Ez a különlegesen szép kötet látványosan mutatja be azokat a növényeket, amelyek a legnagyobb hatással voltak az emberi civilizációra. Szó esik olyan termesztett gabonákról, mint a rizs és a búza, amelyek az emberiség nagy részét táplálják, és olyan fűszer- és gyógynövényekről, amelyeket nagyra értékelünk gyógyító hatásuk vagy különleges zamatuk miatt. A könyv különböző korok gazdasági, politikai és társadalmi eseményeinek tükrében veszi sorra azokat a növényeket, amelyek a történelem folyamán a legfontosabbnak bizonyultak.
Ötven növény, amely megváltoztatta a történelmet 27 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 2010
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Ötven dolog, amely megváltoztatta a történelmet Kossuth
Enciklopédia 29
Szereplők népszerűség szerint
Kedvencelte 1
Most olvassa 3
Várólistára tette 67
Kívánságlistára tette 94
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Jól összeszedett lista, érdemes volt átbogarászni. Persze a lista még folytatható lenne, hiszen annyi növény van még, ami valami okból fontos lett.
Mindig is érdekelt, hogy az apró dolgok hogy változtatták meg a történelmet.Inkább egy olyan összefoglalóra számítottam, hogy ez-meg-ez a növény ölte meg ezt-meg-ezt a nagy királyt.Ehelyett egy remek összegzés arról, hogy a krumpli hogy kapcsolódik az írekhez, és hogy változtatott meg nemzeteket, hogy a tulipán milyen befolyásra tett szert, és milyen szerepe volt a papirusznak.
Szerintem remek könyv. :) Annyira örülök hogy megtaláltam!
Nagyon jó kis könyv :)
Blogban hosszabban leírtam, de akkor itt is egy kicsit, a kivitelezés nagyon tetszett, és a tartalommal sincs semmi gond. Olyanoknak akit a történelem és a növények érdekelnek (vagy a kettő egyben), azoknak mindenképpen ajánlom.
Mostanában amúgy az Ifjú felfedezős könyvek jöttek sorra, meglepően sok dolog volt pont ezért ismerős nekem ebben a könyvben. Mert a hódítók, és növények, sőt fákról, már ott olvastam, úgyhogy ez így most nagyon jól jött ki :)
Ez a könyv, amire bátran első ránézésre is rá lehet mondani, hogy érdekes. A könyvtárban is ezt mondták rá, amikor a kölcsönzőpulthoz vittem. :)
Először egy könyvesbolt kirakatában láttam az igen tetszetős borítóját. A benne lévő tartalom is nagyon szép korabeli illusztrációkkal, odaillő idézetekkel és néhol magyar vonatkozásokkal teli. Tele van érdekes történettel, talán ezért sem szabad egy huzamban végig olvasni őket.
Nem értek annyira a növényekhez, hogy meg tudjam ítélni azt, hogy tényleg ez az 50 növény való ebbe a könyvbe, de egyikre sem tudtam azt mondani a leírás után, hogy egyikük helyett keresni kellett volna másikat. Néhányuk meglepett elsőre, hogy benne van, de ez nyilván az én tudatalanságomnak volt köszönthető (pl. fogalmam sem volt, hogy az aszpirin alapja a fehér fűz), és persze van sok olyan is benne, amit minden tudás nélkül én is idesoroltam volna.
Kertészmérnöknek készülő barátnőm ismertetett meg vele. És nagyon hasznos kis könyv ez!
A külső – szép borító, tele színes képekkel – alapján sokkal többet vártam. A szövegszerkesztés igénytelen: rengeteg helyesírási, központozási, nyelvhelyességi hibát tartalmaz, néha egész mondatok értelmetlenek. Emiatt többször el is ment a kedvem a könyvtől. Jócskán akadt olyan is, ahol csapongott a történelmi korszakok között, látszólag érdektelen dolgokat részletezett, például az olajfáról szóló részben majdnem egy oldalt szenteltek az ókori olimpiáknak. Hiába voltak nagyon érdekes és meglepő tények is a leírásokban, összességében nekem csalódás ez a könyv.
Ennyi pénzért igazán ügyelhettek volna arra, hogy ne legyen benn helyesírási, elütési, központozási hiba, kimaradt mondatrészek.
Egyébként érdekes könyv.
Nagyon szeretem a biológiát. Azon belül is főleg a botanikát. Szeretem, ha az átlagnépesség által unalmasnak tekintett növényfajokról kiderül valami érdekes.
Külön jópont, hogy a könyv fordítói a fejezeteket magyar vonatkozásokkal is kibővítették. Nem csupán egy-két szóval, hanem szinte az összes növénynél egy-egy alcikk terjedelemben.
