Miért ​nem vagyok keresztény? 10 csillagozás

Bertrand Russell: Miért nem vagyok keresztény?

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Bertrand Russell híres pamflettjét, a „Miért nem vagyok Keresztény”, amely egy 1927-ben elõadott beszéden alapul, az agnosztikus gondolkodás klasszikus leírásának tekintik. Az esszé röviden összefoglalja Russell ellenvetését néhány ún. istenérvvel szemben, miután tárgyalja az erkölcsi ellenvetéseit a keresztény tanításokkal szemben. Ezek után szólítja fel olvasóit, hogy „álljanak saját lábukra, és tekintsenek fair és egyenes módon a világra, "félelemmentes és szabad intelligenciával”.

>!
Kossuth, Budapest, 1960
40 oldal · Fordította: Dienes Gedeon

Enciklopédia 3


Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 9

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
bodr 
Bertrand Russell: Miért nem vagyok keresztény?

Híressé vált idézetei alapján eddig is szimpinek tűnt Bertrand Russell, de még soha semmit nem olvastam tőle. Nem csalódtam benne, bővebben is legalább olyan okos és vicces, mint a kivonatai nyomán sejtettem.

>!
bfg3 P
Bertrand Russell: Miért nem vagyok keresztény?

Kár volt felhajtani épp ezt az ünnepek előtti könyvtárjárás részeként – nagyon apró kis kötet, egy óra alatt elolvastam hazafelé menet.
Rövidsége (egyetlen előadás szövege) az oka, hogy kevéssé részletes is, nem fejti ki igazán a témát. Érdekes volt viszont látni, hogy mennyi minden köszön vissza később Dawkins műveiben.

>!
SadPanda
Bertrand Russell: Miért nem vagyok keresztény?

Érdekes írás volt, és bár néha éreztem, hogy kicsit komolyabb filozófiai, vallási háttértudás nem ártott volna, hogy jobban megértsem, azért így is átjött a lényegi mondanivalója. Szerintem korrekt, nem bántó módon fogalmazza meg kérdéseit és aggályait Russell, és jól felépített logikával adja meg a saját válaszait.
Az egyházakkal kapcsolatos véleményével pedig kifejezetten egyetértek.

>!
Gunnar
Bertrand Russell: Miért nem vagyok keresztény?

Milyen furcsa, hogy szinte beszerezhetetlen ez a könyv… Egyébként logikusan felépített kis írás, csak mivel 1960-ban adták ki egy erősen propagandaszagú előszóval, szerintem jó pár dolgot elferdíthettek ebben a fordításban az eredetihez képest, hogy megfeleljan a hivatalos állami világnézetnek.


Népszerű idézetek

>!
bagett 

… nem gondolom, hogy a vallás elfogadásának valódi oka bármi kapcsolatban lenne az intellektuális érveléssel. Az emberek érzelmi alapon fogadják el a vallást. Gyakran hallani, hogy nem lenne szabad támadni a vallást, mert a vallás erényessé teszi az embereket.
Ezt mondják, de én ezt nem vettem észre. Önök bizonyára ismerik ennek az érvnek a paródiáját Samuel Butler könyvében, az Erewhon Revisited-ben (Újabb látogatás Erewhonban). Ebben egy bizonyos Higgs megérkezik egy távoli országba, majd miután eltöltött ott egy bizonyos időt, léghajóval elhagyja az országot. Húsz évvel később visszatér az országba, és azt látja, hogy egy új vallás jött létre, amely őt imádja, mint a „Nap Gyermekét”, és azt tartják róla, hogy a mennybe ment. Épp akkor tartják a Mennybemenetel Ünnepét, és Higgs hallja, ahogyan Hanky és Panky professzor, a Nap Gyermeke-kultusz főpapjai beszélgetnek, és azt mondják, hogy még sohasem látták a Higgs nevű embert, és remélik, nem is fogják. Higgs felháborodva odamegy a főpapokhoz, és közli velük: „Leleplezem ezt az egész csalást, és megmondom Erewhon népének, hogy csak én voltam, Higgs, egy ember, és egy léghajóval szálltam föl”. A főpapok válasza: „Nem szabad megtenned, mert ennek az országnak minden erkölcse ehhez a mítoszhoz kötődik, s ha megtudják, hogy nem mentél mennybe, mind gonoszakká lesznek”; majd miután meggyőzik erről Higgset, Higgs titokban távozik.

Ez tehát az alapgondolat – hogy mindannyian gonoszak lennénk, ha nem tartanánk magunkat a keresztény valláshoz. Nekem úgy tűnik, hogy éppen akik tartották hozzá magukat, azok közül került ki a leggonoszabb emberek nagy része. Azt a furcsa összefüggést figyelhetjük meg, hogy minél erősebb volt egy adott időszakban a vallás, minél mélyebb volt a dogmákba vetett hit, annál nagyobb volt a kegyetlenség és annál rosszabbul alakultak a dolgok.

Kapcsolódó szócikkek: dogma
>!
Ivan_Olsen

Egyáltalán nem intellektuális érvek késztetik az embereket arra, hogy higgyenek Istenben. A legtöbb ember azért hisz Istenben, mert kisgyermek korától ezt tanították neki, s ez a fő ok.

A következő leginkább hathatós ok pedig, azt hiszem, a biztonságra törekvés, annak az érzése, hogy van egy „nagy testvér”, aki gondoskodik rólunk. Ez igen lényeges szerepet játszik az emberek azon vágyában,hogy higgyenek Istenben.

>!
chhaya P

Ezt a világot tulajdonképpen az ördög teremtette egy olyan pillanatban, amikor Isten éppen nem figyelt oda.

Kapcsolódó szócikkek: Isten · ördög
>!
SadPanda

Jó néhány dolog van, amiben sokkal inkább egyetértek Jézussal, mint a gyakorló keresztények. Nem tudom, végig tudnék-e menni Jézussal az ő teljes útján, de sokkal tovább mennék vele, mint a gyakorló keresztények többsége.

Jézus személyisége

>!
peonia

… tizennyolc éves koromban a kezembe került John Stuart Mill önéletrajta és benne ez a mondat: Apám arra tanított, hogy a kérdésre: Ki teremtett engem? – nem lehet válaszolni, mert nyomban felvetődik a következő kérdés: Ki teremtette Istent?

10. oldal

>!
hdavid

Saját lábunkra akarunk állni, és torzítatlanul szemlélni a világot – a jó dolgokat, a rossz dolgokat, a világ szépségét és csúfságát; olyannak akarjuk látni a világot, amilyen, és nem akarunk félni tőle. Értelemmel meghódítani a világot, nem szolgamódra alávetve magunkat borzalmainak.

>!
[névtelen]

Ismertem valakit, aki halálra rémisztette gyülekezetét azzal,
hogy kijelentette: a második eljövetel bármelyik percben bekövetkezhet,
de aztán megnyugodtak, mikor látták, hogy az illető fákat ültet a
kertjében.


Hasonló könyvek címkék alapján

Mariusz Szczygieł: Teremts magadnak édenkertet!
Friedrich Nietzsche: Így szólott Zarathustra
Richard Dawkins: A legnagyobb mutatvány
Elek Mária (szerk.): Meslier abbé testamentuma
Friedrich Nietzsche: A vidám tudomány
Alister E. McGrath: Az ateizmus alkonya
Hamvas Béla: Az öt géniusz / A bor filozófiája
Lee Strobel: A Jézus-dosszié
Gecse Gusztáv: Van-e túlvilág?
Philip Roth: Düh