Ne ​maradj sötétben (Martin Servaz 3.) 28 csillagozás

Bernard Minier: Ne maradj sötétben

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

„Hagytad ​meghalni…”
Christine Steinmeyer azt hitte, hogy a karácsonyeste a postaládájában talált levél nem neki szól, a férfi viszont, aki betelefonál az általa vezetett rádióműsorba, a jelek szerint éppen az ellenkezőjét gondolja… Rövid időn belül sokasodni kezdenek az aggasztó jelek, és Christine-nek egyre inkább olyan érzése támad, mintha valaki átvette volna az irányítást az élete felett. Minden összeomlik körülötte, majd elszabadul a pokol.

Martin Servaz mindeközben egy szállodai szobakulcsot kap. Egy olyan szobáét, amelyben egy fiatal képzőművésznő öngyilkosságot követett el egy évvel korábban. Valaki azt szeretné, ha ismét munkába állna, Servaz pedig – a felettesei és a kollégái tudta nélkül – el is fogadja a kihívást.

Mi történik, ha az ismerőseink, a barátaink nem azok, akiknek gondoljuk őket, és mit tehetünk, ha a lelkünk sötét zugaiban a régmúlt nyugtalanító titkai kísértenek? Ne, semmiképpen se maradjunk egyedül a sötétben, vagy ha mégis… (tovább)

>!
GABO, Budapest, 2016
528 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634061328 · Fordította: Bíró Péter

Enciklopédia 1


Kedvencelte 7

Most olvassa 1

Várólistára tette 44

Kívánságlistára tette 40

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
Lénaanyukája P
Bernard Minier: Ne maradj sötétben

Tisztán emlészem, mikor valamikor 1986-ban először láttam a Modern Talking Cheri cheri lady című videóklipjét a Zenebutik című műsorban, aminek végig kellett szenvednem az első negyvenhét percét operástól, népzenéstől, Kocsis Zoltánostól együtt, hogy az utolsó három percben láthassak egy Thomas Anderst meg Dieter Bohlent. Akkor azt mondta Juhász Előd: „és képzeljék, nyugaton a videóklipek cselekményének semmi köze az elénekelt szöveghez.” Őrület.
Pont ez jutott eszembe erről a béna borítóról is, hogy annyira semmi köze a könyvhöz, hogy szerintem összecserélték egy másikkal.
Na de. Azt hittem, biztos valami fizetett statiszták éltetik itt ezt a thrillert, mert én már az előző két résznél teljesen kiábrándultam Bernard Minierből. Erre itt ez a harmadik rész, ami tényleg nagyon jó lett. Jót tett neki, hogy Servaz főszereplőből majdhogynem mellékszereplő lett. A tájleírások is eltűntek, még így is kissé túlírtnak gondolom, de legalább majdnem végig izgalmas volt. És szépen le is lett zárva, de mégis lehetőséget ad egy esetleges negyedik résznek. Ezek után mégsem veszem le a várólistámról a Durva egy történetet.
De azért mégsem kap öt csillagot, mert ebben a témában nálam a Téboly az etalon, majdnem ugyanez a történet, de feszesebb, izgalmasabb tempóban.

8 hozzászólás
>!
mate55 
Bernard Minier: Ne maradj sötétben

Nincs könnyű dolgom, hisz erről a könyvről percekig lehetne beszélni, spoilerezés nélkül azonban csak felületes betekintést tudok nyújtani. Pontos, precízen kidolgozott és mérhetetlenül fájdalmas alkotás, mely igen kézenfekvő kérdésekre keresi a választ.
A két szálon futó történetben (egyrészt a pszichiátriai kezelés alatt álló rendőr „magánnyomozása”, egy kapott csomag /szállodai szobakulcs, ahol egy képzőművész hölgy öngyilkosságot követett el/ hatására, másrészt a rádiós műsorvezető Christine pokoljárása /lelki terrorizálása miatt/, ahol a krimi megint inkább csak egyfajta keret, melybe az író egy egész szociológiai körképet ágyazott, s elénk tárja az egyik legfontosabb társadalmi probléma, a bántalmazás, zaklatás kérdéskörét.
Ilyen tekintetben pedig a krimi tükröt tart elénk, megvilágítva egy nagyon fontos tényezőt: ha olyan irányból jön a támadás, ahonnan szeretetnek kéne fakadnia, az még a legerősebb egót is megtöri, az ember védekezési mechanizmusai kikapcsolnak, elindul a tagadás, a mentegetőzés fázisa, s nagyon nehéz eltalálni az alagút végére. Rendkívül hitelesnek találtam, ahogy lefesti a bántalmazott nők lelkiállapotát, a töréseket, melyeket a személyiségük, illetve az önbizalmuk szenved azáltal, hogy ha valaki újra és újra megfélemlíti őt, akár a saját otthona falai között is.
Nehezen találom a szavakat Minier krimije után, akinek korábbi alkotásaira visszagondolva, tudtam, hogy ez sem lesz egy sétagalopp. És nem is lett. Egy könyv, ami nem keltett túl nagy visszhangot maga körül, pedig érzésem szerint kellett volna. Egy könyv, ami heves érzelmeket vált ki belőlem, és legalább ugyanannyira komoly terhet jelent végigolvasni. Itt nem egy óriási, megrendítő pofont ad a könyv, hanem szépen egyenletesen elosztva, apró, finom suhintásokkal halmoz el.
Az író bebizonyította, hogy a krimi műfajában is lehet „újdonságot” mutatni. Hiába ugyanaz az alap, egy kis fantáziával és hozzáértéssel igazi gyöngyszemek teremhetnek, és hiába vannak, tele klisékkel egyszerűen csak jól kell hozzájuk nyúlni. Az elején felmerülő kérdéseket meg is oldja, ez azonban korántsem jelent kellemes, megnyugtató lezárást. Záró sorai után nem tudunk megkönnyebbülve sóhajtani egyet, ennek ellenére melegen ajánlott elolvasni, hiszen intelligens, gondolatébresztő, hibátlanul megírt krimi. Egy valamit azonban mindenkinek tudnia kell: kitörölhetetlen nyomot hagy.

