Ha ​nem volnátok ti 13 csillagozás

Kosztolányi Dezső utolsó szerelmei
Bíró-Balogh Tamás: Ha nem volnátok ti

Kosztolányiról ​írtak már nem egy vaskos monográfiát, de a híres nyugatos alkotóról kialakult képünket most mégis jelentősen átrajzolhatja néhány levél.
Nemrégiben ugyanis felbukkant egy jelentős Kosztolányi-dokumentumegyüttes a költő életének utolsó szakaszából. A kéziratok a költő utolsó szerelméhez, Radákovich Máriához kapcsolódnak. A férjezett asszonyhoz írt levelek szerkesztett változatai korábban ugyan megjelentek – azonban az eredetiek és azok, melyeket Mária írt Kosztolányinak, még nem.
Hogy miért érdekes ez? Azért, mert Radákovich Máriáról, a tízéves gyermekét nevelő anyáról eddig szinte semmit nem tudtunk, pedig Kosztolányi kész lett volna feladni a házasságát miatta, és úgy érezte, ez a szerelem még halálos betegségére is gyógyulást hozhat. Máriáról annyit tudunk, hogy Kosztolányi szerelmes volt belé, és írt hozzá egy verset, költői pályája egyik legjelentősebb darabját, a megcsalt Kosztolányiné pedig egy dühös levelet, amelyben „szerencsétlen, tájékozatlan… (tovább)

Róla szól: Kosztolányi Dezső

>!
Jaffa, Budapest, 2020
320 oldal · ISBN: 9789634753087
>!
Jaffa, Budapest, 2019
320 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789634752042

Enciklopédia 2


Most olvassa 3

Várólistára tette 27

Kívánságlistára tette 26


Kiemelt értékelések

robinson P>!
Bíró-Balogh Tamás: Ha nem volnátok ti

Bíró-Balogh Tamás: Ha nem volnátok ti Kosztolányi Dezső utolsó szerelmei

Bíró-Balogh Tamás előző kötetében Kosztolányi Ádám életét, munkásságát tárta fel az olvasók előtt. Most alapos és kimerítő mélységben mutatja be Kosztolányi Dezső életének utolsó, meghatározó szerelmét.

https://gaboolvas.blogspot.com/2019/12/ha-nem-volnatok-ti.html

cseri>!
Bíró-Balogh Tamás: Ha nem volnátok ti

Bíró-Balogh Tamás: Ha nem volnátok ti Kosztolányi Dezső utolsó szerelmei

Kicsit azt éreztem, mint mikor olyan témáról írtam szemináriumi dolgozatot, amiről kevés anyag volt, ilyenkor az ember jól összegereblyéz és beleapplikál minden apró információmorzsát, hogy meglegyen a terjedelem, itt is így lett könyvvé duzzasztva egy viszonylag sovány anyag…

5 hozzászólás
Kabódi_Ella P>!
Bíró-Balogh Tamás: Ha nem volnátok ti

Bíró-Balogh Tamás: Ha nem volnátok ti Kosztolányi Dezső utolsó szerelmei

„Akárhogyan is lesz, szeretem. Szeretem őszintén, tisztán, taktika nélkül. Maga az én kishúgom és kisleányom, életem és szenvedésem várt jutalma, vidéki lélek, mint én, testvérem, minden ember közül a leginkább rokonom.”

Bíró-Balogh Tamás író, irodalomtörténész. Ha nem volnátok ti c. kötete Kosztolányi Dezső életének utolsó éveit mutatja be, úgy, ahogyan eddig még sosem láthattuk. Rendkívül alapos tényfeltáró munka, ugyanakkor igyekszik a száraz tényeket szellemességgel, lélekkel lágyítani. A könyv egyszerűen olvastatja magát, akkor is, ha az olvasó nem feltétlenül Kosztolányi rajongója, már ha szabad így fogalmaznom.

