Lányom ​nélkül soha (Lányom nélkül soha 1.) 311 csillagozás

Betty Mahmudi – William Hoffer: Lányom nélkül soha Betty Mahmudi – William Hoffer: Lányom nélkül soha

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Betty Mahmudi és férje, az Amerikában dolgozó, iráni származású orvos, Dr. Szejjed Bozorg Mahmudi 1984-ben Iránba utazott, hogy meglátogassák Mudi családját. Velük volt négyéves kislányuk, Mahtab is. Bettyt megdöbbentették az ottani életkörülmények, és az, hogy ebben az országban a nőket akarattalan tárgyakként kezelik, a nyugati embereket pedig gyűlölik. Betty hamarosan vágyott vissza Amerikába. De Mudi és rokonsága másként döntött. Anya és lánya egy idegen világ foglyai lettek, túszai az egyre zsarnokibb és erőszakosabb férfinak. Végül Betty találkozott egy idegennel, aki megszervezte kockázatos menekülésüket Iránból, egy olyan úton, amelyet kevés nő és gyerek csinált valaha is végig.

Eredeti megjelenés éve: 1987

>!
Ulpius-ház, Budapest, 2012
576 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632540368 · Fordította: Tandori Dezső
>!
Ulpius-ház, Budapest, 2008
576 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632540368 · Fordította: Tandori Dezső
>!
Ulpius-ház, Budapest, 2007
574 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632540368 · Fordította: Tandori Dezső

9 további kiadás


Kedvencelte 55

Most olvassa 17

Várólistára tette 125

Kívánságlistára tette 60

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

Lovas_Lajosné_Maráz_Margit P>!
Betty Mahmudi – William Hoffer: Lányom nélkül soha

Ez egy nagyon szívszorító, de mégis nagyon izgalmas történet volt. Tetszett, bár nem lett kedvenc, mivel nehezen viselem a lélekre nehezedő történeteket, úgyhogy most egy könnyebb lélegzetű könyvet kell majd olvasnom, levezetésképpen.
Teljesen megértem a hősnőt abból a szempontból, hogy egy anya mindent megtesz a gyermekéért, mivel én is az vagyok.
De nem igazán tudok azonosulni azzal, hogy ennyire különböző kultúrájú emberek összekössék az életüket, ebből általában semmi jó nem származik, ahogy jelen könyvben is történt. Persze a szerelem nem elhatározás kérdése és sokszor az egyének egyáltalán nem olyanok, mint amilyennek mutatják magukat.
Ilyen szituációk sokszor előfordultak és fordulnak a való világban, ahogy ez a könyv is igaz történet alapján készült.
Szóval nem volt rossz, de azért nem lesz a kedvencem.

KBCsilla P>!
Betty Mahmudi – William Hoffer: Lányom nélkül soha

El sem tudom mondani, hányszor láttam a könyvből készült filmet, legutóbb éppen a múlt hét végén. Akkor el is döntöttem, hogy beszerzem és elolvasom.
Mindannyian tudjuk, hogy igaz történetet tartunk a kezünkben, engem éppen ezért bosszant valamelyest az egész. Nehezen tudom feldolgozni, hogy ép eszű, kulturált, komoly felnőtt nő hogy mehet bele ilyenbe, miközben a másik oldalam pontosan tudja, hogy egy szerető nő mi mindenre képes a férjéért.
Vagyis egyszerre haragszom, és egyszerre megértek mindent.
De a vége akkor is az, hogy ezt a sok szenvedést kibírni nem lehetett egy egyszerű menet. Főleg, hogy ott szenved mellettem a gyerekem is, akit nem hagyhatok magam mögött, viszont vele együtt lényegesen nehezebb a szökés.
Minden elismerésem, és sokszor elgondolkodtam közben, hogy vajon én mit tettem volna.
Ezt mondjuk rögtön meg tudtam volna mondani, amikor fel kellett volna vennem a más által már használt csadort…
Miért vettem le az egyik csillagot? Nem tudom megmondani, talán mert néha olyan szerencsétlennek éreztem Bettyt.

