Azincourt ​– A lovagkor alkonya 24 csillagozás

Bernard Cornwell: Azincourt – A lovagkor alkonya

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Nicholas ​Hook, az erdőkerülő és egyben félelmetes hírű íjász, összetűzésbe keveredik egy perverz és gonosz pappal, ami miatt törvényen kívülivé válik hazájában. Hogy megmeneküljön az akasztófa árnyékából, katonának áll, és ezzel megkezdődik szerepe a középkori történelem véres színjátékában…
Előbb végig kell néznie az árulás folytán elesett Soissons kegyetlen feldúlását, bajtársainak brutális megkínzását és fájdalmasan lassú halálát, miközben megment egy francia lányt, akit törvénytelen származása miatt apácának adnak. A lányban hűséges társra lel, és együtt járják végig V. Henrik király franciaországi hadjáratát Harfleur végzetesen elhúzódó ostromától az 1415. október 25-én megvívott azincourt-i ütközetig.
Bernard Cornwell új és nagyszabású regénye hiteles tényeken alapuló, színes tablót nyújt a százéves háború kegyetlenül barbár és egyben fanatikusan vallásos világáról, amellett izgalmas és fordulatokban gazdag kalandregényként kalauzolja végig az olvasót a középkori… (tovább)

Eredeti mű: Bernard Cornwell: Azincourt

Eredeti megjelenés éve: 2008

>!
Alexandra, Pécs, 2010
384 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632972763 · Fordította: Babits Péter

Enciklopédia 2


Kedvencelte 4

Most olvassa 1

Várólistára tette 14

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

>!
Hanaiwa
Bernard Cornwell: Azincourt – A lovagkor alkonya

Jó kis történelmi regény, minőségi – ahogy Cornwell-től megszokhattuk ; kicsit száraz – ahogy Cornwell-től megszokhattuk…
Az Ördöglovas nem egyszer felrémlett előttem, de ez nem negatívum igazán…(főleg hogy ő írta..)
Azért kell az ilyesmi a léleknek, mert lehet hogy nem volt szebb az a kor, de egyszerűbb, egyenesebb idők jártak akkortájt…és Cornwell vissza is tudja adni az ízét nekünk.

>!
Wiggin77
Bernard Cornwell: Azincourt – A lovagkor alkonya

Első olvasmányom Cornwell-től, de biztosan nem az utolsó. Régen lelkesített fel annyira egy könyv, hogy a hatására akartam elkezdeni valami újat csinálni – mint ahogy most például igencsak piszkálja a fantáziámat az íjászat. (Ide a tiszafával és megyek lőni a békazabáló franciákat! ) Élvezetes, lelkesítő és informatív könyv volt, de hiányzott nekem valami ahhoz, hogy a nagyon jóból nagyszerű legyen. A csaták leírása csillagos ötös. Viszont a szereplők, sőt még a főszereplő bemutatása is elég felszínes, szinte csak a cselekményeiket látjuk, a gondolataikról, érzéseikről nem sokat tudunk meg. Még Hook is súlytalan, nem éri el az író, hogy különösebben megkedveljem. Emiatt a csatákon kívüli részek kevésbé érdekesek.
Viszont a végső csata… Már csak azért is érdemes elolvasni a könyvet! A történelemhez hűen és nagyon életszerűen játszódik le a csata, olyan részletek leírásával, amiktől úgy éreztem, mintha egy nagyköltségvetésű filmet néznék. Micsoda ütközet az, ahol az 5-6-szoros túlerőben lévő franciák veszítenek , méghozzá úgy, hogy 7-10000 emberük meghal, 1500–2000 fogságba kerül, miközben az angolok részéről a veszteség nem éri el a 200 főt! A híres longbow csak az egyik (bár talán a legfontossabb oka volt) az angol győzelemnek, de egy ilyen történet után ki ne keresne rá a Google-el, hogy honnan lehet tiszafa íjat beszerezni? Bónuszként azt is megtudjuk, hogy honnan származhat az angolok kétujjas bemutatása.

