Balatoni ​évtizedek 6 csillagozás

Bertha Bulcsu: Balatoni évtizedek Bertha Bulcsu: Balatoni évtizedek Bertha Bulcsu: Balatoni évtizedek Bertha Bulcsu: Balatoni évtizedek

Kik ​élnek a Balaton körül, miből és hogyan? A lakosság hogyan osztozik meg a földek, nádasok és az erdőségek hasznán? Hogyan élnek a vízparti falvak és a hegyközségek lakói? Mennyit jövedelmez a szőlő, mennyit a táj szépsége és a víz tisztasága? Kik osztoznak a napfény árán? Ilyen és hasonló társadalmi kérdésekre keresi Bertha Bulcsu Balatoni évtizedek című könyvében a választ. A mű irodalmi eszközökkel készült szociográfia. A szerzőt a számoknál, statisztikai adatoknál mindvégig jobban érdekelték az emberi sorsok, a falusi élet mai drámái, gondjai, örömei. Így a könyv sok pontján már-már regényes rejzolattá válik, de mégsem, hiszen a vízparton élő, valóságos munkás- és parasztemberek a hősei. Az emberarcok mögött kirajzolódik a szelíd szépségű balatoni táj, s a könyv egyes pontjain szinte főszereplővé válik, mivel a Balaton-felvidék és a déli part, az emberi élet újkori gyakorlata szerint alakul, változik. A Balaton körül is megtörtént a lakosság életformaváltása. Még néhány év,… (tovább)

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Magyarország felfedezése (II.)

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1984
260 oldal · ISBN: 9631527352
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1978
232 oldal · keménytáblás · ISBN: 9631510468
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1978
260 oldal

1 további kiadás


Enciklopédia 9

Helyszínek népszerűség szerint

Balaton


Kedvencelte 1

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

>!
Bla IP
Bertha Bulcsu: Balatoni évtizedek

Bertha Bulcsu Balatoni évtizedek c. szociográfiája a múlt század ’70-es éveiben jelent meg. Akkor a 2. kiadás került a könyvtáramba 24 Ft-os áron. Az még egy másik világ volt. Magam hat éves koromtól érettségiig minden nyaramat Balatonarácson töltöttem, így tapasztalataim a Balatonról nekem is közvetlenek és személyesek. A szerző tapasztalataival a magam mintegy 20 évvel későbbiét vetettem össze. Bertha oly érzékletesen mutatja be nagy tavunk környezetének világát, a tájat, az ott élő emberek életét, hogy néha úgy éreztem, mintha ott lennék mellette a napszámban, a vitorlásban, a koccintáskor… Gimnáziumi éveim szünidejében kőművesek mellett voltam „zulager”, hogy némi zsebpénzt megkeressek. De nem jól választottam, mert a füredi benzinkútnál ablakot mosó osztálytársam egy nap szinte többet keresett, mint én egy hónap alatt… Mindenesetre a Balaton problémái mára megváltoztak. A ’20-as ’40-es évek közt kiépülő fürdőkultúra lassan európai szintre fejlődik, a tó vízminőségét már őrzik, s perspektívája a nyugat európai nagy tavak irányába közelít…
Ma már az egykor 24 főnemes birtokában lévő tó és tópart korszerű hasznosítása valósul meg, miután ennek időben utat engedtek a nemesi családok. Azóta oda jutottunk, hogy parti telkek mai kiváltságos tulajdonosai töltögetik fel a Balatont, hogy minél nagyobb területet mondhassanak magukénak mások rovására. De az állam sem marad ki mindebből, mert megfosztva a „panelproli” kispolgárokat a tópart örömeinek lehetőségétől, hisz jutalmul munkájáért pl. Medgyessy Péter is ott építhetett magának kastélyt – igaz a magyar nyelvvel néha küzdenie kell. S ha már ő, akkor mellette Zamárdiban egy másik szürke eminenciásnak is jutott hely közvetlenül a parton. Vagy beszélhetnénk a kikötőkomplexumok magánkézbe kerülésének nem átlátható mozzanatairól is. De félre a ma gondjaival.
Aki elolvassa ezt a mintegy 40 éves írást oly sok mindent ismerhet meg Közép-Európa legnagyobb tavának múltjából, valamint az 50-es 60-as, 70-es évek emberi-társadalmi viszonyaiból, a szőlőkultúráról, a hajózásról, hogy ezért érdemes mindenképp kézbe venni a kötetet! Nagyon ajánlom!

4 hozzászólás
>!
oross
Bertha Bulcsu: Balatoni évtizedek

csalódás volt, bár nem tudtam mit is várok. reméltem egy szociográfiát, vagy egy érzelmes írást a szülőföldről. aztán egyik sem. olyan semmilyen. én szeretem a számokat és a statisztikát, de ebben rengeteg van indokolatlanul..amikor kritikát fogalmaz meg, akkor nem (meri?) viszi végig a gondolatot. valószínűleg ezeket igyekszik kompenzálni az indokolatlan propaganda szöveggel. de valójában sem a Balaton északi partját, sem az ott élő embereket nem ismeri meg az olvasó. nem lettem a sorozat rajongója, de azért teszek még próbát.