1 hozzászólás
Zanit>!
Betty Mahmudi – William Hoffer: Lányom nélkül soha

A filmet már nagyon sokszor láttam, a könyv is egyből a kedvencem lett.
Betty hihetetlenül erős nő, nagyon durva dolgokon ment keresztül. Kérdés, hogy ez előrelátható volt-e. Nyilvánvaló, hogy Betty nem látta a férjén az előjeleket, különben nem ment volna vele.
spoiler

h_orsi P>!
Betty Mahmudi – William Hoffer: Lányom nélkül soha

Ez nekem sok… túl megrázó az egész történet, túlságosan valós és… igen, én már rég feladtam volna, ha ilyen helyzetbe kerülök.
Az iskolában eléggé sokat beszélgettünk az ilyen esetekről illetve rengeteg dokumentum filmet láttam már a témából. Egyet azonban sohasem tudtam megérteni: Miért?
Miért nem veszi észre ez a szerencsétlen nő, hogy a férje mennyire átejti? Miért nem menekül már el az USA-ban? Ott volt a családja, ők tudtak volna segíteni, de Ő makacs volt, neki mindenképpen Iránba kellett mennie. Megértem, hogy meg akarta menteni a házasságát, de akkor is! Miért?
Igazán idegesített már a folytonos nyavalygása. Amikor úgy tűnt, hogy végre össze kapja magát és rájön, hogy az ételből ki lehet szedni az ételt, a koszt fel lehet törölni és így tovább, akkor fogja magát és talál valami egészen újat, ami miatt sopánkodhat. Igen, az elején még sajnáltam szegényt, de hát a szabad akaratából utazott el!
A vége felé már rendkívül szenvedtem, az utolsó 50 oldal alig akart elfogyni. Természetesen hatalmas nagy felüdülés volt, amikor olvashattam a történetük végét.spoiler

hablaty P>!
Betty Mahmudi – William Hoffer: Lányom nélkül soha

kb. 20 éve olvastam, rögtön az első megkiadást. Akkor emlékszem, nagyon megrázott, és napokig a hatása alatt voltam. Akkortájt ez volt az első ilyen jellegű könyv a magyar könyvpiacon. Abszolút igaznak hittem, hiszen meg sem fordult a fejemben, hogy a nagyobb forgalom érdekében feltupíroznak, megmásítanak történeteket, amúgy amerikai módra. Ma már azért egészen másként látom, és visszatekintve, jó néhány hasonló sablont alkalmazó könyvet elolvasva felülértékelem az akkori véleményemet. Ez egy igen jól megírt, ám a valóságot szerintem erősen feltupírozó és kiszínező történet.Nem kell készpénznek venni. Amennyiben pedig a kalandregény kategóriába helyezzük, akkor egy lebilincselő, izgalmas, fordulatos regény. Jó jellemrajzokkal, hiteles történeti és földrajzi háttérrel. Azért kap tőlem 3 csillagot, mert igaz történetként aposztrofál egy kalandregényt. Ezen túl pedig, amint válnak az emberek, persze tisztelet a kivételnek, gyakran felnagyítódnak a korábbi események, nem is kell ahhoz iráni vagy muszlim férj.