Kosztolányi Dezső élete utolsó három évében, már súlyos betegen szerelmi viszonyt ápolt egy Radákovich Mária nevű férjes asszonnyal, egy – első találkozásuk idején tíz esztendős – fiúgyermek anyjával. A titokzatos szeretőről mindezidáig nagyjából ennyi is volt az, amit tudni lehetett. Illetve azt, hogy a megcsalt, joggal dühös Kosztolányiné nem túl hízelgő levelet írt neki, melynek legalább egy frázisát mindenki jól ismeri. „Maga szerencsétlen, tájékozatlan lud…” – így kezdte Harmos Ilona elhíresült sorait, és Radákovich Mária így is maradt meg a köztudatban, annak ellenére, hogy Kosztolányi Dezső valóban szerelmes volt belé. Az író elhatározása, hogy elválik feleségétől Radákovich Mária miatt, sosem valósult meg, és hogy ez az elhatározás mennyire volt komoly, szintén nem ismeretes, hiszen a nős férfiak hajlamosak ezzel hitegetni szeretőiket, és talán önmagukat is. Ám azt nem szabad elfelejteni, hogy Kosztolányi ekkor már súlyos, halálos beteg volt, és meglehet, ez a szörnyű betegség, és maga a halál akadályozta meg abban, hogy az élete utolsó éveit megszépítő szerelmet szentesíthesse.

A Jaffa kiadó gondozásában megjelent monográfia korrekt, akkurátus munka, valódi kuriózum. Értéke abban rejlik leginkább, hogy az adatok között nem veszik el sem a lélek, sem a humor. Rendkívüli érzékenységgel, és tapintatos tisztelettel mutatja be Kosztolányi Dezső érzelmi világát életének ezen utolsó szakaszában, ugyanakkor nem titkolja esendőségét, labilis lelkiállapotát sem. Valódi irodalomtörténeti csemege ez a kötet, hiszen Kosztolányi legfontosabb műveinek hátterében meghúzódó élettörténeti szálakat is felgombolyítja. Radákovich Máriáról szintén igen tüzetes képet kapunk, hiszen nem csak őt magát, családi állapotát, gyermekkorát térképezi fel a szerző, hanem felmenőinek életét is megismerhetjük, illetve lerántja a leplet a Radákovich família félig-meddig hamis legendájáról is. A kötetet színesítik a végén közölt levelek, melyek közül igazi különlegességnek számítanak azok az írások, melyek Radákovich Máriától maradtak fenn. Az ő leveleinek többsége sajnos nem ismert, ahogy azt is találgatások övezik, hová tűntek ezek a levelek valójában. A sors fintora, hogy mi azon sorait ismerhetjük meg a könyv által, melyeket Kosztolányi Dezső már soha nem olvashatott.

A könyv hiteles korrajz, alapos életrajzi munka, minden lehetséges oldalról megvizsgálva tárja fel előttünk egy „szeptemberi áhítat” történetét. A nagybeteg író, aki hanyatló éltének utolsó lángjában még megírja munkásságának legkimagaslóbb költeményét, és látszólag ettől a lángtól új erőre kap, szinte gyógyulni látszik. A „pusmogó barát”, Füst Milán, aki Kosztolányiné iránt érzett ellenszenve, és Kosztolányi iránt érzett barátsága okán mindent elkövet, hogy segítse a titkos szerelmeseket. Kosztolányiné Halmos Ilona, aki sértett dacosságában egy megcsalt asszony hiúságával reagál a történtekre, és az átala írt könyvben is csupán egy haldokló férfi délibábos fellobbanásának tudja be férje viszonyát, talán túlságosan is elbagatelizálva mindazt, ami valójában történt. Radákovich Mária, akinek csendes, végletekig egyszerű alakja úgy szövi át ezt a könyvet, mint egy valódi múzsa. És végül, de nem utolsósorban egy rejtélyes asszony, a dajka, aki majdnem húsz esztendőn át volt állandó, létfontosságú szereplője nem csak az író életének, de annak munkásságát is szignifikánsan határozta meg jelenlétével.