>!
Purpur
Bernard Cornwell: Azincourt – A lovagkor alkonya

Nem is tudom, mit mondjak. Látszott a könyvön, hogy nagyon precízen, körültekintően írták meg – nemcsak úgy hasra ütve, hanem tényleg utánanézett a szerző a forrásoknak –, és az is egyértelmű, hogy Cornwell maga is őszinte rajongója ennek a korszaknak. A történet is hihetetlen jó… lehetett volna, de valahogy a stílusa egyáltalán nem fogott meg. Nem éreztem azt a motivációt, amit a „letehetetlen” könyveknél szoktam, sok helyütt szó szerint nyögvenyelős volt. Persze lehet, hogy ez inkább a fordítás hibája, mint Cornwellé. Az viszont külön tetszett, hogy a végén kiderült, mi köze a szerző nevének az egyik főszereplőhöz. Ez végig izgatta a fantáziámat. :)

>!
Rohír
Bernard Cornwell: Azincourt – A lovagkor alkonya

Még mindig eszméletlenül zseniális az a mű, amit Bernard Cornwell ki ad a kezéből, örülök annak, hogy elolvashattam ezt a remek regényt, s ajánlanám mindenki számára! ;) :)

>!
Tiger205
Bernard Cornwell: Azincourt – A lovagkor alkonya

Tegnap este/éjjel elolvastam a könyvhátralévő 85%-át, így kiolvasásra került (remélem szeretitek a szenvedő szerkezetet).
Részben egyet értek @Mallinalli értékelésével, részben nem.
Valóban sok minden azonos a „The Grail Quest” sorozattal -hiszen angol íjászról szól.
De azért vagy 70 évvel később játszódik (ne hagyjátok magatokat félrevezetni az írótól, nem több mint 10 év a különbség!)
Persze ő (Nick) is csudahős, mint a másik sorozatban Thomas, és valóban sokszor szerepel ugyanaz a kitétel (a vége felé már nagyon kiakadtam az „született íjászhoz méltóan hatalmas mellkas” meg a pap meztelenségről szóló elmélkedése is szó szerint kétszer van meg benne, de ezeken át lehet siklani.
Ami viszont érdekes benne az az ostrom leírása(ásott alagutakkal és ellen alagutakkal – lásd Egri csillagok), a csataleírás, a tábori élet ecsetelése, a papság és vallás akkori (Cornwell szerinti) életének bemutatása.
Aki bírja az író stílusát, és hagyja magát sodorni a cselekményekkel, s nem akad fent apró hibákon, élvezni fogja a könyvet.

Ja! És honnan a „lovagkor alkonya'” c. alcím???
Az eredeti könyvben ilyet nem láttam!?
Ha már, akkor szerintem a Créyi csata lehet az, vagy ha tényleg az alkonya, akkor az 1444-es várnai csata, ahol az addig nyerésre álló keresztény hadakat Ulászló vereségbe küldte – kb. 500 fős válogatott nehézlovas rohamával ugyan áttörte a janicsárok védelmét, de azok bekerítették őket, s levágták a király fejét. Így Hunyadi hiába állt győzelemre a szárnyakon, a törökök győztek…

1 hozzászólás
>!
Mallinalli
Bernard Cornwell: Azincourt – A lovagkor alkonya

Egyetlen baja van ennek a könyvnek: hogy a nagy részét egyszer már megírta Cornwell. Először azt hittem, elfelejtette, hogy írt már egy könyvet Az ördöglovas címmel, de aztán utal rá, így kiderült, hogy nem szenilis, csak gátlástalanul másolja saját magát.
Egyébként pedig ez a könyv Cornwell jobban sikerült, de egyszerűbb történelmi kalandregényeinek sorát gyarapítja. Aki szerette Az ördöglovast, az szeretni fogja ezt is. Pláne ha azt nem tegnap olvasta, mert akkor azok a fejtegetések, amik szinte egy az egyben abból kerültek át, sem lesznek unalmasak.

