Sharpe ​lövészei (Sharpe 6.) 16 csillagozás

Bernard Cornwell: Sharpe lövészei

Kedves ​Olvasók, hölgyek és urak (mert bizony a hölgyek is érintve vannak itt), ismerkedjenek meg Richrd Sharpe-pal, új történelmi-háborús regénysorozatunk főhősével. Származása, neveltetése és modora bizony hagy némi kívánnivalót: egy szajha törvénytelen gyermeke, a börtön elől menekült az angol hadseregbe, nem a szavak embere, ám tizenöt leszolgált év után közlegényből immár hadnagy lett, és ezt kevesen érték el az 1800-as évek elején.
Most is áll, a jószerint végzetes vereséget szenvedett angol haderő utóvédjeként, két szakasz lövésszel, spanyol földön – szemben vele pedig Napóleon dicső, győztes serege. Ha elkísérik, Önök is végigharcolhatják Sir Arthur Wellesley, azaz Wellington herceg összes csatáit, egészen Waterlooig. Kalandra fel!
A tizenhárom kötet közül ebben az elsőben kiderül, hogyan válik egy alantas hadnagyból igazi parancsnok, hogyan tanulja meg vezetni katonáit egy arisztokrata spanyol őrnagy segítségével, és hogyan lesz képes alig kétszáz ember (angol… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1988

>!
Európa, Budapest, 2000
352 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630767430 · Fordította: Babits Péter

Kedvencelte 2

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

Balázs_Erőss >!
Bernard Cornwell: Sharpe lövészei

Hehh… pedig nem is ez volt a teljes Sharpe-sorozat első kötete…. csak magyarul…
Mégis, nekem nagyon olyan íze van, mintha Cornwell még csak keresgélné Sharpe figuráját.
Félre ne értsétek, ez is szórakoztató volt, de elmaradt az eddig olvasottak szintjétől.
Igaz, egy regénysorozat nem olyan, mint a kínai gazdaság, hogy folyamatosan csak felfelé ívelhet. Néha kell egy valami középszerű is, hadd gyűljön a lendület.
Hozzá kell tennem, hogy jónéhány agyonhájpolt író(nő) odaadná a fél heréjét (vagy mását), ha képes lenne ennyire jó középszerűt alkotni.
Tényleg kellene egy „pasikönyv” címke…

AgiVega IP>!
Bernard Cornwell: Sharpe lövészei

A leggyengébb Sharpe könyvek egyike, ami már csak azért is meglepő, mert ezt írta meg Cornwell elsőként a sorozatból (noha kronológiailag ez a hatodik rész). Azért egy sorozat nyitó kötetétől többet várna az ember. Én szinte végigunatkoztam, ráadásul úgy éreztem, hogy itt kedvenc Sharpe-om még nem talált önmagára, legföljebb csak a végén. Tengett-lengett, nem tudott mit kezdeni magával, én pedig nem éreztem azt, hogy ő Richard Sharpe. Azért a végén már nagyjából – későbbi – önmaga volt, és az utolsó 30-40 oldalon már történt is valami. De addig? Hááát…

HolCol>!
Bernard Cornwell: Sharpe lövészei

Most jöttem rá, hogy ez volt az első megírt Sharp könyv. A Sh. kincsében kifejtettem a véleményem Bernard Cornwellről.: Akit érdekel: https://moly.hu/ertekelesek/3046590
Egyetértek azokkal, akik az első regényeiben hibákat fedeznek föl. Gondolom útkeresésrő van szó. Ezt rosszindulatúan úgy is lehet nevezni, hogy sablonosítás. Kényesebb ízlésűek erre fintorognak, és örülök, ha egy író megtalálja a (számomra) ideális adagolást. Én nagy áltlalánosságban pihenni, szórakozni akarok a könyvekkel. Néha fellobban bennem a tudásvágy, de ritkán. Férfi vagyok, macsó ízléssel. Egy történelmiben legyen annyi háttérleírás, annyi valós esemény, hogy érezzem a kor idegenségét, ne jusson az eszembe, hogy mit tököl a manus a kajafőzéssel, amikor ott a mikró. A hitelesség mellett kérek izgalmas epizódokat, némi erotikát, átívelő, hihető cselekményt. Ha nem értesülök Wellington intrikáiról, hogyan lett herceg, milyenek az étkezési szokásai, kibírom, sőt örülök neki! Cornwell sablonokkal dolgozik, de hihető, és nekem bejön, mert nagyszerűen szórakoztat. Van minőséghullámzása, de nem akarok aszerint csillagozni, hogy a többi művéhez képest mennyire jó. Nálam ötös, és kívánok neki még száz alkotóévet, hogy többet olvashassak a mestertől!


Népszerű idézetek

Vierre>!

– Nem félt itt maradni?
– Dehogyisnem, miért, maguk nem féltek idejönni?
Sharpe elmosolyodott. – Engem azért fizetnek, hogy féljek.

289. oldal


A sorozat következő kötete

Sharpe sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Sebastian Faulks: Madárdal
Veljko Kovačević: Gavro megpróbáltatásai
Victoria Holt: A királyné vallomása
Leo Kessler: A háború szajhái
Tomcsik Nóra: Az elveszett ifjúság
Bán Mór: Isten árnyéka
David Gilman: A harc mestere
Benkő László: Táltosidők
Ethel Lilian Voynich: Vihar Itália felett
Arthur Conan Doyle: A fehér csapat