Kérdések ​és válaszok az I. világháborúról 1 csillagozás

Bihari Péter: Kérdések és válaszok az I. világháborúról

A ​politikusok, diplomaták és tábornokok koruk gyermekei voltak. Nekik sem volt elképzelésük, milyen a modern, gépesített háború, ami paradox módon megkönnyítette annak kirobbanását.

Bihari Péter hűen, korszerű szemlélettel adja vissza az I. világháború fontosabb eseményeit és problémáit, világos, olvasmányos stílusban. A könyv fontos pozitívuma, hogy teljességében tekinti át a világháborút, a távolabbi hadszíntereket, országokat is – tehát a Monarchia háborúját szélesebb perspektívába helyezi.

Hogyan lehetséges, hogy mindenütt éljenző tömegek fogadták a háborút?
Hol harcoltak magyar katonák a világháborúban?
Milyen mértékben avatkoztak be az államok a gazdaságba?
Mi a „tőrdöfés-legenda”?
Mi késztette az Egyesült Államokat semlegessége feladására?
Milyen volt a katonák élete a lövészárkokban?
Miért támogatták még a szocialista pártok is a háborút?
Mi köze volt a rövid háború elképzelésének a vasúti… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Kérdések és válaszok Napvilág

>!
Napvilág, Budapest, 2013
126 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789633383087

Enciklopédia 9


Most olvassa 1

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 9

Kölcsönkérné 1


Népszerű idézetek

sophie P>!

Továbbá – érdemes hangsúlyozni – senki sem tudta, milyen a modern háború.

18. oldal - Hogyan lehetséges, hogy mindenütt éljenző tömegek fogadták a háborút?

Kapcsolódó szócikkek: első világháború
sophie P>!

[…], a konzervtől a töltényt egyetlen lépés választja el.

93. oldal - Hogyan alakult a hadianyag-termelés?

Kapcsolódó szócikkek: Weiss Manfréd Acél- és Fémművek
sophie P>!

Jóval később, 1918 nyarán Kozma Nándor könyvet adott ki Hadimilliomosok címmel, amely 26 sikeres vállalkozó karrierjét ismertette. A kötet tárgyszerűen, bár érezhető ellenszenvvel írt a „háború vámszedőiről” s elsősorban arra keresett választ, miért folytathatják gyanús üzleteiket, miért nem avatkoznak be a hatóságok, akár államosítással. A hadiszállítók gazdagodása a vicclapok állandó témája lett, egyszerűen „hadimilli” (Karinthy-nál: Hady Miliék) néven emlegették őket. A Borsszem Jankó című vicclap 1916 őszén Weiss Manfréd személyében az első magyar hadimilliárdost köszöntötte, és az egész lapszámot a „hadi milliomosoknak” szentelte.

49. oldal - Kiket neveztek hadimilliomosoknak?

sophie P>!

A visszaemlékezésekkel és regényekkel kapcsolatban feltűnő, hogy nagyjából egy évtized telt el, mire az első fontos alkotások megjelentek, ennyi kellett az élmények feldolgozásához. Jó példa a talán leghíresebb háborús regény, Erich Maria Remarque Nyugaton a helyzet változatlan című műve, 1929-bőI, amelyet először folytatásokban közöltek, addig példátlan kiadói reklámkampány kíséretében. Az azonnali világsiker nyomán a regényből 1930-ban amerikai filmet forgattak, amelynek németországi bemutatóját hatalmas botrányok kísérték. Az éppen megerősödő nácik ugyanis a német szellemhez és a német háborús erőfeszítésekhez méltatlannak találták a regényt és a filmet, ezért a berlini bemutató idején dr. Goebbels szervezésében tömegtüntetésekkel tiltakoztak ellene. Végül a filmfőbizottság Németország tekintélyére hivatkozva nem engedélyezte a filmbemutatót; a nácik győztek – ők egy másik, egy hősi háborús narratívát akartak látni, nem azt, ami Remarque regényéből kiolvasható. Az 1933-as németországi könyvégetések egyik áldozata Remarque műve lett.

50. oldal - Hogyan dolgozták fel a gyászt, miként emlékeztek a háborúra?

sophie P>!

1916 végén komoly pénzügyi krízis fenyegetett. „Maynard [Keynes] úgy gondolja, hogy a csőd szélén állunk, de ezzel a béke is közelebb kerül.” – írta Virginia Woolf egyik barátnőjének

48. oldal - Valóban Amerika pénzelte az antant országait?


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

B. Czakó Andrea: Pitypangtánc
Gárdonyi Géza: A kapitány
Fábián Janka: Emma évszázada
Somogyváry Gyula: Virágzik a mandula…
Ablonczy Balázs: Ismeretlen Trianon
Karády Anna: A háború tengerén
Kuncz Aladár: Fekete kolostor
Szollár Bence: Frontláz
Zilahy Lajos: Két fogoly
Gerő András: A béke első hónapja Magyarországon