A ​magyar építészet története 1 csillagozás

Bierbauer Virgil: A magyar építészet története Bierbauer Virgil: A magyar építészet története

Hogyan fogant meg s hogyan bontakozott ki a magyar szellemből a nyugati keresztény művelődés talaján a magyar építészet, – erre a kérdésre felel Bierbauer Virgil könyve.
A szerző fogalmazásában a magyar építészet története egységes egész. A műtörténet csak része a nemzet építészetének, a városi építészet mellett megfelelő helyet kap a falusi építészet; a stílusproblémák tárgyalása nem szorítja ki a település, a tervszerű város- és faluépítés kérdéseit. A jáki templom klasszikus egyszerűsége, a bethlenszentmiklósi kastély ízes magyarsága, a székelyföldi templom tiszta derűje és az alföldi parasztház nemes józansága egyformán a magyar lélek ihletében született, önnön kívánalmainak szolgálatára. A magyar építészet története felfogásában s szerkezetében teljesen új, hézagpótló munka. Bierbauer Virgil építészmérnök, műtörténész, a Tér és Forma szerkesztője személyében hivatott, képzett szakember írta meg e könyvet.

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Historia Incognita Attraktor · A Magyar Szemle Könyvei

>!
Attraktor, Máriabesnyő, 2005
216 oldal · keménytáblás · ISBN: 9639580155
>!
Magyar Szemle Társaság, Budapest, 1937
302 oldal

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

AeS P>!
Bierbauer Virgil: A magyar építészet története

Ez például egy nagyon jó és izgalmas könyv lehetne, ha az újrakiadás egy kis újraszerkesztéssel is párosult volna, és a tudomány mellett megpróbálna ismeretterjesztő is lenni. Vagy ha nem lábjegyzeteket, legalább egy függeléket hozzá lehetett volna csapni, csak néhány ötlet: utcanevek változásai, melyik épületek állnak ma, és melyikek nem, ma milyen funkciót töltenek be, stb.
Tudom, hogy sok moly van, aki imád olvasás közben az interneten meg más könyvekben búvárkodni, megnézni, hogy melyik filmcím, melyik dalszöveg mit rejt, nekem ehhez általában se időm, se türelmem, se lehetőségem (hogy mást ne mondjak, nem szeretek úgy olvasni, hogy előttem a bekapcsolt számítógép, meg internet), ezért csak az Invalidus-ház mai megfelelőjét kerestem meg, mert azt már annyiszor említette, hogy egészen felidegesített vele. Nem mondom meg, hogy az ma mi, keressétek meg ti is!


Népszerű idézetek

Ninácska P>!

Viszont azt sem szabad hinni, hogy a honfoglaló magyaroknak semminemű építőtudásuk nem volt.

7. oldal - A magyar építészet története (Attraktor, 2004)

Ninácska P>!

A magyarság őstörténete a múlt ködében rejtőzik.

7. oldal - A magyar építészet története (Attraktor, 2004)

Ninácska P>!

Minden jel arra mutat, hogy Buda a XV. sz.-ban igen takaros és tiszta város lehetett.

51. oldal - A magyar építészet története (Attraktor, 2004)

Ninácska P>!

A honfoglaló magyarság építkezései nem haladták meg a feltétlenül és kikerülhetetlenül szükségeset: építményeik menedékek voltak.

15. oldal - A magyar építészet története (Attraktor, 2004)

Ninácska P>!

Alig valószínű, hogy a királyi egyházak és monostorok templomain kívül a községekben és falvakban azonnal kőtemplomok épültek.

27. oldal - A magyar építészet története (Attraktor, 2004)

Ninácska P>!

Amikor a tűzhely a házbeli élet középpontja lett, – a házhoz hasonlóan – megállapodott ülő és fekvő helyeket kezdtek kiformálni.

71. oldal - A magyar építészet története (Attraktor, 2004)

Ninácska P>!

Azonban Széchényi állandóan foglalkozott nagyszabású városrendezési gondolatokkal, nevezetesen azzal, hogy Budapestet tegye meg az ország szellemi és anyagi központjává.

167. oldal - A magyar építészet története (Attraktor, 2004)

Ninácska P>!

A tervek végrehajtására és a város előrelátható gyorsütemű építkezéseinek irányítására a nádor egy királyi Szépítő Bizottmányt állított fel, mely a városrendezési alapnak ügyeit kezelte és 1801 őszétől kezdve minden egyes pesti építkezésnek a tervét felülvizsgálta és nem egyszer módosította.

149. oldal - A magyar építészet története (Attraktor, 2004)

Ninácska P>!

A század első felében országszerte megindult a vidéki városokban a középületek sorozatos építése. A vármegyék versengtek: városházakat emeltek, színházakat, iskolákat építettek.

163. oldal - A magyar építészet története (Attraktor, 2004)

Ninácska P>!

A magyar építészet egészének történetét még nem írták meg.

(első mondat)


Hasonló könyvek címkék alapján

Tóth Pál – Czeglédi Zsolt: Csodálatos Magyarország
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A modern budapesti úrinő
Verrasztó Gábor: Lövészárok Pasaréten
Aczél Endre: Acélsodrony – A hetvenes évek
Divald Kornél: Magyarország művészeti emlékei
Pentelényi László (szerk.): Arcok iskolája
Kelemen László: Országismereti kézikönyv
Magyarország híres épületei
Rozsnyai József – Szakács Béla Zsolt: A magyar építészet rövid története