Kalef 95% 15 csillagozás

Messze Mississippi, messze ide London
Itt, a Moszkva téren mégis azt mondom,…

Duplafedeles korrajz a hatvanas évek Budapestjének ébredő rock and roll korszakából. Részben a korabeli állambiztonság akciójának története a legendás Kalef galeri kompromittálására és felszámolására, részben pedig egy tiniszerelmekkel ízlésesen spékelt naív bűnregény. S mindez erősen heroikus-romantikus hangszereléssel.
Az egészből leginkább az a vonulat hordoz magában valós értéket és – talán furán hangzik, ámde – különös aktualitást, amely szerint Hol a zsarnokság van, ott zsarnokság van,… (és ahogy Illyés mondta volt, nemcsak a … puskacsőben, börtönökben, vallató szobákban, stb.)

A regény olvasmányos, gördülékeny, könnyen adja magát, talán túl könnyen is. Mindazonáltal:
Tisztelet a hősöknek!

Alulnézeti regény a hatvanas évek Magyarországáról, Budapestjéről, Moszkva teréről. Egy szerelmes kamasz szemén keresztül. Egészséges mértékű pátosszal.
Olyan, mint a sokszor emlegetett Duna, simogat, sodor, árad, mélybe húz.
Lehet, hogy nem hibátlan, de pont nem érdekel, mert minden lapját élveztem.

A könyv olvasása előtt fogalmam sem volt, hogy mi is az a Kalef, ezért rákerestem erre. Így akadtam rá Kisfaludy András filmjére, A Kalef- A Moszkva téri galerire. Maga a könyv is iszonyatosan jól adja vissza a hatvanas évek első felének hangulatát. A filmben megismerkedhetünk az igazi kalefos srácokkal, akik ötven év elteltével mesélnek arról, hogy hogyan is élték meg ezt a korszakot. Az általuk mesélt történetek a könyvben is visszaköszönnek.
A főszereplő az érettségi előtt álló, jó humorú, intelligens Cseke Zsolt, aki a szabadidejének nagy részét a Kalefon tölti a barátaival együtt. Ők azok, akik hősként tekintenek az ötvenhatos eseményekben részt vett idősebb barátaikra. Zsolt ekkor találkozik élete első nagy szerelmével is. Az Állambiztonsági Hivatal azonban felfigyel a kalefosokra, és egyszer csak megváltozik minden.

Egy regény a 60-as évek Magyarországáról, amit mindenkinek olvasnia kell. Ez az az idő, amikor ’56 még élénken él az emlékezetben, és Cseke Zsolt, a történet főszereplője beszéli el egyebek közt azt is, hogy a Moszkva tér környékén mit tett ő és csapata, hogy a forradalom emléke ne halványuljon el. Közben jön a rock and roll és a beatzene, és a csodálatos, őrjítő szerelem.
Mindez még a kamaszkor vége felé, hiszen Zsolt csak 17 éves, amikor bekerül a dolgok sűrűjébe. Már akkor életre szóló döntéseket kell hoznia. Szerelem, barátságok, árulások, tragédiák és nagy titkok egy fiatalember életében. Elvis, Beatles, Stones, Scampolo, Syconor, Illés, Liversing, Ifjúsági Park, és Rajnák elvtárs. Rövid párbeszédek, ragyogó stílus, és sok fordulat adja meg a regény savát-borsát. Szinte ott vagyunk mi is a Kalefen. De a szerelem „az a nagy, ami mindent visz”, ahogy a könyv hátoldalán mondja Lecsó nagyon találóan.

Ez a könyv egyszerre nagyszerű,hátborzongató és felkavaró. Egy zseniális igaz alapokra épülő történetet kapunk, mert ilyen kacifántosat talán csak az élet tud írni. Kitalálni egyszerűen képtelenség. Nagyszerű, mert megérinti az ember lelkét, nagyszerű, mert kapunk egy személyes szeletkét a beat miliőből valódi nevekkel, helyszínekkel, helyzetekkel, remek nyelvezettel,de szomorú valósággal. Hátborzongató, mert rendesen üzemel az orwelli rendszer besúgó csinoknyikjaival,wamzereivel és a katonáival, akik teszik is a dolgukat, hogy rohadnának meg. Akkora csavar van a történetben, amit nem sejthet az olvasó. Rendkívül olvasmányosan belecsöppenünk egy kamasz szemén, eseményein keresztül az első moszkva téri galeriba, a „Kalefbe” az 56’ utáni évekbe, ami akármelyik kerületben is lehetne… Vannak helyzetek, amik deja-vu szerű párhuzamot vonnak sokunk életében,akik próbáltak élni, boldogulni, vagy csak simán felnőni az átkosban. Hátborzongató, mert letehetetlen, annyira fordulatos a dráma, ami megtörténik hősünkkel, velünk, vagy valamelyik ismerősünkkel… Jelentéktelen apró bakik, amit mindannyian elkövettünk életünkben, de a sors nem mindenkivel kegyes, vagy sújt le egyformán érdeme szerint, főleg,ha már a puha diktatúrában éltünk. Sok, kis pici jel, ami csak utólag áll össze egésszé. Kamaszkorunk legszebb éveit idézi meg a sztori .Hiába, utólag tud okos lenni az ember! A történet tulajdonképpen egy szerelmi dráma, ami szomorúan végződik ugyan, de talán mégsem annyira…Hogy kiknek ajánlom? Azoknak, akik szeretik a fordulatos romantikus szerelmi regényeket, de itt ne a szokásos ponyvára számítsanak, valamint azoknak, akik éltek abban a korban,és nosztalgiázni szeretnének, és azoknak, akikben még máig megvan a rakenroll szikrája… Olvasó, készülj fel arra, hogy nem fogod tudni letenni, és álmosan mész a munkába reggel. Így megy ez…

Berta Zsolt regénye maradandó műalkotás. A kortárs magyar irodalom csúcsteljesítménye, Szilágyi István, Gion Nándor és Száraz Miklós György mellé merem helyezni a 21. század eleji írói palettán.
Berta az egyik legkönyedébben mesélő írónk, akinek a történetszövése simán, zökkenőmentesen, logikai hibáktól mentesen gördül előre. Szereplői nem csupán élettel teliek, hanem szinte mind ismerősek, itt járnak körülöttünk. Humora egyéni és erős, a szereplők nehéz, sötét életszakaszait és a történelem mély gödreit is mindig átjárja valami derűs napsütés ebben a regényben.
Mindenkinek elsők között ajánlom ezt a főmunkát.

Ezt a könyvet mindenkinek el kell olvasnia, aki szereti a cselekményes történeteket, ami rólunk szól.