A ​háromgarasos regény 9 csillagozás

Bertolt Brecht: A háromgarasos regény Bertolt Brecht: A háromgarasos regény Bertolt Brecht: A háromgarasos regény Bertolt Brecht: A háromgarasos regény Bertolt Brecht: A háromgarasos regény Bertolt Brecht: A háromgarasos regény

Az államtitkár, aki némi provízióért megvásároltatja az állammal a roncs hajót, a rendőrkapitány, aki csekély sáp ellenében összejátszik a bandafőnökkel, revolverező újságírók, korrupt bankárok (van-e másféle?), magzatelhajtó orvosok, püspök, aki megáldja a kizsákmányolókat, házasságtörés „koldusgyár” – ez Brecht szatírájának világa. A londoni alvilág világa, a kapitalista rend „köztiszteletben álló” alakjainak világa.
Görbe tükör ez, amely mégis kegyetlen pontossággal tükrözi egy farkaserkölcsű világ valódi arculatát, az álszentek gyülekezetét, akiknek semmi sem szent – a zsebüket kivéve.

Eredeti cím: Dreigroschenroman

Eredeti megjelenés éve: 1934

A következő kiadói sorozatban jelent meg: A Világirodalom Remekei

>!
Európa, Budapest, 1970
342 oldal · keménytáblás · Fordította: Fáy Árpád
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1964
258 oldal
>!
Európa, Budapest, 1957
380 oldal · Fordította: Faludy György

1 további kiadás


Kedvencelte 2

Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

>!
dorcica
Bertolt Brecht: A háromgarasos regény

Izgalmasan indult, eleinte nagyon tetszett, de később kezdett a cselekmény számomra már-már követhetetlenné válni. Végigrágtam magam rajta, hogy kipipáljam, de közel sem ez életem legnagyobb olvasmányélménye…

>!
Rawalpindi
Bertolt Brecht: A háromgarasos regény

Az angol kapitalizmus világa, egy jó írás az emberek manipulálhatóságáról, és a manipuláltak és manipulálók gondolkodásmódjáról. A manipulálókban általában a Polip Puparoját – Bábosát – láttam, aki a háttérből irányított, míg a sok süket manipulált vakon követte az utasításait. A könyv több helyen is hűvösen hagyott, vagy nem fogott meg eléggé, aztán angol témáról is szólt, ami ugyancsak nem szokott elragadtatni, még ezen belül is szorosan kapcsolódott a tengerészethez, ami ugyancsak nem szokott a szívem csücske lenni, ezekért nem adtam maximális pontot rá.


Népszerű idézetek

>!
Rawalpindi

Általában mentől módosabb valaki, annál kevésbé képes elérzékenyülni.

17. oldal, Európa Könyvkiadó, 1970

>!
Rawalpindi

– Mennyivel erősebbek a lelki hatások, mint a tisztán fizikaiak (…) Az emberi test teljes egészében a lélek és a hangulat függvénye.

89. oldal, Európa Könyvkiadó, 1970

>!
Rawalpindi

– (…) Egy kereskedő nem tör be. A kerekedő ad és vesz. Ezzel is eléri ugyanazt.

122. oldal, Európa Könyvkiadó, 1970

>!
Rawalpindi

– (…) csak az ügyes kerekedik felül, és szerzi meg a szépséget a földön.

9. oldal, Európa Könyvkiadó, 1970

>!
Rawalpindi

A valóság semmit sem ér, ha a valószínűség nem hitelesíti!

171. oldal, Európa Könyvkiadó, 1970

>!
Rawalpindi

…a harmincas évek kezdete az élet legtermékenyebb szakasza…

170. oldal, Európa Könyvkiadó, 1970

>!
Rawalpindi

…a beteg ember nem számíthat kíméletre.

142. oldal, Európa Könyvkiadó, 1970

>!
Rawalpindi

Hiba volna azon töprengeni (…), a vagyonáért vagy szerelemből vesz-e el az ember egy leányt. Gyakran együtt jár a kettő. Ritkán van a leánynak olyan tulajdonsága, ami érzékileg jobban izgatja a férfit, mint a vagyona.

26. oldal, Európa Könyvkiadó, 1970

>!
Rawalpindi

– (…) senki sem ad semmit szívesen!

11. oldal, Európa Könyvkiadó, 1970


Hasonló könyvek címkék alapján

Tanja Kinkel: A bábjátékosok
Centauri: Pátosz a káoszban
Elie Wiesel: Az eskü
Sven Hassel: Bajtársak
Anna Seghers: Döntés
Richard Wagner: Kőomlás Bécsben
Andrea Schacht: A kölni rejtély
Günter Grass: A Hal
David Safier: Jézus szeret engem
Michael Wallner: Április Párizsban