Thin ​Lines (Donati Bloodlines 2.) 3 csillagozás

Azt a jó büdös mindenit neki! Még mindig nem tértem magamhoz…Kedves írónő mégis mi az ördögöt művelt?!Eldobom az agyam komolyan…Bethany egy olyan szintet lépett meg ezzel a kötettel,hogy nem bírok napirendre térni fölötte.Mindegyik könyvét,és sorozatát amit eddig olvastam más miért szeretem és imádom,de ha aszerint kellene választanom hogy melyik lett a legdurvább és legütősebb cselekményű,ami után csak nézel ki a fejedből és szóhoz sem jutsz,akkor kapásból a Thin Lines-t mondanám.Először furcsa volt számomra hogy kivételesen egy olyan sorozatát vettem kézbe ami végig egy párról szól,hiszen megszoktam már hogy nála általában minden páros egy könyvet kap elsősorban,de ugyanakkor meglehetősen kíváncsian vártam mit sikerül kihozni így a történetből hogy lehetősége van az írónőnek arra hogy sokkal részletesebben,több dologra kitérve bontakoztassa ki a szálakat.Hát annyi szent hogy nem tétlenkedett és egy brutális folytatást hozott össze.Éreztem én már az első résznél is hogy az még nagyon az eleje,hogy még csak a felszínt kapargatjuk,de a második kötetben egyenesen belecsapott a dolgok közepébe,én meg csak néztem és imádkoztam hogy a szívem kibírja azt a sorozatos sokkot ami rá vár…A történet négy hónappal később veszi fel a fonalat mint ahol abbahagytuk,és szó szerint belecsöppenünk az események sűrűjébe.Emma szenved a boldogtalan házasságától, az újonnan ránehezedő terhektől és fojtogató férjétől,Calisto-t pedig eddigi döntései és a múltja kísérti elevenen, a leginkább viszont az hogy Emma nem lehet az övé;hogy nem tehet érte semmit és ez tehetetlen súly mindkettejüket szép lassan felemészti.Csak hogy az érzelmeknek nem lehet parancsolni és annyi szenvedés után újra veszélyes helyzetben találják magukat, szó szerint a szakadék szélén egyensúlyozva.Bizonyos igazságokat viszont nem lehet örökké elhallgatni sem a múltból sem pedig a jelenből,ez pedig odáig vezet hogy a csúnya és hazugsággal teli háromszög Emma,Calisto és Affonso között törésponthoz érkezik méghozzá nem is akárhogyan…Egyszerűen nem tudom elhinni hogy az írónő hogy léphetett meg ilyen kegyetlen dolgot a könyv végén,mert szegény Emma-hoz hasonlóan az én szívemet is összetörte .Hogy ebből szargödörből hogy lehet kimászni azt nem tudom,de gondolom a lezáró rész erre is választ fog adni.Komolyan ha eddig mérges is voltam picit amiatt hogy a korábbi novellának sikerült ellőnie fontos momentumot a történet kimeneteléről,most egyedül az vigasztal különben nem tudom képes lennék e végig olvasni azt ami még vár rám.De az fix hogy nem lesz egy fáklyás menet.Utoljára Sawyer Bennett Sugar Bowl szériája csapott engem ennyire szét idegileg,de kijelenthetem hogy Bethany-nak sikerült durván rávernie az egészre.Ezt még fel kell dolgoznom pedig alig várom hogy nekieshessek a folytatásnak. Amilyen mazochista vagyok remélem az is lesz ilyen brutálisan jó és izgalmas. :D

Bethany-Kris ezt nem teheted velem. Rengeteget sírtam olvasás közben.
Emma boldogtalan és magányos. Az egyetlen reménysugár az életében Calisto, mégis megpróbálja távol tartani magát tőle.
Olvasd tovább: http://inbookeden.blogspot.hu/2016/07/bethany-kris-thin…