Égvizi ​séta, déli tükör 1 csillagozás

Beszédes István: Égvizi séta, déli tükör

Valery írja, hogy a költő estében a legfontosabb a tónusa. Beszédes István tónusa az egyik legfontosabb árnyaltú, fényű egész költészetünkben. A különös az, hogy ez a sosem is tolakodó árnyalat mennyire állandó tud lenni. És az is különlegességéhez tartozik, hogy egyszercsak azt vesszük észre, szavai áttetsző függönye mögött valami nagyon is intenzív események sejlenek. Igen, a szavaknak e halk (a régi zentai kávéházban, a Royalban nagy elefántcsont dominókat rakosgató, tologató polgárok finom zaját idéző) manierista játékban, akár egy verses regényben: ott Beszédes oda-vissza futása, ott az egész Déli tükör.
Tolnai Ottó

>!
88 oldal · ISBN: 8683029018

Enciklopédia 17


Kedvencelte 1

Várólistára tette 1


Népszerű idézetek

nodael>!

Maradni kéne, s nem álmodni
futást, hó alól kiolvadó
koponyákat, jégvájta, -metélte
kopjafákat.

Világvégi kohorsz

Kapcsolódó szócikkek: kopjafa · koponya
nodael>!

Be jó kis gravitáció ez a mai!

Föld-égi, esti dolgozat

Kapcsolódó szócikkek: gravitáció
nodael>!

Éjjeli gondolatmenet: a fűtött szobába
a hangya kirajzik, reggelre ágyamnál a
selyem útja vezet – marad a málló
rajzon a tapír.

Rajzon a tapír

Kapcsolódó szócikkek: hangya · tapír
nodael>!

S oly mindegy, hogy mindez más
miatt van, míg bűntudat csak az
áldozatban.

A lépcsőház üres

Kapcsolódó szócikkek: áldozat · bűntudat
nodael>!

A menny kapuján vaskilincs, a súly
magát lehúzza: a kovácsoltvas idomot
öleli rozsdaszín medúza.

Ahol megváltunk és ahol...

Kapcsolódó szócikkek: medúza · mennyország
nodael>!

Biztos voltam, ha este lesz, nem
nyugatról lep meg, nem rohan le kelet,
egyszerűen csak – felhajózik a Tiszán;
teste, sőt, hadteste lesz.

A felső rakodónál veti ki a horgonyt,
és naszádjain – bár, mint
légiveszélynél: semmi fény – szól
tánchoz harmonikaszó.

Lehet, hogy ropnak is, de koromsötét
van, gyanút fog így az ember: esetleg
megvakult.

Esetleg megvakult

Kapcsolódó szócikkek: este · kelet · naszád · nyugat · tánc · Tisza
nodael>!

Mi mindenek fölött a váza volt:
valaminek a váza lett – ágyban,
ágyásban halni meg(!) –, kürtő a
gyakorló fű felett, sópuska repedt
tölcsére, rothadt benne a szár, a
puskapor nem gyullad ott, ahogy a
sírkő mellett, derékig földbe ásva áll:
lehullik rá parányi gyújtóbomba:
csipkebogyóból – rózsaszar, fölötte
ahányszor jár madár.

Vágatlan világ

nodael>!

Nem egyedül a csend arat veszteg:
nem egyedül a falevél remeg meg,
nem egyedül a rosszak nem szeretnek.

Szakíttat zöld gyümölcsöt

Kapcsolódó szócikkek: falevél · rossz

Hasonló könyvek címkék alapján

Terék Anna: Duna utca
Terék Anna: Halott nők
Terék Anna: Háttal a napnak
Kollár Árpád: Nem Szarajevóban
Varga Sándor: Belémfalazottan
Tolnai Ottó: Wilhelm-dalok
Varga Sándor: Mindennapi nagypéntek
Tolnai Ottó: Homorú versek
Herceg János: Kiáltás a ködből
Böndör Pál: Eleai tanítvány