Nagy Lajos király 1326-ban született, s 1342-től 1382-ig uralkodott. Anjou Károly Róbert és Lokietek Erzsébet fiaként csaknem valamennyi európai uralkodóházzal rokonságban volt. A nevéhez tapadt „Nagy” jelző pedig már azt is mutatja, hogy teljesítménye, életműve a nagy középkori uralkodók sorába emeli őt.
Miért akkor a máig tartó viták személye körül? Egyebek között azzal a súlyos váddal is illeték, hogy számos hiábavaló hadjáratával fecsérelte az ország pénzét, fiainak vérét, s erőit inkább a török ellen kellett volna fordítania. Bertényi Iván átfogó képet rajzol a korról, s benne Lajos királyról. Érinti és értékeli a legfontosabb társadalmi, gazdasági és politikai kérdéseket. A legnagyobb teret a külpolitikának és a hadjáratoknak szenteli. Mindezt megrajzolva árnyalt értékelést ad a nagy király egész politikájáról, s egyben bemutatja magát az embert is. Ami pedig az elhibázott külpolitikát és a hiábavaló háborúkat illeti, bebizonyítja: Lajos a mindenkori valóságból… (tovább)
Nagy Lajos király 5 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Népszerű történelem
Várólistára tette 1
Kívánságlistára tette 1
Kiemelt értékelések
Izgalmas időszakot mutat be a könyv, először egy kis áttekintést olvashatunk a XIV. század európai történéseiről. Sok érdekességet tudtam meg, például Angliában már ekkor mozgalom indult a király támogatásával a pápaságtól való függetlenedés céljából, többek között az olcsóbb egyház, a Biblia angol nyelvre fordításának igényével. Magyarországon a század elejének anarchiáját legyűrve Károly Róbert békét, erős királyi hatalmat és virágzó gazdaságot teremtett, és hagyott Lajosra. Aki hosszú uralkodása alatt sok háborút vívott, de ezek legtöbbször nem a harctéren dőltek el, hanem a háttérben az érintett európai hatalmak által folytatott diplomáciai szemétkedések során, ahol a cél valóban minden eszközt szentesített. Talán kevésbé ismert oldala a korszaknak, hogy Nagy Lajos támogatta a kereskedelmet, a városok fejlődését, és ő alapította az első egyetemet Pécsen 1367-ben.
Sok tudás olvasmányos formában, így lehet népszerűsíteni a történelmet.
Népszerű idézetek
Már Lajos király uralma idején építeni kezdték a keszthelyi templomot, bár a közelmúltban feltárt freskókat feltehetően csak az építkezés végső fázisában, tehát könnyen lehet, hogy Lajos halála után festették meg. A templomot ifjabb Lackfi István szeretett ferenceseinek emeltette, és a saját temetéshelyének szánta. Az „aktuális” Szent Ferenc és az Anjou-házból származó, szentté avatott toulouse-i ferences püspök, Lajos mellett helyet kaptak a freskókon az Árpád-ház családi szentjei, Szent Antal, Szűz Mária és Jézus életének egyes jelenetei. De arról sem feledkeztek meg a készítők, hogy a kegyúri ülőfülkéket a Lackfi-címer sárkányos motívumaival díszített, festett kárpit ékítse.
146. oldal
A környező országokban ekkor már működő egyetemek után – a prágait 1348-ban, a krakkóit 1364-ben, a bécsit 1365-ben alapították – 1367. szeptember 1-jén V. Orbán pápa jóváhagyta Nagy Lajos király kérelmét, s így Pécsett megalakították az első magyarországi egyetemet.
152. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Bolyki Tamás (szerk.): A legnagyobb magyar királyok · Összehasonlítás
- Szendrei László: Uralkodók · Összehasonlítás
- Vécsey Aurél: Az Árpád-házi királyok · Összehasonlítás
- Kiss-Béry Miklós: Károly Róbert és Nagy Lajos · Összehasonlítás
- Veresegyházi Béla: Magyar uralkodók · Összehasonlítás
- Farkas Emőd: Magyarország nagyasszonyai · Összehasonlítás
- Horváth Jenő (szerk.): Királyok könyve 94% · Összehasonlítás
- Zsoldos Attila: Nagy uralkodók és kiskirályok a 13. században · Összehasonlítás
- Szabó Géza – Marics József – Enzsöl Ellák – Virányi Ottó – Tóth Péter Domonkos – Kovács István – Koós Gyula – Legédy Péter: A honalapító szent István
· Összehasonlítás - Csicsay Alajos: Királyok fejedelmek kormányzók · Összehasonlítás