Menet, ​indulj: lépést tarts! 3 csillagozás

Bernt Engelmann: Menet, indulj: lépést tarts!

Na és akkor odamentek a Benniesszel, öt gestapós fickó, mind civilben és fegyveresen. Szegény Albertnek előttünk kellett mennie a Reeperbahnon a találkozó színhelyéig. St. Pauliban levették róla a bilincseket, hogy senki se vegyen észre semmit. Majdnem elérték a céljukat… Akkor nemcsak a koppenhágai elvtársakat kapták volna el, hanem még egy hamburgit is, a Phoenix gumigyárból. De Albert Bennies keresztülhúzta a számításaikat: húszlépésnyire az Alkazartól elkezdett teli torokból kiabálni: "Vigyázat! A kopók! Figyelem! Gestapo!, ordította, ahogy csak bírt, azután egyenesen egy éppen arra jövő autóbusz elé vetette magát. Természetesen nagy izgalom támadt, a buszból és a Reeperbahnról odacsődültek az emberek, s a nagy tolongásban és zűrzavarban az elvtársaknak sikerült elillanniuk az Alkazarból. Albert azután még útközben meghalt, ahogy a kikötői kórházba szállították. Titokban temették el. Tömegtüntetésről féltek, hiszen egész Altona tudta mi történt valójában…

Eredeti cím: Im Gleichschritt marsch: Wie wir die Nazizeit erlebten

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Tények és tanúk Magvető

>!
Magvető, Budapest, 1985
310 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631403548 · Fordította: Szaszovszky József

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Chivas>!
Bernt Engelmann: Menet, indulj: lépést tarts!

Kihívás miatt olvastam, és kell most írásban is értékelnem. :) Otthon, apuéknál már találkoztam ezzel a sorozattal, viszont sosem vettem le a polcról ilyen könyvet. Most, mivel tiszta fekete a borító, elolvastam. :) Érdekes volt, mivel nemrég került a kezembe Agatha Christie: Az elefántok nem felejtenek c. regénye, számomra adott volt a párhuzam. Ez visszaemlékezés főleg az író részéről, aztán a közvetlen környezetétől, Hitler hatalomra jutásától egészen Lengyelország megszállásáig. Nehéz ezzel kapcsolatban bármit írni, én azt ajánlom hogy olvassátok el Ti is. Mindenféleképpen érdemes.

SteelCurtain>!
Bernt Engelmann: Menet, indulj: lépést tarts!

Rendkívül érdekes témát dolgoz fel ez könyv, Németország és a német embereknek a nácizmushoz való viszonyát Hitler hatalomra jutásától a világháború kitöréséig. Sajnos általában elsikkadunk e fölött, s tévesen azt képzeljük, hogy Hitler kancellári kinevezéskor a németek már egyöntetűen nácik lettek volna. A szemtanú Engelmann egyértelműen eloszlatja ezt a tévedésünket, miközben azt sem hallgatja el, hogy azért természetesen nem volt eredménytelen a barna inges propaganda, s milyen negatív következményekkel járt a Hitlerrel szemben álló németek körében a nyugati nagyhatalmaknak a nácikkal szembeni engedékeny politikája. Ez egy borzasztóan értékes korrajz.


Népszerű idézetek

Chivas>!

A nácik uralma, amit ők maguk a Harmadik Birodalom-nak neveztek, számomra nem 1933. január 30-án, hanem már nyolc hónappal azelőtt, 1932. május 30-án, egy hétfői napon kezdődött.

(első mondat)

SteelCurtain>!

– Tulajdonképpen kutyabaja sem volt – mesélte Martin. – Egy kicsit piros volt a torka, bizonyára a sok „Heil”-kiáltozástól. Csak ki kellett beszélnie magából a legutóbbi „választást”, hogy neki magának több mint ötszáz szavazócédulára kellett odatennie a keresztet az igen mellé, meg azt az „igazságtalanságot”, ahogyan nevezte, ami a zsidókkal történik. „Csak aztat akartam mán egyszer megmondani, hogy nekem semmi kifogásom ám ellenük”, adta még búcsúzóul tudtomra, aztán egy peckes „Heil Hitler”-rel elköszönt és elment, miután három márkát letett az íróasztalomra a kezelésért. Az volt a legnagyobb bevétel ezen a héten…

200. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Kubinyi Ferenc: Siratni csak hazát lehet
Hans Grundig: Karnevál és hamvazószerda között
Molnár Ákos: A hitehagyott
Ivo Andrić: A vezír elefántja
Kurt Vonnegut: Ördögcsapda
Nádor György – Nádorné Gellért Anikó: A holló utja
Páll Endre: Vadásztarisznya
Valeriu Emil Galan: Baragán
Eszterhás István: Musztafa, Karafa és az akasztófa I-III.
Lev Linykov: Bátor szívek