A ​méhek meséje 6 csillagozás

Bernard Mandeville: A méhek meséje Bernard Mandeville: A méhek meséje Bernard Mandeville: A méhek meséje

Mandeville műve mesés példázat formájában fogalmazza meg cinikus tételét, mely szerint az egyéni vétkek gazdasági szempontból a társadalom javára válnak, végső soron tehát -a közösség szempontjából – hasznosak. Ennek az alaptételnek kifejtése és bizonyítása A méhek meséje: a korai kapitalizmus elfogulatlan, szellemes szatírája, melynek több gondolata komoly hatással volt a közgazdaságtanra és filozófiára. A kérdés, hogy az erkölcsi normák természetes, belső érzékünkből erednek-e vagy mesterséges társadalmi konstrukciók, a mai napig újra visszatér a közösségelvű és az utilitarista erkölcs- és politikafilozófiák vitájában. A méhek meséje tehát nem csak mint filozófiatörténeti forrásszöveg, de mint gondolatébresztő, vitára ingerlő olvasmány is érdekes lehet.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Filozófiai kiskönyvtár Európa

>!
Helikon, Budapest, 2004
270 oldal · ISBN: 9632088557
>!
Kossuth, Budapest, 1996
172 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630938839 · Fordította: Tótfalusi István
>!
Helikon, Budapest, 1969
278 oldal · Fordította: Tótfalusi István

Most olvassa 1

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 2

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Tell_Vilmos_Postás>!
Bernard Mandeville: A méhek meséje

Filozófiai műhöz képest kifejezetten szellemes, eredeti, és művészi!


Népszerű idézetek

Fehérló_Filozó_Fia>!

a pénz igen ritka lenne
és alig kívánatos ott, ahol az ember saját munkája gyümölcseit élvezi

58. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Platón: Platón összes művei I–III.
Heller Ágnes: Az igazságosságon túl
Helmut Schoeck: Az irigység
Karl Marx: A tőke
Michael J. Sandel: Mi igazságos… és mi nem?
Losoncz Márk – Rácz Krisztina (szerk.): A vajdasági magyarok politikai eszmetörténete és önszerveződése (1989-1999)
Herbert Marcuse: Ész és forradalom
Hamvas Béla – Hanák Tibor – Mattheusz János: Az öt géniusz
P. A. Kropotkin: A kölcsönös segítség mint természettörvény
Heller Ágnes – Fehér Ferenc: A modernitás ingája