A ​nyugat-szaharai válság 1 csillagozás

Egy magyar békefenntartó szemével
Besenyő János: A nyugat-szaharai válság

Amikor ​a Szahara szót halljuk, felrémlik előttünk a Rejtő Jenő, alias P. Howard könyveiből ismert végtelen homoksivatag, ahol a büntetésből vagy éppen szerelemből odakerült idegenlégiósok menetelnek, harcolnak a vad beduin törzsi harcosok ellen és ahol a jó mindig győzedelmeskedik a regény végén.
Nyugat-Szaharáról a legtöbb magyar korábban nem tudta, hogy pontosan merre is helyezkedik el, kik élnek ott, vagy éppen milyen konfliktus sújtja az ott élőket. Az elmúlt évek során a könyv szerzője Dr. Besenyő János őrnagy több tanulmányt, elemzést készített és jelentetett meg a térséggel kapcsolatos eseményekről, amelyeket most egy magyar nyelvű kötetben összegzett. A nyugat-szaharai ENSZ misszióban korábban békefenntartóként szolgálatot teljesítő magyar katonatiszt, könyvében maga is megerősíti a sivatag szépségéről írtakat, emellett bemutatja a területet, annak lakóit, történelmét, kapcsolódását Európához, valamint megosztja velünk az ott szolgáló magyar katonák szokatlan,… (tovább)

>!
Publikon, 2012
356 oldal · ISBN: 9786155001567

Enciklopédia 10


Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

Anton_Gorogyeckij P>!
Besenyő János: A nyugat-szaharai válság

Besenyő János: A nyugat-szaharai válság Egy magyar békefenntartó szemével

A központi Fszek polcát böngészve találtam rá erre a gyöngyszemre (is). Szeretem az ilyen nem annyira ismert országokról, területekről szóló könyveket, és ebben sem csalódtam.
A könyv körülbelül 3/4-e Nyugat-Szahara történelmével foglalkozik, a maradék 1/4 pedig a békefenntartó misszió felépítéséről, illetve a menekülttáborok helyzetéről. Ha valakit igazán érdekel ez a konfliktus, akkor mindenképpen ajánlom, jó részletességgel kiderül, ki mit és miért csinált itt az elmúlt évszázadban, miért tart a terület ott, ahol.
Amit kicsit hiányoltam, az a szerzőnek az élményei; alig pár történetet írt le (a körülbelül 20 oldalnyi szerzői fénykép viszont kárpótolt valamelyest).
A majd' 40 oldalnyi végjegyzet és hivatkozott szakirodalom növeli a mű értékét, látszik, hogy a szerző doktori értekezése adta az alapot.
Sajnos rengeteg félregépelés, vesszőhiba és magyartalan mondat tarkította a könyvet, ezért kénytelen voltam fél csillagot levonni (további felet a már említett, kihagyott saját történetek miatt veszített, mert az alcím alapján számítottam valami ilyesmire is).


Népszerű idézetek

Anton_Gorogyeckij P>!

Mint sok helyen – főleg ahol a napi tevékenységet szigorú szabályok korlátozzák – így a MINURSO misszióban is kialakulnak az általános tapasztalatokból kiinduló, úgynevezett saját törvényszerűségek, általános szabályok, melyek a magyar katonák szolgálati ideje alatt is igaznak bizonyultak. Ezekből az íratlan szabályokból szeretnék közkincsé tenni néhányat:
– Sose vitatkozz franciákkal,
– Sose igyál az orosszal,
– A legyeknek alacsony a fehérje tartalmuk és kimondottan rossz ízűek,
– Két pont között nem mindig az egyenes a legrövidebb út,
– 200 méteres GPS hiba nem elfogadható, amikor egy akna helyét keresed,
– Ami a szabadság alatt történik, az maradjon is ott,
– A MINURSO két legfontosabb szava: CTO (szabadság) és MSA (fizetés),
– A sivatagban egy forró napon semmi sem mozdul, kivéve: a tevék és az ENSZ megfigyelők,
– Ha megkaptad az oltásaidat, nincs olyan étel (amivel megkínálnak a helyiek) amit ne lennél képes és köteles megenni,
– A maffia már nem csak az olaszoknál létezik (utalás arra, hogy a nagyobb létszámmal résztvevő nemzetek tagjai néha összeverődnek, pl.: latin-amerikaiak, oroszok, franciák, kínaiak, főleg a közös nyelv az összetartó erő),
– Ez még nem a pokol, de innen már láthatod,
– A skorpiók és a kígyók nem a „király” kategória, mikor a villanyt felkapcsolva találkozol velük a szobádban,
– A „professzionális” relatív fogalom,
– A különböző szabályzatoknak mindig igaza van,
– A szabályzatok sosem működnek,
– Nem te vagy Colin McRae (rally),
– Visszanézni az „aknamező” táblára nem biztos, hogy jót jelent,
– Az a nap, mikor elfelejted ellenőrizni, hogy nálad van-e a kocsiemelő, a defekted napja,
– Ha valami elromolhat, el is romlik.

