„A ​későbbi kor tanúságára” 1 csillagozás

Az ​alsó-baranyai-bácsi református egyházkerületnek a mai Szerbia területén levő eklézsiáit csupán három püspöki vizitáció érintette: A törökvilág után először 1819 nyarán Báthori Gábor, a dunamelléki egyházkerület püspöke járta végig módszeresen a bácskai gyülekezeteket. Sorrendben a második látogatás Szász Károly püspök nevéhez fűződik, aki az egész egyházkerületet felölelő látogatását éppen az alsó-baranyai-bácskai egyházmegyében kezdte 1885-ben. Az első világháború után ezt a területet elcsatolták, megalakult a Jugoszláv Királysági Református Keresztény Egyház. A visszacsatolást követően ismét a dunamelléki egyházkerülethez tartozott, így Ravasz László volt a harmadik dunamelléki püspök, aki vizitált itt 1943-ban.
Ez a könyv a Szász Károly látogatásához kapcsolódó prédikátori beszámolókat adja közre forrásközlésként. A látogatás 1885 májusában érintette Beskát, Rúmát, Zimonyt és a környező pusztákat, mintegy 20 szórványt. Ezeket a szórványokat 9 évvel később ismét… (tovább)

Az ​alsó-baranyai-bácsi református egyházkerületnek a mai Szerbia területén levő eklézsiáit csupán három püspöki vizitáció érintette: A törökvilág után először 1819 nyarán Báthori Gábor, a dunamelléki egyházkerület püspöke járta végig módszeresen a bácskai gyülekezeteket. Sorrendben a második látogatás Szász Károly püspök nevéhez fűződik, aki az egész egyházkerületet felölelő látogatását éppen az alsó-baranyai-bácskai egyházmegyében kezdte 1885-ben. Az első világháború után ezt a területet elcsatolták, megalakult a Jugoszláv Királysági Református Keresztény Egyház. A visszacsatolást követően ismét a dunamelléki egyházkerülethez tartozott, így Ravasz László volt a harmadik dunamelléki püspök, aki vizitált itt 1943-ban.
Ez a könyv a Szász Károly látogatásához kapcsolódó prédikátori beszámolókat adja közre forrásközlésként. A látogatás 1885 májusában érintette Beskát, Rúmát, Zimonyt és a környező pusztákat, mintegy 20 szórványt. Ezeket a szórványokat 9 évvel később ismét felkereste délvidéki missziói útja során. Az 1885. évi szeptemberi látogatásakor pedig megállt Zomborban, Pacséron, Ómorovicán, Újszivacon, Ószivacon, Cservenkán, Feketehegyen, Kúlán, Újverbászon, Óverbászon, Kucorán,Torzsán, Despot-Szent Ivánon, Újsóvén, Újvidéken és Piroson.
E vizitációs anyag forrásközlését tartja kezében most az olvasó. Az eredeti dokumentum hű átmásolása és közlése kiváló forrás a történészeknek, helytörténetíróknak, néprajzkutatóknak, iskolatörténettel foglalkozóknak, de kiváltképp a protestáns egyházak történetével foglalkozóknak.