Népszerű idézetek

>!
Bla IP

Másnap délre megszelidült a viharos erejű északi szél. Felszedtem a horgonyt és tovább mentem. Este már Bogláron voltam. A víz színe még napokig zöld volt. Nem bírt megnyugodni. A szélhez, a felhők járásához és a víz színéhez igazodtam. Egész nyáron át barangoltam a vízen. Felmentem Akarattyáig, aztán az északi part kikötőit érintve, lassan csurogtam vissza Keszthely felé. A hajóról állandóan a partra vágytam. Sajgó szívvel bámultam a zöldellő, sokszínű dombokat, hegyeket. Ha tehettem, partra szálltam, és felmásztam a hegyek tetejére. A hegyek tetejéről mindig visszakívánkoztam a vízre- Tihanyba négyszer is visszatértem ezen a nyáron. Az alkonyi fényben újra és újra megbámultam a gejzírkúpokat, s két alkalommal elzarándokoltam I. András sírjához is az altemplomba.

25. oldal

>!
Véda MP

Végighasaltam a köveken, s a vízbe bámultam. A vízben s a víz szélén mindig történt valami. A hullámtörő köveken zöldből barnába váltott a mohák s a moszatok színe. A víz fésülte, lengette szakállukat. A kövek aljára vándorkagylók tapadtak. Házuk színét a kovamoszatok színéhez igazították. Kűszök csapatai rajzottak a tündérhínár bokrai alatt. Néhol a kövek közé beállt egy naphal. A kűszökhöz veres szárnyú koncér és dévércsapat keveredett. A siklók halakra vadásztak, sütkéreztek közben. A sirályok is lecsaptak néha. Ha az árnyékuk a vízre vetődött, szétrebbentek a halak. A csendes őszi délelőttökön átlátszó a Balaton vize. A méteres vízben is fenékig látni. A növények megroppantak, s leültek az iszapba. A nádasok megsápadtak. A természet már készülődött a hosszú, kemény télre.

Kapcsolódó szócikkek: Balaton
>!
Inimma

A magyar oda nem megy, ahova nem híják.
Oda nem megy, ahol dolga nincs.
Azért, hogy utazzék, nem utazik sehova.
Ami a másé, azt nem bámulja.
Ami nem az ő kenyérkeresete, azt tanulgatni esze ágában sincs.
Még a cél nélkül való sétálgatás se természete a magyarnak.

162. oldal

Kapcsolódó szócikkek: magyarok, magyarság · séta · tanulás · utazás
>!
Véda MP

A tél végét a melegebb szelek érkezése jelzi. A jég hátán ilyenkor egyik napról a másikra megolvad a hó. A kásás jégen már nehéz korcsolyával járni. Megsüpped az acél, s elakad. Éjszaka persze újra megfagy az egész, s reggelre göcsörtös, dorozmás lesz a jég. Ez a másnapos, egyhetes jég száz és száz lábnyomot őriz. A sirályok, szárcsák, vadkacsák, rókák, nyulak és emberek lábnyomát. Csak ilyenkor látszik igazán, hogy mennyi állatnak s embernek akad dolga a jégen. A Balaton leggyakrabban december végén vagy január elején fagy be. A zajlás pedig általában február végén, március elején kezdődik.

Kapcsolódó szócikkek: Balaton
>!
Véda MP

Először a tájról kellene beszélnem, a hegyek bazaltomlásairól, a bazaltszínekről, melyek a tóból a késő őszi hajnalokon mélyszürkén és tintakéken az égre verődnek.

(első mondat)

>!
Véda MP

Decemberben megkezdődött a borok fejtése. Az élelmesebbek a seprőből, törkölyből ilyenkor főzték a pálinkát. Januárban, februárban a házaknál oltványokat készítettek, a férfiak karót hasítottak, s pótolták a hiányokat. De mindez csak a szőlő körül. A legtöbb gazdának régen erdő- és nádrésze is volt. A favágás téli munka, a nádverés úgyszintén. Amint beállt a víz, s a jég elbírta a csizmás, bakancsos embereket, megkezdődött a legnagyobb téli munka, a nádaratás. A rövid nyelű nádverőkaszák hónapokig pengtek ilyenkor a jég felett. A fiatal legények és az asszonyok kévéket kötöttek a nádcsomókból, aztán szánon vagy vállon kihordták a partra. A félszerekben, pajtákban felállították a préseket. A frissen vágott nádból tavaszra ezer és ezer nádpadló készült. A vermeket is télen töltik fel a Balaton hátából kimetszett jéggel. A jégvágás, rakodás, fuvarozás hetekig eltart. Volt munka elég. De a pihenésre, szórakozásra, elmélkedésre is jutott idő.

Kapcsolódó szócikkek: december · február · január · pálinka

Hasonló könyvek címkék alapján

Borbély Szilárd: Nincstelenek
Pakuts Károly: 25 esztendő munkája a szocialista mezőgazdaságért a Zselicben
Moldova György: Hajósok éneke
Laposa József – Dékány Tibor: Balatoni tájak, balatoni borok
Bojár Iván András: Nagy Káli könyv
Kalmár László (szerk.): Badacsonyi almanach
Cey-Bert Róbert Gyula – Szabó Géza: Balatoni borgasztronómia
Aczél Endre: Acélsodrony – A hetvenes évek
Valuch Tibor: Magánélet Kádár János korában