Ágis ​tragédiája 10 csillagozás

Bessenyei György: Ágis tragédiája

A szerző első munkája, az Ágis tragédiája 1772-ben jelent meg, ettől számítjuk a magyar felvilágosodás kezdetét.

A tragédia a spártai történelem egyik eseményét dolgozza föl.
Az Ágis tragédiája ifjú hősei hangsúlyozott nemesi allűrökkel, a vitézi becsület és hírnév értékeit mindhalálig őrizve küzdenek egy királyi hatalom ellen.
Csakhogy, amiért küzdenek, az mély rokonságot mutat Mária Terézia belpolitikai célkitűzéseivel: a fiktív királyi hatalommal szembeszegülő hősök egy valóságosan létező királyi hatalom programját képviselik.

Eredeti megjelenés éve: 1772

>!
Franklin-Társulat, Budapest, 1899
130 oldal

Most olvassa 1

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

>!
Habók P
Bessenyei György: Ágis tragédiája

Szenvedtem vele. Hiába vitt volna a felezős tizenkettes, mindig megbotlottam egy ismeretlen szóformán, keresni kellett az egymáshoz tartozó szavakat, döccent a ritmus. Így a történetre is nehéz volt figyelni – ami egyébként alig volt. Úttörő mű, nagy az érdeme, becsülöm, de nem szerettem meg.

>!
tsikorgo
Bessenyei György: Ágis tragédiája

Emblematikus. De nem jó. Főleg nem mint dráma. De érdemes elolvasni.

>!
Lizi_Eyre
Bessenyei György: Ágis tragédiája

Borzasztó. Nehéz követni, dramaturgialag abszolút nincs rendben, már a harmadik felvonás végén véget kellett volna érnie, de a filozófia szál miatt nem lehetett, ennek pedig a következménye, hogy a szereplők tettei érthetetlenek. Még a főiskolai tanárom is megmondta, hogy nem jó. Ráadásul a nevek hasonlósága miatt mindig vissza kellett lapoznom, hogy most ki is beszél. Második-harmadik olvasásra már biztos jó lenne, de köszönöm szépen, egyszer is elég volt.

>!
Kriszta_Filipenko
Bessenyei György: Ágis tragédiája

Maga a mű szerkezete „furcsa” és helytelen, ezt már mindenki tudja és észrevette, de senki nem gondolkodott el azon, hogy miért is. Bessenyei szándékosan fogalmazta meg így a tragédiát, ezzel is bíztatva a többi írót az alkotásra és a tökéletesedésre, mivel mint tudjuk az 17OO-as években csak a nemesek alkottak és ezek az alkotások inkább szórakoztató jellegű volt. Bessenyei volt az, aki felhívta a figyelmet a kritikára, az irodalomra és a magyar nyelvre. Ezért olvasván a műt erre is kell gondolni. A Tudósításban maga Bessenyei hívja fel a figyelmet arra, hogy igen is hibásan írt, ha valaki tud jobban írni – írjon!
A mű , szerintem, nagy aktualitással van ma. Attól eltekintve, hogy nem mondern alkotás, mégis mai problémákkal foglalkozik, olyanokkal, mint:
– uralkodó és a nép viszonya,
– az uralkodó, mint ember,
– családi viszonyok,
– nő és férfi kapcsolata,
– a nemesek,
– az emancipált nő.
Sok kérdés merült fel olvasás közben és sok kérdésre választ is kaptam. A mű könnyen olvasódik és attól eltekintve, hogy tragédia érthető( kicsit nehezen mennek a drámák nekem). Igaz kettős szál futja át a tragédiát, de mégis érthető. A művet elolvasva és megismerve Ágist az ember megérti miért ez a felvilágosodás korának a kezdetét jelölő mű.
Mindenkinek ajánlom!!!