5 hozzászólás
>!
smetalin
Bernard Minier: Ne maradj sötétben

A kutyafáját neki és még a macska is rúgja meg!!!!!!
Mostanában nem olvastam ennyire jól megírt pszicho-thrillert az már biztos!
Elizabeth Haynes: A lélek legsötétje ha tetszett ez a könyv neked, akkor ez még jobban fog.
Nagyon sajnálom, hogy egy ilyen semmitmondó, de akár azt is írhatnám, hogy béna borító miatt ilyen kevesen olvasták ezt a könyvet. Mert bizony hogy számít a borító, és a cím is ami szintén elég rossz választás.
Egy percig sem volt unalmas, pedig elég terjedelmes a könyv és jó hosszú a bevezetés is, de kell ez a hosszúság. Két síkon fut a történet, ami persze majd összeér, és az utolsó 150 oldalon annyi meglepetést és izgalmat tartogat mint a gyerekeknek a mikulás puttonya.
Nem részletezem a tartalmat,hisz az utalás már megvolt fentebb, mindenkinek ajánlani tudom.

10 hozzászólás
>!
Niko_oka
Bernard Minier: Ne maradj sötétben

Miniert mindenkinek, minden mennyiségben!!! A pszichokrimi műfaját számomra teljesen új szintre emelte. Elképesztő, hogyan játszik nemcsak szereplői, hanem olvasói elméivel is, a pőre rettegés különféle dimenzióiba hajszolva. Nem tudom, a beleélő képességem miatt történt-e, de óriási mennyiségű adrenalint termelt bennem minden egyes zaklatói kísérlet.
Sajnálatos tény, hogy a jelenség létezik, és a hivatalos szervek részéről valóban ez a reakció tapasztalható – avagy fordított logika szerint mindenki mindaddig bűnös, míg be nem bizonyosodik maga be nem bizonyítja ártatlansága. Az írói igazságérzet fellobbanása olyan volt, mint egy hatalmas korty víz a sivatagban: megtörténhet – ha csekély számú alkalommal is-, hogy spoiler
Nekem egyébként zavaró volt, hogy egy sorozat közbülső része, hiába áll meg saját lábán is a történet. Egyre inkább szeretném tudni, ki az a Marianne, és mi történt vele.

2 hozzászólás
>!
Csi
Bernard Minier: Ne maradj sötétben

Azt a ……….
Ez eszméletlen volt, az utolsó 120 oldalt egyben, munka után olvastam el, mert egyszerűen nem tudtam letenni. Ebben a könyvben minden benne volt amitől -szerintem- jó lesz egy thriller. Láthattam, hogy jut el Christine egy normális, nyugodt életből egyenesen a pokol legmélyebb bugyrába mindössze néhány nap alatt. Megjártam vele a legmélyebb kétségbeesést és reménytelenséget és drukkoltam neki, hogy erőt találjon magában a harchoz. spoiler Minier stílusa nagyon tetszik, egy ilyen borzalmakról szóló történetet nagyon szép mondatokkal tud leírni, és ezzel a kettősséggel csak még tovább feszíti a már amúgy is elpattanni készülő idegeit a kedves olvasónak. Persze gyártottam elméleteket a végkifejletet illetően, de orbitális bakot lőttem, ami szintén csak azt mutatja -szerintem-, hogy mennyire jó az író, ha így be tudott vinni az erdőbe :)
Amikor bementem a könyvesboltba, hogy elköltsem a karácsonyi ajándékkártyám, tudtam, hogy 3 könyv fér bele a keretbe, kettőt előre kiválasztottam, a harmadikat meghagytam a véletlennek. Ez volt a harmadik és messze a legjobb a 3 közül, mégis többször elsiklottam felette, mert a borítója rettenetesen semmitmondó és mint kiderült a kötet minősége is enyhén szólva kifogásolható. Nem hiszem, hogy egy könyvnek első olvasás után el kellene válni, szinte teljes szélességben a gerinc mentét a borítótól. Nem az első ilyen könyvem ez a kiadótól, pedig a kemény fedeles kiadványai egész jó minőségűek. Kár érte.
Most pedig köszönettel tartozom a Moly-nak, mert, ha akkor a boltban nem keresek rá erre a könyvre és nem olvasok ennyi jó értékelést valószínű, hogy nem veszem meg és akkor most nagyon rossz lenne nekem és még csak nem is tudnék róla :D

