Bhagavad-Gītā ​– Az isteni ének 4 csillagozás

Bhagavad-Gītā – Az isteni ének Bhagavad-Gītā – Az isteni ének

A Magyar Teozófiai Társulat a sok országban létező Nemzetközi Teozófiai Társulat része és működését a testvériség terjesztésének szenteli. Támogatja a vallások, bölcseletek és tudományok tanulmányozását azon célból, hogy az ember jobban megértse önmagát és helyét a világegyetemben. A Teozófiai Társulat az egyéni kutatás és hit teljes szabadságáért van. E könyvek az ember igazságkereséséhez igyekeznek hozzájárulni.

>!
Magyar Teozófiai Társulat, Budapest, 1996
142 oldal · puhatáblás · ISBN: 9638594233 · Fordította: Gömöryné Maróthy Margit
>!
116 oldal · puhatáblás · Fordította: Gömöryné Maróthy Margit
>!
144 oldal · puhatáblás · Fordította: Annie Besant, majd, Gömöryné Maróthy Margit

1 további kiadás


Enciklopédia 15


Kedvencelte 2

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

fakejudas>!
Bhagavad-Gītā – Az isteni ének

Egyszerűen csak éreztem, hogy ezt el kell olvasnom, és így is lett. Kitűnő, tiszta lelki táplálék, azon írások közé tartozik, amelyek valóban megérdemlik, hogy a sorok után egyenként megálljunk, elidőzzünk, próbáljuk megérteni a mélyebb jelentését.
Nem mindig könnyű megteremteni az összefüggéseket, de nem is olyan veszedelmesen nehéz, mint ahogy hittem. A Maróthy–Vadnay-féle, 1996-os kiadás, amit olvastam, remekül el van látva jegyzetekkel, követhető és könnyebben érthető. A sok-sok elnevezéstől nem kell megijedni, csak azt a párat kell észben tartani, amik amúgyis végig ismétlődnek és újra előjönnek, de ha el is felejtenénk őket, mindig el vannak látva lábjegyzettel. Szereplők pedig végtére is alig vannak, hiszen az egész egy párbeszéd, egy ősi Q & A, és nem érződik rajta, hogy régi vagy idejétmúlt, hiszen időtlen, örök érvényű úgy, ahogy van.


Népszerű idézetek

Carmilla >!

27. A vonzásból és taszításból eredő ellentétpárok káprázata folytán minden teremtmény teljesen elámítva járja e világot.

56. oldal, Hetedik párbeszéd (MTT, 1991)

Carmilla >!

4. Képmutatás, önhittség, dölyfösség, harag, durvaság, dőreség annak tulajdonságai, aki démoni sajátságokkal született, óh Bárata.

92. oldal, Tizenhatodik párbeszéd (MTT, 1991)

Kapcsolódó szócikkek: harag · képmutatás · önhittség
Carmilla >!

53. Ha az írásoktól megzavart értelmed már mozdulatlanul tud állni és kontemplációban összpontosul, akkor éred el a jógát.

32. oldal, Második párbeszéd (MTT, 1991)

Carmilla >!

2. Akik elméjüket Énreám függesztve, állandó harmóniában, a legnagyobb hittel telve imádnak Engem, azok szerintem a legnagyobbak a jógában.

79. oldal, Tizenkettedik párbeszéd (MTT, 1991)

Carmilla >!

13. Aki semmi létezővel szemben sem viseltetik rosszindulattal, könyörületes, barátságos, szabad és önzetlen, fájdalomban és örömben egyensúlyozott, és megbocsátó,
14. Mindig elégedett, önfegyelem által harmóniában van, határozott, elméjét és értelmét Nekem ajánlja, az, hívem, kedves Énnekem.

80. oldal, Tizenkettedik párbeszéd (MTT, 1991)

Carmilla >!

17. Aki nem szeret és nem gyűlöl, nem búsul, nem vágyik semmire, a jóról és a rosszról egyaránt lemondott, odaadása teljes, az kedves Énnekem.

80. oldal, Tizenkettedik párbeszéd (MTT, 1991)

Carmilla >!

21. Hármas a kapuja e pokolnak, hármas a megrontója az énnek: kéjvágy, harag és kapzsiság; az ember tehát hagyjon föl ezekkel.

94. oldal, Tizenhatodik párbeszéd (MTT, 1991)

Carmilla >!

2. A testet öltöttek velükszületett hite háromféle: tiszta, szenvedélyes vagy sötét. Halld róluk szavaimat.
3. Mindenki hite megfelel saját természetének, óh Bhárata. Az embert hite alkotja, amilyen a hite, olyan önmaga is.

95. oldal, Tizenhetedik párbeszéd (MTT, 1991)

Carmilla >!

20. Azt az alamizsnát, amelyet a maga helyén, a maga idejében és reá érdemesnek, de olyannak adnak, aki nem viszonozhatja, s amely abból a meggyőződésből fakad, hogy adni kötelesség: az ilyen alamizsnát tisztának nevezik.

97. oldal, Tizenhetedik párbeszéd (MTT, 1991)

Kapcsolódó szócikkek: alamizsna
Carmilla >!

Jóga = a szó a „judzs”, egyesíteni, összekötni, tőből származik s jelenti az emberi szellemnek Istennel való egyesülését, illetőleg a ráeszmélést arra, hogy az ember lelke lényegileg Istennel azonos. Jelenti továbbá mindazokat az utakat és módszereket, amelyek e felismeréshez és egyesüléshez vezetnek.

113. oldal, Függelék (MTT, 1991)

Kapcsolódó szócikkek: jóga

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Srí Ramana Maharsi: Srí Ramana Maharsi összes művei
Mahábhárata
Rig-Véda
Rámájana
Upanisadok
Tenigl-Takács László (szerk.): India bölcsessége
Srí Rámakrisna evangéliuma
Manu törvénykönyve
Sankara: A védánta filozófiája
Veszprémi Krisztina (szerk.): Jóga – India világa 2.