Fontenelle e kötetben olvasható néhány műve révén a a modern természettudományok kialakulásának forrongó, az elméletek harcától terhes időszakába tekintünk vissza, a 17. század végére és a 18. század elejének korszakába, amelyet az ész, a felvilágosult értelem, a természettudományos gondolkodás és a legvégletesebb esztelenség, az obskurantizmus és az európai boszorkányüldözések fellángolása egyaránt jellemez. Fontenelle, az Akadémia titkára ezért hangsúlyozza a természettan, a matematika hasznosságát, megfogalmazza a tudománypolitika máig érvényes alapelvét, és az igazság keresését tűzi ki a tudomány céljául. „A helyes gondolkodás mindig hasznos – írja –, még akkor is, ha nem hasznos dolgokról gondolkodunk.”
Beszélgetések a világok sokaságáról 7 csillagozás
Eredeti cím: Entretiens sur la pluralité des mondes
Eredeti megjelenés éve: 1686
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Filozófiai kiskönyvtár Európa
Enciklopédia 19
Várólistára tette 6
Kívánságlistára tette 5
Kiemelt értékelések
A mai kor emberének már nem annyira érdekfeszítő olvasmány, de a maga idejében nyilván annak számított. Azért volt egy rész, ahol nekem is felcsillant a szemem: mikor a Hold lakóit elképzelve elmereng a méhek társadalmán, az már gyakorlatilag az Alien-kultusz egyfajta előhírnöke. (…épp csak más bolygókra kell áthelyeznünk a földi dolgokat, máris a képzelet fura csodáinak tetszenek, pedig nagyon is valóságosak, és végtelen sok ilyen furcsaságot képzelhetünk el; mert tudja meg, asszonyom, a rovarok természetrajza tele van ilyen furcsaságokkal.")
És persze az se semmi, hogy Fontenelle egy hónap híján 100 évig élt!
No, persze! Ilyen szép és elbűvölő nővel beszélgetni, aki ilyen elbűvölőeket kérdez, és figyelmével ajándékozza meg az előadót, mondhatnám, ha nem tudnám: a beszélgetések nőalakja egy valóban élt arisztokrata hölgy volt, még a forradalom előtt. Oh, anciéne regime!
Népszerű idézetek
– Mindenről ítéletet akarunk mondani és mindig rossz nézőpontból. Önmagunkat akarjuk megítélni, de ehhez túl közel vagyunk önmagunkhoz. Másokról akarunk ítélkezni, de túl távol vagyunk tőlük.
40. oldal, Beszélgetések a világok sokaságáról - Második este (Helikon, 2006)
Oly csekély az a boldogság, ami megadatott nekünk, hogy semmit sem szabad veszni hagyni belőle. Az a jó, ha a legmindennapibb és a legjelentéktelenebb dolgokat is értékelni tudjuk. Az igazán nagy örömből kevés jut ki, sokáig kell várni rá, és nagyon meg kell fizetni érte.
96. oldal, Negyedik este (Helikon, 2006)
– Az egész filozófia két dolgon alapul: azon, hogy az emberek kíváncsiak, és azon, hogy rossz a szemük; ha a szeme élesebb volna, asszonyom, jól látná, hogy a csillagok napok-e, melyek megannyi világot világítanak meg, vagy sem; másfelől pedig, ha nem volna ilyen kíváncsi, nem sokat törődne az egésszel, ami végül is egyre megy; de az ember többet akar tudni, mint amennyit lát, és ez a bökkenő. Ha legalább jól látnánk, amit látunk, annyival is többet tudnánk; de egészen másnak látjuk a dolgokat, mint amilyenek. Így azután az igazi filozófusok azzal töltik az életüket, hogy egyáltalán nem hisznek a szemüknek, és igyekeznek kitalálni azt, amit nem látnak.
18. oldal, Beszélgetések a világok sokaságáról - Első este (Helikon, 2006)
Az újabb felfedezések dolgában mindig óvatosnak kell lenni, noha az ember szívesen véleményt nyilvánítana. Az igazi filozófusok pedig olyanok, mint az elefántok, amelyek járás közben sohasem teszik le a hátsó lábukat mindaddig, míg az első nincs biztos talajon.
128. oldal, Hatodik este (Helikon, 2006)
Minden tudománynak megvannak a maga kimérái, amelyek után futnak anélkül, hogy megfoghatnák őket; útközben azonban egészen más, nagyon hasznos ismeretekre bukkannak. A kémiában a bölcsek kövét, a geometriában a kör négyszögesítését, a mechanikában az örökmozgót persze lehetetlen meglelni, ám nagyon is hasznos keresni.
219. oldal, A holtak beszélgetései (Helikon, 2006)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Esko Valtaoja: Mindentudó kézikönyv 91% ·
Összehasonlítás - Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete 98% ·
Összehasonlítás - Philip J. Davis – Reuben Hersh: A matematika élménye ·
Összehasonlítás - Brian Greene: Utazás az idők végezetéig ·
Összehasonlítás - Leon Lederman: Az isteni a-tom 97% ·
Összehasonlítás - Arthur Koestler: Alvajárók 96% ·
Összehasonlítás - Stephen Hawking – Leonard Mlodinow: A nagy terv 90% ·
Összehasonlítás - Roger Penrose: A császár új elméje 92% ·
Összehasonlítás - James Gleick: Káosz 89% ·
Összehasonlítás - Karig Sára (szerk.): Barátok, rokonok ·
Összehasonlítás