7 hozzászólás
Kristin_M_Furrier IP>!
Betty Mahmudi – William Hoffer: Lányom nélkül soha

Tizenéves koromban olvastam először ezt a könyvet, és azóta is az egyik legmélyebb nyomot hagyó olvasmány számomra. Nem használnám azt a kifejezést , hogy az egyik kedvenc könyvem, mert nem tartom illendőnek, egy ilyen tragikus sorsot így jelzőzni.
Nem emlékszem pontosan, hogy anno csak a filmet tiltották – e be, vagy a könyvet is. Viszont, abszolút meggyőződésem, hogy ezt a könyvet kötelező olvasmánnyá kellene tenni. Egyszerűen nem lehet tökéletesebben bemutatni, hogy mekkora különbség van kultúra, és kultúra között. Nagyon sokat tanít ez a könyv, leginkább azt érteti meg, hogy a szerelem mennyire nem elég, ha ilyen sok összetevőjű egy kapcsolat. Végig izgultam minden egyes pillanatát, hogy Betty és lánya megmeneküljön, és minden tiszteletem az övé, hogy volt lelki ereje ezt véghez vinni.

Eowyn I>!
Betty Mahmudi – William Hoffer: Lányom nélkül soha

Betty történetét egyszer már volt szerencsém olvasni.
Azért is érdekelt ennyire a könyv, mert nővérem volt párja is perzsa származású – ilyenkor akarva, akaratanul párhuzamot állítunk fel. Az emberek már csak ilyenek.
Hihetetlen, hogy az a csöpp kis lány az édesanyjával megtette ezt a hihetetlen utat a szabadság felé!
Annyira szorítottam értük – pedig tudtam, hogy történetük jó véget ér majd.
Ők szerencsések voltak, a maguk módján.
Sok embertársuk, nők, gyerekek, menekülés során a paszdar áldozatai lettek, megerőszakolták őket vagy visszatoloncolták őket oda, ahonnan szökni akartak.
De ez már egy másik történet.

Valcsa P>!
Betty Mahmudi – William Hoffer: Lányom nélkül soha

Van valami, amit sehogy sem tudok befogadni… Ha már az utazás előtt is látta Betty, hogy Mudi miféle emberré tud változni irániak társaságában, ráadásul annyira már szerelem sem volt köztük, akkor mi a fenének vállalta az utat? Mit várt? Lehetett volna ezt másképp is (én úgy látom), de ő a rizikósabb utat választotta… Így hát nem tudom 100%-osan sajnálni sem (lehet érte kövezni is, megengedem).
Az tény, hogy izgalmas, de annyi volt benne a név, hogy jóformán azt se tudtam, hogy mikor kiről is beszél pontosan, elég zavaros volt.

2 hozzászólás
Blissenobiarella>!
Betty Mahmudi – William Hoffer: Lányom nélkül soha

Nemrégiben láttam az ebből a könyvből készült filmet, és mivel jó film volt,
úgy döntöttem, hogy a könyvet is elolvasom. Alapvetően sajnos csalódás volt. A filmbéli főhősök számomra szimpatikusabbak voltak – valószínűleg
Hollywood rózsaszín leplének köszönhetően, amit rájuk és a történetre borítottak.
A könyv jellegéből adódóan rendkívül szubjektív, és megvallom, belőlem több ponton épp a fordítottját váltotta ki, mint amit szándékolt volna. Vagyis nem hogy sajnáltam Bettyt és együtt éreztem volna vele, sokkal inkább idegesített, és dobtam volna a könyvet a sarokba, „Márg bár Amrika” felkiáltással. Elképesztően sokat panaszkodik például a csadorra és annak kiegészítő viseleteire… én elhiszem, hogy kellemetlen, de azért ennyi idő alatt meg lehet szokni, és 250 oldal után már unalmassá válik ez a téma.
Szubjektivitását láthatjuk abban is, hogy minden perzsa és/vagy mohamedán szokást primitívnek állít be, amit nem feltétlenül helyeslek. Igaz, hogy megjelennek a modern nézeteket valló iráni férfiak is, de ők a ritka kivételek.