>!
acsferi
Bernard Cornwell: Azincourt – A lovagkor alkonya

Jól megírt történelmi regény a százéves háború időszakából, az 1415-ös agincourt-i csata köré építi a történetet. Cornwell -ahogy más regényeiben is ez tetten érhető – remekül ért a hadjáratok, haditechnika, fegyverek, csaták megjelenítéséhez, olvasás közben teljesen az adott korban éreztem magam. Érdekes momentumokat tartalmazott számomra a mű, a nagy számbeli fölény ellenére való csúfos francia vereségről, az emberveszteség aránytalanságáról korábban is tudtam, de a hadjárat egyéb eseményei újak voltak, érdekesnek találtam. A cselekmény, a szereplők ábrázolása nem túl cizellált, ennek ellenére kellemes kikapcsolódást jelent a történelmi regények kedvelőinek.

>!
Nicole_Aladics
Bernard Cornwell: Azincourt – A lovagkor alkonya

Nagyon lassan rágtam át magam a sok bűzös jeleneten, igazán gyomorforgató tudott lenni a röpködő agyakkal és fröcsögő hasmenéssel :S Nem rózsaszín női lelkeknek való! :)

>!
birogeri P
Bernard Cornwell: Azincourt – A lovagkor alkonya

Címszavak: kis sztori, egy ostrom, kis sztori, egy ostrom, kis sztori, egy csata. Ostromok és csaták jók, sztori elmegy.


Népszerű idézetek

>!
Tiger205

Elment az esze annak a francia királynak – magyarázta Calalis-i Henrik még Angliában. – Bolond, mint a ki maszlagot evett. A féleszű azt hiszi, üvegből van. Attól retteg, hogy valaki megkocogtatja, ő meg ezer darabra hullik szét.

37. oldal

>!
Berserker

– Vajon miért változtatja az izzó faszénbe dobott csont acéllá a vasat?
– Nem tudom.
– Én sem, de ettől még megteszi.

>!
Inimma

– Hallottál már Szent Crispinről és Szent Crispiánról?
– Nem.
– A cserzővargák és tímárok védőszentjei, fiú. Ők készítették ezeket a
cipőket, legalábbis ezt mondják. Itt éltek, és talán itt is haltak meg. Vértanúként,
fiú, ahogyan az öregember, akit megégettél Londonban.
– De hát ő…
– Tudom, eretnek volt. Már mondtad. Csak hát minden vértanút azért
ölnek meg, mert valaki nem ért egyet azzal, amit hirdet. Krisztus a kereszten,
fiam, hisz magát Jézus Urunkat is eretnekségért feszítették meg! Szerinted mi
másért szögezték volna a keresztfára?

ELSŐ RÉSZ - Szent Crispin és Szent Crispián

Kapcsolódó szócikkek: eretnekség · Jézus Krisztus
>!
Tiger205

1413-ban egy téli napon, éppen karácsony előtt, Nicholas Hook elhatározta, hogy gyilkolni fog.

(első mondat)

>!
Berserker

– Kinek a söre ez?
– Az enyém, Sir Edward – jelentkezett Robert Perrill.
– Már nem. – Sir Edward nagyot húzott a korsóból.


Hasonló könyvek címkék alapján

Philippa Gregory: A Sötétség Rendje
Philippa Gregory: A vörös királyné
William Shakespeare: IV. Henrik I.
William Shakespeare: IV. Henrik II.
Bán Mór: A Csillagösvény hídja
Gáspár Ferenc: Pogányokkal táncoló
Juliette Benzoni: A vörös liliom
Iljasz Eszenberlin: A gyémántkard
Vera Mutafcsieva: Cem szultán
Iny Lorentz: A szajha