Hogyan fogant meg s hogyan bontakozott ki a magyar szellemből a nyugati keresztény művelődés talaján a magyar építészet, – erre a kérdésre felel Bierbauer Virgil könyve.
A szerző fogalmazásában a magyar építészet története egységes egész. A műtörténet csak része a nemzet építészetének, a városi építészet mellett megfelelő helyet kap a falusi építészet; a stílusproblémák tárgyalása nem szorítja ki a település, a tervszerű város- és faluépítés kérdéseit. A jáki templom klasszikus egyszerűsége, a bethlenszentmiklósi kastély ízes magyarsága, a székelyföldi templom tiszta derűje és az alföldi parasztház nemes józansága egyformán a magyar lélek ihletében született, önnön kívánalmainak szolgálatára. A magyar építészet története felfogásában s szerkezetében teljesen új, hézagpótló munka. Bierbauer Virgil építészmérnök, műtörténész, a Tér és Forma szerkesztője személyében hivatott, képzett szakember írta meg e könyvet.
A magyar építészet története 1 csillagozás
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Historia Incognita Attraktor · A Magyar Szemle Könyvei Magyar Szemle
Várólistára tette 2
Kívánságlistára tette 5
Kiemelt értékelések
Ez például egy nagyon jó és izgalmas könyv lehetne, ha az újrakiadás egy kis újraszerkesztéssel is párosult volna, és a tudomány mellett megpróbálna ismeretterjesztő is lenni. Vagy ha nem lábjegyzeteket, legalább egy függeléket hozzá lehetett volna csapni, csak néhány ötlet: utcanevek változásai, melyik épületek állnak ma, és melyikek nem, ma milyen funkciót töltenek be, stb.
Tudom, hogy sok moly van, aki imád olvasás közben az interneten meg más könyvekben búvárkodni, megnézni, hogy melyik filmcím, melyik dalszöveg mit rejt, nekem ehhez általában se időm, se türelmem, se lehetőségem (hogy mást ne mondjak, nem szeretek úgy olvasni, hogy előttem a bekapcsolt számítógép, meg internet), ezért csak az Invalidus-ház mai megfelelőjét kerestem meg, mert azt már annyiszor említette, hogy egészen felidegesített vele. Nem mondom meg, hogy az ma mi, keressétek meg ti is!
Népszerű idézetek
A tervek végrehajtására és a város előrelátható gyorsütemű építkezéseinek irányítására a nádor egy királyi Szépítő Bizottmányt állított fel, mely a városrendezési alapnak ügyeit kezelte és 1801 őszétől kezdve minden egyes pesti építkezésnek a tervét felülvizsgálta és nem egyszer módosította.
149. oldal - A magyar építészet története (Attraktor, 2004)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Verrasztó Gábor: Lövészárok Pasaréten ·
Összehasonlítás - Tóth Pál – Czeglédi Zsolt: Csodálatos Magyarország 87% ·
Összehasonlítás - Németh Zsolt: A Kárpát-medence legkülönlegesebb Árpád-kori templomai II. ·
Összehasonlítás - Kákosy László: Ré fiai 96% ·
Összehasonlítás - Vágó Ádám: A Kárpát-medence ősi kincsei 100% ·
Összehasonlítás - Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete 94% ·
Összehasonlítás - Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája 94% ·
Összehasonlítás - Ross King: Brunelleschi kupolája 92% ·
Összehasonlítás - Thuróczy János: A magyarok krónikája 95% ·
Összehasonlítás - Dümmerth Dezső: Az Anjou-ház nyomában 92% ·
Összehasonlítás