A filmben sem értettem a motivációkat. Bár itt ez-az meg van magyarázva,
őszintén szólva egy kicsit kevésnek érzem. spoiler Tudom, hogy ez egy igaz történet, de számomra emiatt maradt hiteltelen, mert továbbra sem kaptam megfelelő magyarázatokat. Lehet, hogy csak nem vagyok elég empatikus. (csak egy példa kételyeim tengeréből az, hogy Betty folyamatosan ingadozik az öntudatos amcsi nő képe, és a férje előtti meghunyászkodás között – nem csak iráni tartózkodásuk alatt)

Tudom, hogy kukacoskodom, de borzasztóan zavart a fordítás is. Egy csomó magyartalan, helytelen, sőt, szerintem nemlétező szó fordul elő benne. Néha a mondatszerkezet a furcsa, vagy a kifejezések – mindenesetre szerintem zavaró, nem szerencsés. Lehet, hogy csak a stílus idegen számomra, bár azt meg kell hagyni, hogy abszolút közvetlen, ami jót tesz a könyvnek, de egy kissé igénytelen benyomást kelt. Nekem olyan „Magdimamás” egy-egy ponton.

Összességében tehát: sajnos nem volt annyira szimpatikus, mint vártam, de ettől függetlenül fontos könyvnek tartom ezt. Azok közé az úttörő könyvek közé tartozik, melyek a ’90-es évek elején elkezdtek szókimondóan beszélni a közel-keleti nők sorsáról. Bár nem állítom, hogy tájékozott volnék a témában, de sajnos hallani hasonló esetekről manapság is különböző afrikai országokkal kapcsolatban. Ha eltekintünk attól, hogy igaz történetnek van beállítva, ha eltekintünk attól, hogy minden szavát elhiggyük, akkor egy izgalmas regényt olvashatunk, ami tény, hogy olvastatja magát hibái ellenére is.

Akinek tetszett a könyv, nézze meg a filmet, de fordítva nem feltétlenül ajánlom. Nálam ezúttal az adaptáció nyert.

emma07>!
Betty Mahmudi – William Hoffer: Lányom nélkül soha

Újraolvasás volt és hamar „végigrágtam” magam rajta. Míg régen sajnáltam Bettyt, most simán csak dühös voltam, hogyan lehetett ilyen buta és elvakult. Számtalan jel volt, amit nem akart észrevenni.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

h_orsi P>!

– Nem megyünk haza. Mi innen… nem megyünk el.

60. oldal, 2.fejezet (Geopen, 1987)

h_orsi P>!

– (…) holnap nem utazhattok.

59. oldal, 2. fejezet (Geopen, 1987)

h_orsi P>!

S Khanom Hákim viselhette a Bibi Hadzsi nevet, ami azt jelentette, hogy „nő, aki Mekkában járt”.

142. oldal, 7. fejezet (Geopen, 1987)

h_orsi P>!

A lányom ott szundikált a British Airways járatának ablaka melletti ülésben, vörösbarna fürtjei kedvesen keretezték alvó arcát, s kicsit lejjebb rendezetlenül terültek szét a vállán.

(első mondat)

Klári_Filutás>!

Ha azt hisszük, végképp magunk vagyunk, épp akkor van velünk az, aki sosem hagy igazán magunkra.

Treacle>!

(…) az életet nem visszafelé éljük. Tudhattam, mit sem segít, ha most a múltat idézgetem. Mahtab meg én foglyok lettünk egy idegen országban. Jelenleg merőben másodlagos, mi ennek az oka. Az számított csak, miféle napok várnak ránk.


A sorozat következő kötete

Lányom nélkül soha sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Martha Hall Kelly: Orgonalányok
Delia Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek
Colleen Hoover: Hopeless – Reménytelen
Ruta Sepetys: Árnyalatnyi remény
Michael Ledeen – William Lewis: Bukás: amerikai kudarc Iránban
Borsa Brown: Az Arab lánya
Jean Sasson: A fátyol mögött
S. A. Chakraborty: Bronzváros
Péterfy-Novák Éva: Apád előtt ne vetkőzz
Lorenzo Carcaterra: Pokoli lecke