>!
Skeletrino P
Bernard Minier: Ne maradj sötétben

Igen!
Igen, a borító értelmezhetetlen. Meggyőződésem, hogy aki tervezte, az nem olvasta ezt a krimit. Igen, a címmel is gondjaim vannak, mert bár nem vagyok műfordító és nem értem a francia nyelvet, de ha elolvasom a regényt, akkor még az eredeti cím google fordítóba beírt változata is jobb. Mert ez a nagyszerű lélektani krimi a lelkünkben lakozó fény elvesztéséről szól. Szerintem. Egyébként pedig azt tudom mondani, hogy ez igen(!), Minier egyre jobb és jobb sztorival áll elő, amit remekül ír meg. (A szerkesztőnek is adnék egy csillagocskát, nagyon a helyén volt minden.) Izgalmas volt, félelmetes volt, undorító volt. Imádtam, bár a végét én másmilyenre képzeltem, de csalódott semmiképp sem vagyok, így is ütős kis rész ez. És igen, nagyon-nagyon várom a sorozat következő részét.

>!
Meso87 P
Bernard Minier: Ne maradj sötétben

Ennek a könyvnek kellett volna a Durva egy történet címet viselnie.

>!
nyolcadikutas
Bernard Minier: Ne maradj sötétben

Katartikus.
Volt már olyan, hogy olvastál, olvastál, csak olvastál, elkapott a gépszíj, nem bírtál a kétségeiddel és előre lapoztál?
Na, ez pont ilyen.
Közvetlenül Nesbo után olvastam, hogy majd összehasonlítok…
De nem lehet. Más.
Nem hirdeti reklám, a hátlapon és a fülszövegben nem ajnározza senki. A borító egy igazi baklövés és itt, a molyon is alig olvassák.
Pszichológiai krimi olyan mélyreható lélektannal, hogy állítom, nincs kategóriájában ennél tökéletesebb. Alapos, pazarul felépített remek, ami becsócsálja, megemészti, majd kiköpi az olvasóját, hogy utána meredten bámuljon a semmibe, majd eszmélés után csettintsen kettőt, ünnepelje új kedvencét egy pohár borral és rohanjon megnézni, mit írt még ez az Isten áldotta pasas…


Népszerű idézetek

>!
mate55 

Családon belül a lelki terror gyakran a nevelés álcáját ölti magára.

195. oldal

1 hozzászólás
>!
mate55 

Minden társadalomban léteznek olyan perverz, manipalutív személyiségek, akik naponta vetik ki hálójukat gyenge, sebezhető embertársaikra, férfiakra és nőkre, akiket aztán az irányításuk alá vonnak, megaláznak és tönkretesznek.

193. oldal

>!
mate55 

Mélyen bent járt már a hóborította erdőben.

(első mondat)

>!
Csi

Az, aki nem fél a haláltól és a gyűlölet tüze lobog a lelkében, félelmetes ellenfél tud lenni.

>!
Kókuszka

Hát igen, a gyerekkor, folytatta a hang. Csak rövid ideig tart, de soha nem heverjük ki. Ugye Christine? A sebezhető, a kiszolgáltatott gyermek mindörökre ott marad bennünk.

35. oldal 2.fejezet

>!
Kókuszka

Hiába élünk olyan világban, ahol a hazugság és a tények elferdítése szinte normális, sőt elvárt valami, az igazság attól még azért csak igazság marad.

473. oldal, 41.fejezet

>!
Barbár

A telefonok okosodnak, mi meg lassanként visszatérünk a makogáshoz.

427. oldal

Kapcsolódó szócikkek: telefon
>!
Csi

Mintha hallott volna valamit, mintha egy zörej tűhegye járta volna át álomba szenderült tudata rétegeit.

>!
Csi

(…) az ellenségei megfosztották mindenétől, így nekik köszönhetően, nem volt immár vesztenivalója sem.


Hasonló könyvek címkék alapján

Robert Merle: Védett férfiak
Pierre Lemaitre: Téboly
Karine Giébel: Csak egy árnyék
Robert Merle: Állati elmék
Amélie Nothomb: Holt határon
Dan Wells: Nem akarlak megölni
J. D. Barker: Az ötödik áldozat
Gabriel Wolf: Pszichokalipszis
Karen Rose: Közelebb, mint hinnéd
Réti László: Kaméleon