A ​filozófia alapproblémái 11 csillagozás

Bertrand Russell: A filozófia alapproblémái Bertrand Russell: A filozófia alapproblémái Bertrand Russell: A filozófia alapproblémái

„Az itt következő oldalakon jobbára a filozófia azon problémáinak tárgyalására szorítkoztam, amelyekre nézve lehetségesnek tűnt számomra határozott és konstruktív véleményt mondani, mivel a pusztán negatív kritikát nem láttam helyénvalónak. Ily módon ebben a kötetben az ismeretelmélet nagyobb helyet foglal el, mint a metafizika s bizonyos, a filozófusok által gyakran felvetett kérdések csak nagyon röviden vagy egyáltalán nem kerülnek tárgyalásra.” A Szerző

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Természet és Társadalom · Filozófiai kiskönyvtár Kossuth · Filozófia mesterei Kossuth

>!
Kossuth, Budapest, 1996
172 oldal · ISBN: 963093826x · Fordította: Fogarasi Béla, Bánki Dezső
>!
Kossuth, Budapest, 1991
160 oldal · ISBN: 9630935074 · Fordította: Fogarasi Béla
>!
Új Magyarország, Budapest, 1919
132 oldal · Fordította: Fogarasi Béla

Enciklopédia 6


Kedvencelte 2

Most olvassa 2

Várólistára tette 21

Kívánságlistára tette 17


Kiemelt értékelések

VadKant>!
Bertrand Russell: A filozófia alapproblémái

Nekem élvezetes volt, elgondolkodtató könyv. Különösen tudományos vagy analitikus filozófia iránt érdeklődőknek ajánlom.
A különböző magyar kiadások között óriási fordiitásbeli és jelentésbeli különbségek vannak, erre érdemes figyelni! Időközben alakult ki a magyar szakzsargon, az újabb fordiitás sokkal jobb.


Népszerű idézetek

Véda P>!

Van-e a világon olyan biztos tudás, amelyben nem lehet ésszerűen kételkedni?

Gothic I>!

A filozófia értéke tulajdonképpen nagyrészt éppen bizonytalanságában keresendő. Az az ember, akinek sejtelme sincs a filozófiáról, úgy éli le életét, hogy mindvégig be van zárva előítéletei börtönébe, melyeket a „józan észből”, korának és nemzetének közkeletű vélekedéseiből, és olyan meggyőződésekből merít, amelyeket eszének tudatos használata nélkül egyszerűen átvett.

Kapcsolódó szócikkek: előítélet · filozófia · józan ész
Gothic I>!

A filozófia, ha nem is tud megfelelni annyi kérdésre, mint óhajtanánk, legalább arra képes, hogy kérdéseket tegyen föl, amelyek növelik a világ érdekességét és megmutatják, hogy a mindennapi élet legközönségesebb dolgainak felszíne alatt is csodálatos és különös dolgok rejlenek.

Kapcsolódó szócikkek: filozófia
Fehérló_Filozó_Fia>!

A tudás az Én és a Nem-Én között létrejövő egység egy formája, melyben mint
minden egységben kárt tesz az uralkodás,

50

Frank_Waters I>!

…a valóságos asztal, ha van ilyen, nem ugyanaz, mint az az asztal, amelyet látás, hallás vagy tapintás útján közvetlenül tapasztalunk. Ezért, ha valóságos asztal létezik, az nem olyasmi, amit közvetlenül ismerünk meg, hanem csak úgy gondolható el, mint amire következtetünk abból, amit közvetlenül ismerünk meg. Ennek folytán egyszerre két rendkívül nehéz kérdés áll elő. Először: Létezik-e egyáltalán valóságos asztal? Másodszor: Ha igen, miféle tárgy lehet az?

20. oldal

6 hozzászólás
Frank_Waters I>!

Maradandó érdeme azonban Berkeleynek, hogy megmutatta: az anyag létezése tagadható anélkül, hogy képtelenséget állítanánk…

21. oldal

Gothic I>!

A „gyakorlatias” ember, a szó gyakran használt értelmében olyan valaki, aki a világban csak az anyagi szükségleteket látja meg, akinek egyetlen felismerése az, hogy az embernek ennie kell, s nem látja meg, hogy a szellemnek is szüksége van a maga táplálékára. Ha bőségben élne minden ember, ha a lehető legalacsonyabb szintre csökkentenénk a szegénységet és a betegséget: még akkor is sok mindent kellene tennünk azért, hogy a társadalom értékes is legyen; de ténylegesen létező világunkra nézve is bízvást mondhatjuk, hogy a szellemi javak legalább ugyanolyan fontosak, mint a testiek. A filozófia értéke kizárólag a szellemi javak birodalmában lelhető föl, és csak az ilyen javak iránt nem közömbös emberek győzhetők meg arról, hogy a filozófia tanulmányozása nem időfecsérlés.

Kapcsolódó szócikkek: filozófia · tudás
Gothic I>!

A filozófia nem tudja bizonyossággal megmondani nekünk, hogy mi a válasz az általa felvetett kételyekre, arra azonban képes, hogy számos lehetőséget tárjon szemünk elé, melyek gondolkodásunkat tágítják és a megszokás kényuralma alól felszabadítják. Vagyis míg a filozófia csökkenti azzal kapcsolatos bizonyosságérzetünket, hogy mik is a dolgok valójában, ugyanakkor jelentős mértékben bővíti ismereteinket azzal kapcsolatban, hogy mik lehetnek. Ezzel eltávolítja azt az olykor erőszakos dogmatizmust, mely azok jellemzője, akik soha egy kirándulás erejéig sem merészkedtek még a felszabadító kételkedés tájaira, és ébren tartja a csodálkozásra való képességünket, amennyiben az ismerős dolgokat ismeretlen oldalukról mutatja meg.

Kapcsolódó szócikkek: dogmatizmus · filozófia · gondolkodás
Gothic I>!

A széles látókörű filozófiai kontempláció nem osztja két ellenséges táborra a világegyetemet: barátra és ellenségre, segítőkészre és ellenségesre, jóra és rosszra, hanem az egész mindenséget részrehajlás nélkül szemléli.

Kapcsolódó szócikkek: filozófia
Gothic I>!

A tudás mindenféle gyarapodása az Én gazdagodása, ez a gazdagodás azonban leginkább akkor valósul meg, amikor nem törekednek rá közvetlenül.

Kapcsolódó szócikkek: tudás

Hasonló könyvek címkék alapján

Stephen Hawking: Az idő rövid története
Isaiah Berlin: Az emberiség göcsörtös fája
V. S. Naipaul: A nagy folyó kanyarulatában
Isaiah Berlin: Négy esszé a szabadságról
Mario Vargas Llosa: A rossz kislány csínytevései
Gerald Durrell: A lehorgonyzott bárka
Desmond Morris: A csupasz majom
Jean-Paul Sartre: Drámák I-II.
Mario Vargas Llosa: A Kecske ünnepe
Elias Canetti: A megőrzött nyelv