Egyetlen jelentős tévedésre lettem figyelmes: az olajbogyónál leírja az ókori Hellasz történetét. Sosem volt Makedonia fellépéséig egységes állam, városállamok laza-néha szorosabb szövetsége volt. Pláne nem egyedül Athén volt a meghatározó város /Hanem Spárta, Korinthosz, Milétosz, Számosz majd késöbb Thébai is./ Nem Athéni alapítás Bizánc városa /Megara/ ahogy Marseille sem /Phokaia/ pláne Cádiz nem /amely Főniciai, mégcsak nem is görög./
Népszerű idézetek
A sáfrány Magyarországon
Első ismert hazai írásos említése 1429-ből származik. Később az egész ország területén elterjedt. A 16. század első felétől Trencsén és Nyitra megyékben nagyban termesztették mint kerti növényt, de ugyanakkor importálták is. A jobbágyok adóztak is vele. Orvosságként és festőanyagként is használták. A felvidéki szlovák vándorárusok, a safranyikok házaltak vele. Más fűszerekkel és apró árucikkekkel a 18-19. században Európa számos országát és Oroszországot bejárták. Vándorlásaiknak az I. világháború vetett véget. A sárfány használatát a paprika terjedése és az ezzel járó ízlésváltozás kezdte visszaszorítani, a 20. század elejéig rendszeresen használt fűszere volta a magyar konyhának.
61. oldal, Jófélye sárfány (Kossuth kiadó, 2012)
Ha egy évre tervezel, vess rizst; ha egy évtizedre, ültess fákat; ha pedig egy életre, akkor tanítsd az embereket. Régi kínai közmondás
146. oldal
Az inkák számára a kokalevelek nagyon fontosak voltak. A birodalmuk központja Cuzco volt, a város, amely 3600 m magasságban épült a tenger szintje felett. Itt a kokalevelek rágása az oxigénpalacokok használatát jelentette a ritka levegőben; ez tette lehetővé, hogy a hegyi futárok képesek voltak a magas hegyekben olyan teljesítményekre, amelyeket mások nem éltek volna túl. A vikunya szőréből készült zsákjaikat kokalevelekkel megpakolva indultak neki a hegyeknek.
72. oldal, Kokacserje (Kossuth kiadó, 2012)
Bár a mediterrán gazdaságban ötezer éve fontos szerepet játszik az olajfa, Hérodotosz az i.e. 5. században azt írta, hogy Athénen kívül sehol máshol nem nő. Az olajfa ritkasága miatt alkalmas volt a települések helyének kijelölésére, és jelentőségét mutatja, hogy bálványaikat eleinte olajfából faragták, és csak később kőből.
141. oldal
A sárga virágú vadkáposzta a világ nagy részét meghódította. Ahogyan egyes virágok, mint a vörös rózsa a szerelmet, a mákvirág az emlékezést jelképezi, a zöldségnövényeknek is megvan a rejtett üzenetük. John Laudon kertészeti szakíró szerint a borsó például a nyár hírnöke, a burgonyához a jóakaratot társítja, míg a káposzta a profit és a nyereség szimbóluma.
25. oldal, Káposzta (Kossuth Kiadó, 2012)
'A szabadság és a whisky együtt járnak.' írta Robert Burns, aki oly kevéssé lelkesedett az adószedők iránt mint maguk a lepárlók.
106. oldal
A citrusfélék gyümölcsei Európát már az első században elérték. Jóval később történt ez Észak-Amerikában. 1873-ban Riverside-ban, Kaliforniában három Brazíliából származó fiatal narancsfát ültettek el. Öt év után teremni kezdtek (egyik közülük száz évvel később még mindig élt). Ezek a fák alapozták meg az amerikai narancsipart. A narancs íze a harmadik legnépszerűbb az amerikaiak között, fejenként évente 16,6 l-t fogyasztanak belőle. No és mi múlja felül a narancs ízét? Hát a csokoládé és a vanília.
51. oldal, Narancs (Kossuth kiadó, 2016)
[…] a szerzeteseket arra bátorították, hogy folytassanak tudományos munkát és tanítsanak. Ezt tette Mendel is, mégpedig szorgalmasan. A földművescsaládból származott férfi természetesen érdeklődött a növénytermesztés és állattenyésztés, például a jobban tojó tyúkok tenyésztése iránt.
120. oldal
Hagyjuk abba az olvasást. Felejtsük el a szavakat, a betűket, a szóképeket, csak futtassuk ujjunkat a papíron! Érezzük a papírt!
62. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Elizabeth A. Dauncey – Sonny Larsson: Mérgező növények ·
Összehasonlítás - Peter Wohlleben: A fák titkos élete 87% ·
Összehasonlítás - David Attenborough: Az élő bolygó 98% ·
Összehasonlítás - Gerald Durrell – Lee Durrell: Az amatőr természetbúvár 97% ·
Összehasonlítás - Meg Lowman: A nyolcadik kontinens ·
Összehasonlítás - Peter Wohlleben: Értsük meg a fákat ·
Összehasonlítás - Stefano Mancuso – Alessandra Viola: A fák titkos nyelve 82% ·
Összehasonlítás - Susanne Foitzik – Olaf Fritsche: Hangyák 97% ·
Összehasonlítás - J. Toman – J. Felix – K. Hísek: A természet képekben 95% ·
Összehasonlítás - Konrad Lorenz: Salamon király gyűrűje 92% ·
Összehasonlítás