Aki ​tigrisen lovagol 3 csillagozás

Bhabani Bhattacsarja: Aki tigrisen lovagol

Calcutta külvárosában egy mezőn hatalmas tömeg gyűlik össze. Az emberek lélegzet-visszafojtva várják a nagy eseményt, az égi csodát, Siva isten megjelenését. Megtörténik-e a csoda? Ki az a tekintélyes külsejű brahman pap, aki a mező közepén álló hatalmas fa alatt buzgón imádkozik? És ki az a gyönyörű leány mellette…? A fordulatos, izgalmas regény a titkok és rejtelmek hazájába, Indiába viszi el az olvasót, s az útleírások pezsgő elevenségével fedezteti fel a hatalmas ország mindennapjait. Maró szatírával gúnyolja ki a kasztrendszer tarthatatlan béklyóit s a babonás vakbuzgóságot.

>!
Kossuth, Budapest, 1964
324 oldal · Fordította: Szíjgyártó László

Kedvencelte 1

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

kellyolvas P>!
Bhabani Bhattacsarja: Aki tigrisen lovagol

Kb. 20 éve olvastam…Csodás élmény volt megismerni India társadalmi rendszerét, a kasztokat. A kasztrendszer sosem változik, de ebben a történetben néhány embernek megvan az esélye változtatni a sorsán.

zyzmut>!
Bhabani Bhattacsarja: Aki tigrisen lovagol

1943-ban járunk Bengáliában (ma félig India, félig Banglades). A II. világháború következtében éhínség, nyomor, munkanélküliség az osztályrésze az alacsony kasztoknak, melynek következtében vidékről rengetegen a fővárosba mennek munkát keresni. Ezt teszi főhősünk is. A történet Kaloról, a kamar*-ról, és annak lányáról szól, s arról az elképzelhetetlen dologról, hogy nem feltétlen kell akként meghalni, miként születtünk. Talán lehet változtatni az előre megírt sorsunkon.
Érdekes volt bepillantást nyerni ebbe, a nyugati ember számára egzotikus világba, a kasztrendszerek megváltoztathatatlanságába, mely még ma is, a XXI. században is gúzsba köti az embereket.

* kamar – az egyik legalacsonyabb karszt Indiában; ebbe tartoznak a kézművesek


Népszerű idézetek

zyzmut>!

– […] Azért csukják börtönbe az embereket, hogy megjavuljanak, más embert faragjanak belőlük, igaz? És mégis minden tőlük telhetőt elkövetnek, hogy a fegyenc egyáltalán ne érezze embernek magát. Minden ok nélkül állandóan szidalmazzák, a lehető legocsmányabb nevekkel illetik. Ha tiltakozni merészel ellene, megpofozzák, össze-vissza rugdalják, és még ocsmányabb szavakat vágnak a fejéhez. A szó szoros értelmében összetörik emberi méltóságát, hogy semmi sem maradjon belőle.
– Talán azért csinálják, hogy rettegjen a börtöntől, és ne sértse meg többé a törvényt!
– Csakugyan ezt akarják – ismerte el Kalo. – De éppen az ellenkezőjét érik el. A fegyenc mindennap kevésbé retteg tőlük. Mindennap jobban gyűlöli őket, s a végén már csak egyetlen érzés tölti el: a gyűlölet. Nemcsak a fegyőröket gyűlöli, hanem a rendszert is, amely ilyenekké teszi őket. Meggyűlöli az egész világot. Valóságos lelki betegséggé válik benne a gyűlölet.

152-153. oldal

zyzmut>!

Miért kellene feltétlenül meghalniuk? A becsületért? De hát az csak élettelen, üres szó!

56. oldal

zyzmut>!

Az olyan embert, aki megküzdött a félelemmel, és úrrá lett fölötte, azt sohase lehet legyőzni.

220. oldal

zyzmut>!

– Ha egy leánynak meg kellett járnia a pokol tüzét, legfőbb vágya, hogy biztonságban éljen.
– A tűzben csak az értéktelen fém semmisül meg. Az arany nem.

257. oldal

zyzmut>!

A kaszt nélküli lelenc belépett a konyhájába, s a konyha ezzel tisztátalanná vált.
Most mit csináljon? Dobja ki minden ennivalóját, törje össze a cserépedényeket, és tisztítsa meg a konyhát? Öntse le a padlót meg a tűzhelyet tehéntrágya-lével? Szabály szerint ezt kellene tennie.

284. oldal

zyzmut>!

Kalo gyengéden megsimogatta a fejét, mert a munkától kérges ujjak is tudnak simogatni…

16. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Roberto Calasso: Ka
Chaman Nahal: Miénk a szabadság
David Leavitt: Az indiai hivatalnok
Avni Doshi: Égett cukor
Oliver Bowden: Assassin's Creed – Alvilág
Digambár Balkrisna Mokasi: Búcsú az istenektől
Elif Shafak: Az építészinas
David Michie: A dorombolás művészete
Lucinda Riley: Éjféli rózsa
Sejal Badani: A mesemondó titka