>!
Amethyst
Bessenyei György: Ágis tragédiája

A dráma görög (spártai) származású szereplői Jupiter istent szólongatják, és úgy panaszkodnak, mintha magyarok lennének…

A „kisebb” identitás-zavartól eltekintve nem volt annyira szörnyű alkotás, csak alapos odafigyelést igényel a nyelvezete miatt. Drámához képest szinte nem is volt benne cselekmény, s néha az volt az érzésem, hogy századszorra is ugyanazokat a dolgokat vitatják meg a szereplők s ugyanazokat z érveket vonultatják fel, más-más szókombinációkkal. Ez a szöveg önmagát hasznosítja újra oldalról oldalra.
S hogy miről is szólna ez az egész? Elméletileg s fülszöveg alapján egy spártai háborúról/felkelésről. Gyakorlatilag pedig a hűségről. Legalább is nekem nem jött le más az oldalakról csak a tömény hűség s annak definiálása: hűség ember és isten között, hűség alattvaló és király között, hűség az állam és a lakosok között, hűség ember és ember között, hűség férj és feleség között…
Az utolsó jelenést feleslegesnek éreztem. Plusz a végkicsengés se jött át túlságosan, hogy akkor most ki kivel van és ki ássa kinek a sírját.
Inkább csak azoknak ajánlom, akik szeretnek művelődni és a magyar irodalom elszánt fanatikus hívei.


Népszerű idézetek

>!
Habók P

Barátom, sok király nagy békességébe
S trónja köröl szőtt aranyos egében
Könnyen felejtheti, hogy ő is mulandó
Szintén úgy porrá lesz, mint egy köz halandó.

>!
Kriszta_Filipenko

(…) ha a község nem rab, ő ragadoz,
S búsult isteninek mindég vérrel áldoz.

Másoik jelenés

>!
Kriszta_Filipenko

ÁGIS:
Átkozott az, kire a természet kiált,
Hogy ok nélkül hozott valakire halált.
Veszett mérgetekbe nyalhatjátok vérem,
De el nem törölitek dicsőségem.

Ötödik játék, Hatodik jelenés

>!
Kriszta_Filipenko

A tudatlan község, jóllehet újságol
Uram; de goromba mérgében nem vádol.
Ágis lármázza csak őket Kleombróttal,
Kik titkon harcolnak ma királyságoddal.
Király! nem magában zúg a nép egyedül,
Semmit nem kezdhet ő, fő vezérek nélkül.

Második jelenés

>!
Terezia_Gondon

Akármilyen nagyra nő egy hatalmasság, (értsd: államférfi)
Mindkor szülheti vesztét a csalárdság.

>!
Terezia_Gondon

A világba minden önnön javát nézi,
S dolgát szüntelen hasznára intézi.

>!
Terezia_Gondon

A természet tanít érezni, gondolni,
Isteni törvény ő, neki kell hódolni.

>!
Terezia_Gondon

Istenink szivünkbe
rejtették magokat,
Fellelhetjük bennünk
nagy igazságokat.

>!
Terezia_Gondon

Semmi nincs szabadon:
szeret minden állat,
E tűz világunkból soha
ki nem halhat.
Az égen és földön
mindenütt szeretnek.
A szívnek áldoznak
istenek, emberek.
….mert a világ örökös szerelem.
Mindent kínozhat az édes
veszedelem.
Tanácskoznak vele a mennyei lelkek
Alatta kell nyögni vitéznek
és szentnek.


Hasonló könyvek címkék alapján

Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok
Hegedüs Géza: A milétoszi hajós
Hérodotosz: A görög-perzsa háború
Polübiosz: Polübiosz történeti könyvei I-II.
Xenophón: Xenophón történeti munkái
Cornelius Nepos: Híres férfiak
Xenophón: Xenophón filozófiai és egyéb írásai
Hérodotosz – Thuküdidész – Xenophón – Polübiosz: Görög történetírók
Thuküdidész: A peloponnészoszi háború
Kritiasz – Xenophón: A Lakedaimoniak állama / A Lakedaimoniak állama