Kosztolányi Dezső a magyar próza egyik legkiemelkedőbb alkotója. Ellentmondásos személyisége, vitathatatlan zsenialitása emelte őt a legnagyobbak közé. Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy az életét végigkísérő nők nagyban meghatározták alkotásait, életpályáját, és őt magát.
„Nem egy, hanem mindegyik.
Mindegyik leányom, mindegyik feleségem,
mindegyik barátnőm, rejtélyes kedvesem.
Mindegyik anyám.”

Szent_Habakuk IP>!
Bíró-Balogh Tamás: Ha nem volnátok ti

Bíró-Balogh Tamás: Ha nem volnátok ti Kosztolányi Dezső utolsó szerelmei

Nagyon jó, alapos kutatómunka van mögötte, mégis sikerült izgalamasan, olvasmányosan megírni.

Barbár>!
Bíró-Balogh Tamás: Ha nem volnátok ti

Bíró-Balogh Tamás: Ha nem volnátok ti Kosztolányi Dezső utolsó szerelmei

Hiánypótló munka, Kosztolányi-rajongóknak kötelező olvasmány.
Aki valamennyire is ismeri Kosztolányi életét, az tudja, hogy utolsó két évét, amikor már a halálos kórral küszködött, megszépítette egy elementáris szerelem Radákovich Máriával. Az író könyvében annak jár utána, hogy ki volt Mária. Közreadja és kommentálja a szerelmesek levelezését, a jelenleg fellelhető 24 levelet.
Bónuszként felderíti Kosztolányi másik szerelmét,ami Bözsihez, Ádám fia dajkájához fűzte. Ez legalább annyira jelentős volt, hiszen így tudta elviselni valahogy egyre inkább satrafává váló feleségét, Harmos Ilonát. Arról nem is beszélve, hogy Édes Annát Bözsiről mintázta.
Bíró-Balogh alaposan körüljárja a témát, élvezhetően is adja elő, de van, amikor azt is értelmezi, ami nyilvánvaló.


Népszerű idézetek

robinson P>!

Kosztolányiné mindenki másban hibást keres, így természetesen nem kíméli Füst Milánt sem. Név nélkül említi, de könnyű rájönni, hogy ő a korábban említett „pusmogó barát”, aki közvetít Dezső és Mária között.

144. oldal

Bíró-Balogh Tamás: Ha nem volnátok ti Kosztolányi Dezső utolsó szerelmei

Kapcsolódó szócikkek: Füst Milán
robinson P>!

Radákovich Máriának azelőtt is volt élete, hogy 1935 nyarán találkozott Kosztolányival.

34. oldal

Bíró-Balogh Tamás: Ha nem volnátok ti Kosztolányi Dezső utolsó szerelmei

2 hozzászólás
robinson P>!

Kosztolányi két verset írt Máriához. Ezek közül elsőként a Szeptemberi áhítat címűt, amely – utóbb nyilvánvaló – a költői életmű egyik fő darabja lett.

73. oldal

Bíró-Balogh Tamás: Ha nem volnátok ti Kosztolányi Dezső utolsó szerelmei

Kapcsolódó szócikkek: Kosztolányi Dezső
robinson P>!

Több visszaemlékezés is megemlíti, hogy Radákovich Mária rokoni kapcsolatban állt Vas Gereben íróval.

15. oldal

Bíró-Balogh Tamás: Ha nem volnátok ti Kosztolányi Dezső utolsó szerelmei


Hasonló könyvek címkék alapján

Kosztolányi Dezső: Kosztolányi Dezső összes versei
Ady Endre: Ady Endre összes költeménye
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél kalandjai
Kosztolányi Dezső: Kínai kancsó
Ady Endre: Válogatott versek
Kosztolányi Dezső: Számadás
Juhász Gyula: Anna örök
Ady Endre: Versek I-II.
Ady Endre: Vér és arany
Ady Endre: Új versek