240-241. oldal (Publikon, 2012)

Besenyő János: A nyugat-szaharai válság Egy magyar békefenntartó szemével

Anton_Gorogyeckij P>!

Laayoune egyik legérdekesebb figurája az osztrák és magyar gyökerekkel is rendelkező világpolgár, Geronimo, aki saját utazási irodát működtet, amely a Kanári-szigetekről szállít kalandvágyó turistákat, akik testközelből élvezhetik az általa szervezett félnapos vagy egész napos sivatagi túráikat. Geronimo több alkalommal hívta meg a magyar békefenntartókat a turistákkal közös rendezvényekre, ahol egyfajta helyi „specialitásként”, mint bátor békefenntartókat mutogatott bennünket. Ez oda vezetett, hogy némely turista egyfajta kívánságműsorként tekintett a közös étkezésünkre. Volt olyan idősebb német hölgy, aki azt kérte, hogy megtapogathassa az egyik magyar katona karizmát, egy másik hölgy a fegyverére volt kíváncsi, amivel a „gonosz lázadók” ellen küzd. Mikor megtudta, hogy mi csak fegyvernélküli békefenntartók vagyunk, kissé elszontyolodott, de végül kárpótolta magát egy kis karizom nyomorgatással ő is.

33. oldal (Publikon, 2012)

Besenyő János: A nyugat-szaharai válság Egy magyar békefenntartó szemével

Anton_Gorogyeckij P>!

A rabszolgaság intézménye igen erős volt, így a spanyolok meg sem próbálták azt felszámolni, sőt több esetben is védelmezték azt. Előfordult például, hogy a spanyol hatóságok juttatták vissza egy-egy törzsfő szökött rabszolgáit, vagy küldtek katonákat utánuk. Az 1974-es népszámlálás során a rabszolgákat a spanyolok „adoptált személyek és szegény rokonok” névvel jelölték, akiknek a száma 3018 fő volt, amely az össznépesség (73497 fő) 4,1%-a volt! Sajnálatos módon a szomszédos Mauritániában a mai napig találhatunk olyan jeleket, amik a rabszolgaság meglétét bizonyítják.

41-42. oldal (Publikon, 2012)

Besenyő János: A nyugat-szaharai válság Egy magyar békefenntartó szemével

Anton_Gorogyeckij P>!

Ennek ellenére is csak 1936-ra tudták teljesen elfoglalni a nyugat-szaharai területeket, majd helyőrségeket (Zug, Tichla stb.) telepítettek oda, és elnevezték a területet Spanyol-Szaharának. Habár a terület neve egyre több térképen tűnt fel, a spanyolok semmit sem profitáltak a gyarmatukból, amelyet így jellemzett az egyik spanyol író: „Mi is az értéke? Mi az értéke ennek a 300000 négyzetméternek, ahol csak alig százezer ember él… ahol nincs mezőgazdaság, bányászat, csak egy sivatag alig élhető éghajlattal… Rio de Oro egészségi helyzete katasztrofális, az állandó homokviharok… egy kétségbe vonhatatlan előnye van, amiben mindenki egyetért, a halászat, ami a legjobb az egész világon.”

62. oldal (Publikon, 2012)

Besenyő János: A nyugat-szaharai válság Egy magyar békefenntartó szemével

Anton_Gorogyeckij P>!

Sokan nem értik, a mai napig is miért támogatja az USA és Franciaország töretlenül Marokkót, annak ellenére, hogy az milyen gyakran sérti meg a nemzetközi törvényeket, normákat. Ennek egyszerű oka van: a hidegháború idején úgy gondolták, hogy a Marokkói Királyság destabilizációja magával rántaná a teljes régiót, és a szovjetekkel szoros kapcsolatban álló Algériát és Líbiát a Nyugat csak Marokkón keresztül képes féken tartani. A hidegháború idejében a baloldali (kommunista) irányultságú országok és csoportok jelentették a Nyugatra, mára pedig a radikális iszlám szervezetek. Marokkó pedig mindkét esetben sikeresen elhitette a nyugati országokkal, hogy ezekkel az erőkkel szemben Észak-Afrikában biztosan csak rá számíthatnak.

