Magyarország ​az Anjouk korában 6 csillagozás

Bertényi Iván: Magyarország az Anjouk korában

Az ​Anjouk kora hazánk történetének mozgalmas időszaka. Megítélése történetírásunkban többször változott, s különösen századunk historikusainak a tollából kapott többször egymástól igen eltérő értékelést. Ezek a méltatások – különösen az Anjou királyaink közül leghosszabban, negyven évig uralkodó Lajos esetében – gyakran szélsőségesek voltak. Előfordult, hogy a történeti forrásokból kibontható tények helyett (vagy mellett) a napi politika alakulása (is) motiválta őket. Így a különböző időszakok történelmi szakirodalmában egymástól eltérő vélemények alakultak ki, s élnek ma is egymás mellett az olvasók tudatában. E könyv célja, hogy hazánk 14. századi történetét tárgyilagosan végigkísérje az Árpád-háznak III. András király (1290-1301) elhunytával bekövetkezett kihalásától Zsigmond (1387-1437) uralmának a kezdetéig. Ugyanakkor e periódus társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai fejlődését bemutatva, a szélsőséges megközelítésük ehelyett, a korábbinál árnyaltabb képet adjon az… (tovább)

>!
Gondolat, Budapest, 1987
284 oldal · puhatáblás · ISBN: 9632817761

Várólistára tette 4

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

Alvarando P>!
Bertényi Iván: Magyarország az Anjouk korában

A Kádár-korszak történetírásának mondhatni legnépszerűbb ismeretterjesztő történelmi sorozatának ezen kötete a rendszerváltás előtt pár évvel jelent meg, nem is érződik annyira benne, hogy a marxista történetírás szerint íródott. A sorozathoz hűen szinte a szokásos felépítés szerint írta meg a szerző. Először olvashatunk egy eléggé részletes egyetemes történelmi áttekintést, majd rátér a kötet igazi témájára. Belecsöppenünk a kiskirályok anarchiájába és láthatjuk fokozatosan, hogyan szerzi meg a hatalmat Károly Róbert és hogyan veri le ellenfeleit. Ezután rátér a belpolitikára, a politikai és gazdasági hatalom újjászervezésére és olvashatunk a külpolitikájáról is. A két nagy Anjou király uralkodásának bemutatása között a társadalom fejlődéséről olvashatunk nagyon részletesen, ez a rész számomra a kötet legszárazabb része volt. Ezután rátér Nagy Lajos uralkodására, ahol jobban a külpolitikára helyezi a hangsúlyt, az itáliai hadjáratokra, a balkáni és lengyel politikájára. Kicsit olvashatunk a belpolitikáról is, amely jórészt az 1351-es törvényekkel foglalkozik. Nagy Lajos uralkodásának bemutatása után olvashatunk az utódlásról, a káosz éveivel, Mária és II: (Kis) Károly uralkodásával, végül ezt Zsigmond hatalomra kerülése zárja. Részletesen olvashatunk a korszak anyagi és szellemi kultúrájának fejlődéséről, a végén pedig a korszak értékelése sem maradhat el, a szerző azt is bemutatja, hogyan ábrázolták a korszakot a későbbi korok történetírói és történészei. A szöveget egy rendkívül gazdag képanyag egészíti ki, amely közelebb hozza hozzánk a korszakot. Nem hiányozhat az időrendi áttekintés sem, amellyel gyorsan átismételhetjük vázlatosan az olvasottakat. A kötet ajánlható bárkinek, aki a 14. századi Magyarországról szeretne olvasni!


Hasonló könyvek címkék alapján

Bódy Zsombor (szerk.): Háborúból békébe
Kádas István – Skorka Renáta – Weisz Boglárka (szerk.): Veretek, utak, katonák
T. Mérey Klára: Település – megye – régió
Nógrády Árpád: Kanizsai László számadáskönyve
Kövér György: A felhalmozás íve
Für Lajos: Jobbágyföld – Parasztföld
Hermann Róbert – Ligeti Dávid (szerk.): Megosztó kompromisszum
Gergely András (szerk.): Magyarország története a 19. században
Kristó Gyula: Csák Máté tartományúri hatalma
Rainer M. János (szerk.): „Hatvanas évek” Magyarországon