1978. január 6-án a Parlamentben Cyrus Vance akkori külügyminiszter az Egyesült Államok elnökének képviseletében ünnepélyesen átadta Apró Antalnak, az Országgyűlés akkori elnökének a magyar királyi koronát és a többi koronázási jelvényt. Nemzeti kincseink több mint három évtizedes távollét után visszakerültek hazánkba.
Bertényi Iván történész a korona történetéről és a hozzá fűződő problémákról ad képet. Ismerteti a korona eredetével kapcsolatos nézeteket, vitákat, nyomon követi a korona sorsát történelmünk viszontagságai közepette. Szól a szentkorona-tan kialakulásáról és szerepéről, reakciós, soviniszta célokra való felhasználásáról. Részletesen ír egy-egy nevezetesebb koronázási szertartásól, a korona XX. századi történetéről, Nyugatra hurcolásáról, majd hazatéréséről.
E kötet az 1978-ban megjelent mű harmadik, javított és bővített kiadása. A szerző hasznosította az első kiadás óta született újabb eredményeket, az újabb viták tanulságait.
A magyar korona története 17 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Népszerű történelem Kossuth
Enciklopédia 1
Kedvencelte 1
Most olvassa 2
Várólistára tette 4
Kívánságlistára tette 5

Kiemelt értékelések


Ez a könyv már olyan régen porosodott a polcomon, előtte meg édesapám polcán előtte meg az ő édesapjáén… meg az ő édesapjáén… jó, nem – csak ’78-as a könyv, most egy gyenge pillanatomban úgy gondoltam, véget vetek hányattatásainak. És nem bántam meg. Bertényi csokorba gyűjti a koronával kapcsolatos összes feltételezést és tudnivalót, olyasmiket, mint hogy az alsó része eredetileg akár női korona is lehetett*, a felső részét meg egy evangélium pántjaiból eszkábálhatták. Amit biztosan állíthatunk, az nem sok az, hogy 1.) Szent István fejét aligha érintette a korona, ilyen formában semmiképpen, de részleteiben sem igazán 2.) ezt a koronát úgy buherálták össze több eltérő funkciójú darabból. Amiről nem is értem, miért nem beszélünk többet, miért nem hirdetjük fennhangon, hisz a buhera annyira magyar foglalatosság, hogy a koronánknak is egyszerűen MUSZÁJ buheráltnak lennie, különben talán nem is volna magyar korona. (Így belegondolva: a korona akkor lenne igazán autentikus, ha a darabjai havanna ragasztószalaggal és befőttes gumival lennének összefogva.) Egyetlen problémám az volt, hogy megfelelő középkor-történeti tudás híján időnként belezavarodtam, hol, mikor és melyik királyt koronázták meg, melyik koronával, és ki kinek a trónját követelte – kicsit olyan érzés öntött el ilyenkor, mintha egy venezuelai szappanopera-sorozatba kapcsolódtam volna be a 232. résznél. De ettől eltekintve informatív kis kötet, megtisztelem azzal, hogy ezentúl gyakrabban törölgetem róla a port.
* ”Te Pista! Vedd már le azt a koronát, nem látod, hogy női?” „Ne már! Most mondd a szemembe, hogy nem áll jól!”


A könyvet a Szent Korona 1978-as hazahozatala alkalmából írt a középkorral foglalkozó történész-szerző, és azóta nem is jelent meg olyan munka, amely egy történész által járja körbe nemzeti ereklyénk történetét. Ugyan a korszaknak megfelelő marxista történetírásban kötelező jegyek fellelhetők benne, mint a felszabadulás és a munkásosztály, ennek ellenére egy nagyon alapos népszerűsítő munkával van dolgunk. Az elején megismerhetjük a korona kinézetét, képeinek szimbolikáját, majd a szerző a lehetséges keletkezésének verzióit ismerteti. A leghosszabb részben a főbb királykoronázások és a korona viszontagságos útjait ismerhetjük meg, majd Szentkorona-eszmével is megismerkedhetünk a középkortól napjainkig és megtudhatjuk hogyan hatott rá Trianon és milyen tudományos munkák jelentek meg róla. Részletesen megismerhetjük a Korona viszontagságos útjait az 1849-es szabadságharc és a második világháború befejezése után, végül megtudhatjuk miért csak 33 év után került haza. A szöveget képek és egy bőséges irodalomjegyzék egészíti ki. Ajánlható bárkinek, aki nemzeti ereklyénkről kíván tájékozódni és nem zavarja, hogy még a Kádár-rendszerben jelent meg a munka.


Sajnos a Szent Korona kialakulása már a homályba vész, ezért a könyvben is csak egyes szakemberek, történészek állásfoglalását, elképzeléseit olvashatjuk a témakörrel kapcsolatban.
Néhány színes képen szívesen tanulmányoztam volna a koronát, de ez ennek a könyvnek a keretébe már nem fért bele. Szerencsére a neten számos felvétel megtalálható.
Népszerű idézetek




Werbőczi a Szent Korona egész eszméjét tulajdonképpen az egy és ugyanazon nemesi szabadság tételének indokolásaként fejtette ki. Az ország lakosságának döntő többségét kitevő jobbágyság persze nem került be a királyt választók, a szentkorona-tagok sorába. Hogy miért nem, a Hármaskönyv írója arra is ad magyarázatot. A XV. század második fele neves történírójának, Thuróczi Jánosnak az előadására támaszkodik, Thuróczi viszont Kézai Simon XIII. századi krónikájából merített. Eszerint a régi magyaroknál kezdetben mindenki egyenlő volt, de azokat, akik a hadba vonulás kötelezettsége alól megfelelő indok nélkül kivonták magukat, örökös szolgaságra vetették. Az ilyen típusú okfejtés akkoriban külföldön is ismert volt: több egyházatya és jogász hasonlóképpen, a közösség ellen elkövetett bűn következményeként képzelte el az ősi aranyszabadság megszűntét és a szolgák osztályának kialakulását. A magyarázat végső soron a népfelség elvéhez vezetett el, hiszen mindenki, aki „bűnei” miatt szolgaságba nem süllyedt, egyenlő jogok birtokában volt. Ezzel a valós társadalmi fejlődést figyelmen kívül hagyó okfejtéssel aztán létrejöhetett a fából vaskarika: a lakosság kilenctized részét kitevő jobbágyság – ősei „bűnei” miatt – nem részesülhet a politikai jogokban a „népfelség” elve alapján, nem lehet tagja a királyválasztó közösségnek.
134. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Mándfy Iván – Gyökér István: Boldog békeidők ·
Összehasonlítás - Csukovits Enikő: Liliom és holló ·
Összehasonlítás - Kriszt György: Hajdanvolt Magyarország ·
Összehasonlítás - Podonyi Hedvig – Tóth József: Zsinagógák Magyarországon ·
Összehasonlítás - Benkő Elek: Erdély középkori harangjai és bronz keresztelőmedencéi ·
Összehasonlítás - Dercsényi Balázs (szerk.): Ják – Szent György-templom ·
Összehasonlítás - Sinkó Katalin (szerk.): A Sándor-palota ·
Összehasonlítás - Pentelényi László (szerk.): Arcok iskolája ·
Összehasonlítás - Buzás Gergely: Visegrád, királyi palota 1. / A kápolna és az északkeleti palota
·
Összehasonlítás - Haris Andrea (szerk.): Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon ·
Összehasonlítás