthatunk viszont rajzolt illusztrációként (gondolom, hogy spóroljanak a jogdíjon), szépen passzolnak a szöveghez.

Tényleg jó kis munka, egy-két érdekességgel még én is gyarapodtam, bár nyilván nem én voltam a célközönség. Ezzel most kellően rápihentem, hogy legközelebb egy komplexebb könyvbe vághassak bele.

ÁrnyékVirág P>!
Bíró Ferencné – Csorba Csaba: Az ókori görögök és rómaiak élete

Ezt a könyvet igazából ajándéknak vettem a nyolc éves öcskösnek, aki épp geológusnak készül, de a régészet is érdekli. Minőségi ellenőrzésként azért gyorsan elolvastam előtte, és nyugodtan adtam át az ajándékot: érdekes, jól megírt könyv, gyerekek számára is érthetően. Az ókori mindennapokat mutatja be, párhuzamba állítva a görögöket és a rómaiakat: öltözködés, étkezés, sport, szórakozás, lakás, utazás…
A rajzok lehetnének szebbek, de amúgy érdekes és hasznos könyv, szeretném majd a sorozat többi darabját is elolvasni.

Nienna001 P>!
Bíró Ferencné – Csorba Csaba: Az ókori görögök és rómaiak élete

A görgök és rómaiak életéről nem nyújtott túl sok új információt (eléggé elmerültem már benne) de mindig jó feleleveníteni a dolgokat. Ha gyerekként olvasom, biztosan öt csillag lett volna. Mindenesetre örülök, hogy megvan a magánkönyvtáramban, mert már nagyon régóta meg akartam szerezni. Az illusztrációk illik a gyerekkönyves hangulatához.

Veron>!
Bíró Ferencné – Csorba Csaba: Az ókori görögök és rómaiak élete

Nem vagyok egy nagy történelem fan, de gondoltam ezt még én is legyőzöm, sőt amennyire kiveti az agyam az ilyesmit, talán még újat is mond.. Ez azért nem nagyon történt meg, innen-onnan a legtöbb dolog ismerős volt. Jó, azt tudta a fene, hol milyen gazt termesztettek, no de ezt továbbra sem fogom tudni, az az igazság.
Azért elég sok mindent érint, a nyelvezete nyilván nem bonyolult, gyerekeknek tényleg jó ismerkedés lehet az ókor világához….

mmóni>!
Bíró Ferencné – Csorba Csaba: Az ókori görögök és rómaiak élete

Gyerekkorom egyik nagy kedvence, fogalmam sincs, hányszor olvastam. El kéne megint olvasni, így túl a diplomán, nem tudom, most hogy tetszene, de az emlékeim alapján abszolút ötcsillagos. A maga műfajában, persze.

Nashira>!
Bíró Ferencné – Csorba Csaba: Az ókori görögök és rómaiak élete

Ezek a történelmi témájú könyvek legjobbjai.
Könnyen emészthető, elegendő információval, korhű ábrázolásokkal – tökéletes kiegészítője a középiskolás tanulmányoknak és gondolatébresztőnek.


Népszerű idézetek

Agatha_Emrys P>!

A görögök nem ismerték a rómaiaknál nagyra becsült Janus istent, az ajtó, a bolt, a kapu istenét. Janust tartották a kezdetek istenének is, ezért az év első hónapját, a januárt róla nevezték el.

74. oldal

szibolya>!

Főzd meg a tököt vízben, és facsard ki; sózd meg, készítsd el lábasban! Törj borsot, köményt, koriandermagot, zöld mentát és bordamaggyökeret. Hintsd meg kevés ecettel, tégy hozzá sárgarépát, maréknyi fenyőmandulát, és zúzd péppé! Az egészet öntsd rá a tökre, forrald fel, borsozd meg, és úgy tálald!

19. oldal

Kapcsolódó szócikkek: főzelék · tök
Agatha_Emrys P>!

A rómaiak tisztelték halottaikat, sírjuk helyét szentnek tekintették, a halottaknak Parentalia és Feralia néven külön ünnepeik voltak február 13-21. között.

65. oldal

Agatha_Emrys P>!

A ravaszabbak jóslatai persze olyanok voltak, hogy többféleképpen lehetett magyarázni őket. Például a legtekintélyesebb delphoi jós azt javasolta, hogy a támadó perzsák ellen fabástyákkal védekezzenek. Ezt a jóslatot persze a kibékülés és a béke hívei súgták, akik nem akartak harcba szállni a perzsákkal. A hadak vezére, Themisztoklész azonban a jóslatot úgy értelmezte, hogy az athéniaknak hajóra kell szállniuk, mert a fabástya nem más, mint a hajó. Így aztán a békülni vágyók véleménye ellenére sikeres harcot vívtak a görögök a perzsákkal a tengeren!

71. oldal

Agatha_Emrys P>!

Mars isten a mítosz szerint Róma mondabéli alapító testvérpárjának, Romulusnak és Remusnak volt az apja. Ezért azt gondolták, hogy Mars minden nép közül a rómaiakat szereti a legjobban, és a háborúkban nekik juttatja a győzelmet. Nevéről a március hónapot nevezték el.

73. oldal

szibolya>!

A rómaiak általában csak tavasztól őszig merészkedtek ki a tengerre, bár jól megépített kikötőik voltak, és a partról hatalmas világítótornyok fénye igazította útba őket. A nyílt tengeren a nap és a csillagok járása mutatta az irányt. Általában akkora hajóik voltak, mint a görögöknek.

50. oldal (Római utak, római kereskedők)

Kapcsolódó szócikkek: világítótorony
szibolya>!

A leghíresebb rabszolgapiacon, Délosz szigetén már kora reggel éktelen ricsaj fogadta a kikötőből érkező fehér tunikás vásárlókat. Ilyenkor vezették fel a rabszolgákat a dobogókra. Nikiász, a gazdag kereskedő emberei már hajnalban megvizsgálták az élő „árut”. Tudniuk kellett, egészséges-s, ügyes-e, alkalmas-e a majdani munkára, hiszen sokat kellett fizetni érte. 1 tálentom, körülbelül negyed kiló ezüst, rendkívül magas ár volt egy rabszolgáért. A régi feljegyzések szerint ennyiért kelt el például egy tapasztalt bányász.

o. 39. (Görög rabszolgák)


Hasonló könyvek címkék alapján

Simon Holland: Az ókori Róma 30 másodpercben
Simon James: Az ókori Róma
Matthias Raden: Ókor
Michele Angelico: Az ókori Róma
Eduardo Trujillo: Keresd meg az ókori Rómában!
Julia Bruce: Római küldetés
Dela Kienle: Az ókori Róma
Marcus Junkelmann: Gladiátorok
Tony Wolf: A rómaiak
Fiona Macdonald: Róma