Beszélgetések ​a világok sokaságáról 7 csillagozás

Bernard le Bovier de Fontenelle: Beszélgetések a világok sokaságáról Bernard le Bovier de Fontenelle: Beszélgetések a világok sokaságáról

Fontenelle e kötetben olvasható néhány műve révén a a modern természettudományok kialakulásának forrongó, az elméletek harcától terhes időszakába tekintünk vissza, a 17. század végére és a 18. század elejének korszakába, amelyet az ész, a felvilágosult értelem, a természettudományos gondolkodás és a legvégletesebb esztelenség, az obskurantizmus és az európai boszorkányüldözések fellángolása egyaránt jellemez. Fontenelle, az Akadémia titkára ezért hangsúlyozza a természettan, a matematika hasznosságát, megfogalmazza a tudománypolitika máig érvényes alapelvét, és az igazság keresését tűzi ki a tudomány céljául. „A helyes gondolkodás mindig hasznos – írja –, még akkor is, ha nem hasznos dolgokról gondolkodunk.”

Eredeti cím: Entretiens sur la pluralité des mondes

Eredeti megjelenés éve: 1686

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Filozófiai kiskönyvtár Európa

>!
Helikon, Budapest, 2006
220 oldal · keménytáblás · ISBN: 9632089960 · Fordította: Lakatos Mária
>!
Magyar Helikon, Budapest, 1979
272 oldal · ISBN: 9632074149 · Fordította: Lakatos Mária

Enciklopédia 19


Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

Carmilla >!
Bernard le Bovier de Fontenelle: Beszélgetések a világok sokaságáról

A mai kor emberének már nem annyira érdekfeszítő olvasmány, de a maga idejében nyilván annak számított. Azért volt egy rész, ahol nekem is felcsillant a szemem: mikor a Hold lakóit elképzelve elmereng a méhek társadalmán, az már gyakorlatilag az Alien-kultusz egyfajta előhírnöke. (…épp csak más bolygókra kell áthelyeznünk a földi dolgokat, máris a képzelet fura csodáinak tetszenek, pedig nagyon is valóságosak, és végtelen sok ilyen furcsaságot képzelhetünk el; mert tudja meg, asszonyom, a rovarok természetrajza tele van ilyen furcsaságokkal.")
És persze az se semmi, hogy Fontenelle egy hónap híján 100 évig élt!

SignorFormica>!
Bernard le Bovier de Fontenelle: Beszélgetések a világok sokaságáról

No, persze! Ilyen szép és elbűvölő nővel beszélgetni, aki ilyen elbűvölőeket kérdez, és figyelmével ajándékozza meg az előadót, mondhatnám, ha nem tudnám: a beszélgetések nőalakja egy valóban élt arisztokrata hölgy volt, még a forradalom előtt. Oh, anciéne regime!


Népszerű idézetek

Sli P>!

– Mindenről ítéletet akarunk mondani és mindig rossz nézőpontból. Önmagunkat akarjuk megítélni, de ehhez túl közel vagyunk önmagunkhoz. Másokról akarunk ítélkezni, de túl távol vagyunk tőlük.

40. oldal, Beszélgetések a világok sokaságáról - Második este (Helikon, 2006)

Kapcsolódó szócikkek: ítélet
Carmilla >!

„Az előítéletek és az ész kiegészítik egymást – írja Fontenelle a Holtak beszélgetéseiben –, amennyivel kevesebb van az egyikből, annyival több van a másikból.”

197. oldal, Fehér Márta: Utószó (Helikon, 2006)

Kapcsolódó szócikkek: előítélet · ész
poiuzt>!

[…] csekély tekintélyem és a véleményem iránti mérsékelt érdeklődés lehetővé teszi számomra, hogy szabadon elmondhassam mindazt, amit akarok.

142. oldal, Elmélkedés a régiekről és a modernekről (Helikon, 2006)

Carmilla >!

Oly csekély az a boldogság, ami megadatott nekünk, hogy semmit sem szabad veszni hagyni belőle. Az a jó, ha a legmindennapibb és a legjelentéktelenebb dolgokat is értékelni tudjuk. Az igazán nagy örömből kevés jut ki, sokáig kell várni rá, és nagyon meg kell fizetni érte.

96. oldal, Negyedik este (Helikon, 2006)

Kapcsolódó szócikkek: boldogság
Sli P>!

– Az egész filozófia két dolgon alapul: azon, hogy az emberek kíváncsiak, és azon, hogy rossz a szemük; ha a szeme élesebb volna, asszonyom, jól látná, hogy a csillagok napok-e, melyek megannyi világot világítanak meg, vagy sem; másfelől pedig, ha nem volna ilyen kíváncsi, nem sokat törődne az egésszel, ami végül is egyre megy; de az ember többet akar tudni, mint amennyit lát, és ez a bökkenő. Ha legalább jól látnánk, amit látunk, annyival is többet tudnánk; de egészen másnak látjuk a dolgokat, mint amilyenek. Így azután az igazi filozófusok azzal töltik az életüket, hogy egyáltalán nem hisznek a szemüknek, és igyekeznek kitalálni azt, amit nem látnak.

18. oldal, Beszélgetések a világok sokaságáról - Első este (Helikon, 2006)

Kapcsolódó szócikkek: filozófia · filozófus · kíváncsiság · látás · szem
Carmilla >!

Annyi biztos, hogy a természet csak ott engedi élni az embereket, ahol élni tudnak, a megszokás pedig, no meg az, hogy nem ismernek jobbat, végtére még kellemessé is teszi nekik az életet.

80. oldal, Negyedik este (Helikon, 2006)

Kapcsolódó szócikkek: megszokás
Carmilla >!

Egy szerelmes férfinak nem nyújthat olyan keveset, hogy mindjárt ezután ne kelljen többet is adnia, ami aztán nagyon messzire vezet.

100. oldal, Ötödik este (Helikon, 2006)

Carmilla >!

Az újabb felfedezések dolgában mindig óvatosnak kell lenni, noha az ember szívesen véleményt nyilvánítana. Az igazi filozófusok pedig olyanok, mint az elefántok, amelyek járás közben sohasem teszik le a hátsó lábukat mindaddig, míg az első nincs biztos talajon.

128. oldal, Hatodik este (Helikon, 2006)

Kapcsolódó szócikkek: filozófus
Sli P>!

Minden tudománynak megvannak a maga kimérái, amelyek után futnak anélkül, hogy megfoghatnák őket; útközben azonban egészen más, nagyon hasznos ismeretekre bukkannak. A kémiában a bölcsek kövét, a geometriában a kör négyszögesítését, a mechanikában az örökmozgót persze lehetetlen meglelni, ám nagyon is hasznos keresni.

219. oldal, A holtak beszélgetései (Helikon, 2006)

Kapcsolódó szócikkek: tudomány
Sli P>!

– […] Nem könnyű az embereket meggyőzni, hogy szemük helyett az eszüket használják.

117. oldal, Beszélgetések a világok sokaságáról - Hatodik este (Helikon, 2006)


Hasonló könyvek címkék alapján

Esko Valtaoja: Mindentudó kézikönyv
Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete
Philip J. Davis – Reuben Hersh: A matematika élménye
Brian Greene: Utazás az idők végezetéig
Leon Lederman: Az isteni a-tom
Arthur Koestler: Alvajárók
Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: A nagy terv
Roger Penrose: A császár új elméje
James Gleick: Káosz
Karig Sára (szerk.): Barátok, rokonok