Tudomány ​vagy tapasztalat? 0 csillagozás

A ​kortárs filozófiai elméletek nagyjából két, metodológiailag elkülönülő csoportba sorolhatók aszerint, hogy mit válaszolnak arra a kérdésre, mire is kellene alapozni a filozófiai gondolatmeneteket. Az egyik elképzelés szerint a filozófiai elméletalkotás végső alapjául az egyes szám első személyben adódó fenomenológiai tények, adatok szolgálnak. A másik domináns megközelítés ezzel szemben naturalista, amennyiben a filozófiai elméletek kiindulópontjának és mércéjének a természettudományos eredményeket tekinti. E két megközelítés jó látható feszültségben áll egymással, és ez a feszültség sok esetben magyarázatul szolgálhat a kortárs filozófia fejleményeire.
A kötet tanulmányai valamilyen formában mind arra keresik a választ, hogy a filozófia e két, markánsan különböző változata mennyiben lehet sikeres egyes tények vagy jelenségek magyarázatában, illetve hogy a különböző fenomenológiai és természettudományos tényeknek pontosan milyen szerepük kell hogy legyen a filozófiai… (tovább)

A ​kortárs filozófiai elméletek nagyjából két, metodológiailag elkülönülő csoportba sorolhatók aszerint, hogy mit válaszolnak arra a kérdésre, mire is kellene alapozni a filozófiai gondolatmeneteket. Az egyik elképzelés szerint a filozófiai elméletalkotás végső alapjául az egyes szám első személyben adódó fenomenológiai tények, adatok szolgálnak. A másik domináns megközelítés ezzel szemben naturalista, amennyiben a filozófiai elméletek kiindulópontjának és mércéjének a természettudományos eredményeket tekinti. E két megközelítés jó látható feszültségben áll egymással, és ez a feszültség sok esetben magyarázatul szolgálhat a kortárs filozófia fejleményeire.
A kötet tanulmányai valamilyen formában mind arra keresik a választ, hogy a filozófia e két, markánsan különböző változata mennyiben lehet sikeres egyes tények vagy jelenségek magyarázatában, illetve hogy a különböző fenomenológiai és természettudományos tényeknek pontosan milyen szerepük kell hogy legyen a filozófiai problémák kezelésében.