186. oldal (Publikon, 2012)

Besenyő János: A nyugat-szaharai válság Egy magyar békefenntartó szemével

Kapcsolódó szócikkek: hidegháború
Anton_Gorogyeckij P>!

Mivel a nagyhatalmakat leköti a muzulmán világ radikalizálódása, nem igazán foglalkoznak a megszállt Nyugat-Szaharával, ahol Marokkó azt tesz, amit akar.

184. oldal (Publikon, 2012)

Besenyő János: A nyugat-szaharai válság Egy magyar békefenntartó szemével

Anton_Gorogyeckij P>!

Egy ilyen rendezvényen találkoztunk Magyarországról érkezett turistákkal is, akik őszintén meglepődtek azon, mit keresnek magyar katonák a világnak ebben az eldugott szegletében, de gyorsan levetkőzték kezdeti megilletődésüket, majd egy barátságos beszélgetés során a magukkal hozott dugi barackpálinkából megkínáltak bennünket.

33. oldal (Publikon, 2012)

Besenyő János: A nyugat-szaharai válság Egy magyar békefenntartó szemével

Anton_Gorogyeckij P>!

A marokkóiak taktikázása, az ENSZ erélytelensége és a világ közvéleményének érdektelensége következtében úgy tűnik, hogy a szaharávi őslakosok elveszítették az esélyt a független államuk valós létrehozására. A függetlenségről szóló népszavazás szinte elérhetetlen távolságra került, egyre inkább csak a korlátozott autonómia lehetőségét kínálják fel számukra a marokkóiak. Ezt a szaharáviak egyik része már el is fogadná, azonban a vezetőség és a „kemény mag” nem hajlandó erről tárgyalni.

255. oldal (Publikon, 2012)

Besenyő János: A nyugat-szaharai válság Egy magyar békefenntartó szemével

Kapcsolódó szócikkek: ENSZ
Anton_Gorogyeckij P>!

Bens, mint a kubai háború veteránja érkezett Spanyol-Szaharába, ahol hamarosan megtapasztalta, hogy „ez a gyarmatnak nevezett terület nem más, mint egy erőd és egy zászló, távol és elhagyatva Madridtól.” Amikor Bens megérkezett, a gyarmaton 31 katona szoltált, akik csak az erődöt voltak képesek megvédelmezni.

60. oldal (Publikon, 2012)

Besenyő János: A nyugat-szaharai válság Egy magyar békefenntartó szemével

Anton_Gorogyeckij P>!

Habár a spanyol és francia állam között a területen egyfajta vetélkedés folyt, ez mégsem gátolta őket abban, hogy a Cabo Juby repülőteret együtt építsék ki és használják. A franciák ide telepítették a Casablanca és Dakar között működő polgári légi postaszolgálatukat is (Compagnie Generale Aeropostate), amit 1928-28 között a híres francia író, Antoine de Saint-Exupéry irányított. Az író itt írta meg a „Courrier, azaz a szállító” novelláját, amit a „Him navire d'argent” folyóirat és a francia Gallimard jelentetett meg. Ez a novella hozta meg Saint-Exupéry számára az első írói sikert. Az írót 1929-ben kinevezték az argentin légiposta vezetőjének, ezért elhagyta a várost, de később is szívesen emlékezett meg az itt eltöltött tizennyolc hónapjáról.

66. oldal (Publikon, 2012)

Besenyő János: A nyugat-szaharai válság Egy magyar békefenntartó szemével


Hasonló könyvek címkék alapján

Samuel P. Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása
Fischer Ferenc: A megosztott világ
Bordás Mária: Iszlám kalifátus a 21. században (?)
Polányi Károly: A nagy átalakulás
Bögre Zsuzsanna: Asszonysorsok
Hahn István – Máté György: Karthágó
Juhász József – Magyar István – Tálas Péter – Valki László: Koszovó
Féja Géza: Erdély emlékezete
Máté Gábor – Máté Dániel: Normális vagy
Henry Kissinger: Diplomácia