Tűz ​a tanyán 18 csillagozás

Berkesi András: Tűz a tanyán Berkesi András: Tűz a tanyán

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

… Felállt Zárándy Tivadar. Az alkalomnak megfelelően zsinóros díszmagyarban volt. László gyűlölettel nézte.
– Kedves Miklós bátyám, engedd meg, hogy a jelen lévő rokonok és vendégek előtt nagy tisztelettel megkérjem drága kislányod, Erzsike kezét, és ujjára húzzam a jegyességünket megpecsételő gyűrűt. – A báró szavait viharos taps és éljenzés követte. László Erzsit nézte, s emlékezetében máris lehullott róla a csodálatosan szép hófehér csipkeruha, és ott állt előtte mezítelenül, duzzadt kebleivel. Fájdalmában majdnem felüvöltött…
Szenvedély, szerelem, a vagyon mániákus féltése, politikai és emberi indulatok csapnak össze, izgalmas fordulatokkal vezet a drámai megoldásig az új Berkesi-regény.

Eredeti megjelenés éve: 1991

>!
Magvető, Budapest, 1991
146 oldal · ISBN: 963141843x

Várólistára tette 8


Kiemelt értékelések

robinson P>!
Berkesi András: Tűz a tanyán

Az első, ami nem tetszett az írótól. sablonhalmaz.

BMKata>!
Berkesi András: Tűz a tanyán

„ Aztán arra gondolt, arra az éjszakára, mikor azt kérdezte Lászlótól, hogy az anyának, ha választania kell gyereke és férje között, kit kell választania, emlékszik, László határozottan azt mondta: a gyereket, mert a gyerek a jövő, a férj csak a múlt, legfeljebb a jelen. Lám, most elérkezett a választás ideje.”

A háború pont azokat teszi tönkre, akiknek a legkevésbé van közük hozzá, vagy a legkevesebbet „nyernek” vele. Az emberek vágynak a jobb életre, a változásra, de ami egyiknek jó, a másiknak nem biztos, hogy az.
Nem volt egy vidám történet…

Mortii>!
Berkesi András: Tűz a tanyán

Jó kis történet a II. vh-s Magyar parasztság életéből! Érdemes elolvasni!

Mihácsi_Veronika>!
Berkesi András: Tűz a tanyán

Filmen láttam valamikor régen, nagyon tetszett, és örülök, hogy most véletlenül a kezembe akadt a könyv és így alkalmam van elolvasni is ezt a művet!! :)

szmelus P>!
Berkesi András: Tűz a tanyán

Rövidebb kis regény a szerelem erejéről, a háború fájdalmairól. Sajnos az akkori életet csak így lehet megérteni, a szegények és gazdagok, a győztese és vesztesek szemszögéből. Nehéz így utólag értékelni, de tudom, hogy fájdalmas volt. Szeretem a háborús regényeket nem is tudom miért, talán, hogy jobban megértsem szüleimet, nagyszüleimet. A sok nélkülözés, a politikai hatalom, a bujkálás és sajnos a hazugság és halál mind megjelenik ebben a rövid megrendítő regényben.

mokus33>!
Berkesi András: Tűz a tanyán

Régóta készültem már elolvasni, mert régebben sok Berkesi regényt olvastam. Ez most rövidebb lélegzetű regény volt, mint amihez Berkesitől hozzászoktam, de így is elég ütős volt. Szokás szerint nem rózsás a befejezés, legalábbis a klasszikus happy end tekintetében, de mint mindig, azért a szomorú végkifejleten átüt valamilyen reménysugár, ami miatt már nem is olyan keserű a befejezés.
Az ilyen típusú regények olvasása közben-után elgondolkodom, mennyire nagy hatással lehetett a XX. században a politika a családi életre, a társas kapcsolatokra. Mennyi mindent befolyásolt egy-egy politikai döntés, törvény, amibe bele sem gondolunk, amikor tanulunk róluk. Persze tudom, hogy most is hatással van a politika mindenre, és mindig is így volt, de világháború előtt, közben és után talán még inkább. Ezért van szükség az ilyen könyvekre, hogy jobban megérthessük, milyen is volt akkoriban az élet.
Nem mondom, hogy ez volt a legjobb Berkesi-regény, amit olvastam, de mindenképpen érdemes volt elolvasni.


Népszerű idézetek

BMKata>!

– Ugyan már, fiam, mi bajod volt neked Koós Miklóséknál? Fiaként szeretett. Az asztalnál ültél.
– És Zsótér Bálint hol ült? Meg a summásai, akik éhbérért dolgoztak. Drága öreganyám, hát maga is az arisztokraták, a gyárosok rohadt világát védi.
– Dehogy védem én azt – mondta az öregasszony –, én a saját igazságomat védem. Az én igazságom pedig a föld. Ha elveszitek tőlem, az igazságomat veszitek el.

129. oldal

BMKata>!

– Mária néni, maga melyik oldalon áll? – kérdezte.
A negyvenkilenc éves, őszülő hajú asszony gyanakodva nézett Erzsire.
– Hogyhogy melyik oldalon? – kérdezte óvatosan.
– Vörös vagy fehér?
– Hát mégis, mit gondolsz? – kérdezte, és rögtön válaszolt rá. – Én, kislányom, a munka oldalán állok. Mert egyetlen igazság van. A munka igazsága. Azé legyen a föld, a haszon, aki megműveli…
– De látja, hogy nem azé lesz – mondta Erzsi –, mert a földet szét akarják osztani, és ahogy László elmagyarázta, kolhozokat akarnak szervezni. Akkor pedig a paraszt újból cseléd lesz, csak nem a földesúr cselédje, hanem az állam cselédje. Nem akkor vet és azt, amit akar vagy szeretne, hanem amit előírnak neki.
– Ez még nincs eldöntve – mondta Mária. – De ha úgy is lesz, ahogy te mondtad, akkor is jobb lesz, mint volt, mert az államnak nem lesz botos ispánja, aki üti-veri a parasztot, nem lesz, aki felrendeli magához a süldő lányokat egy vagy több éjszakára a kastélyba, mert az állam mi leszünk, vagy vagyunk, mi választjuk meg a vezetőket, és ha azok vissza merészelnek élni a hatalmukkal, hát a fejüket vesszük…

133-134. oldal

szmelus P>!

Úgy nőttünk fel egymás mellett, mintha édestestvérek lettünk volna. És most kiderült, hogy nem ismerem őt. Vagyis sohasem ismertem a gondolatait. Nem tudtam, hogy mi minden foglalkoztatja őt, mert azokról a gondokról, érzésekről nem beszélt velem.

69. oldal

BMKata>!

– Naiv vagy, fiam. Gondold el, ha az oroszok elfoglalják az országot, a hatalom az övék lesz. Itt az fog történni, amit ők akarnak. Ők pedig azt akarják, hogy itt szovjet rendszer legyen. Én magyar forradalmat akarok, igazi demokráciát. Én félek a proletárdiktatúrától, mert az, mint tizenkilencben, terrorral jár. Az egyszerű embereknek pedig nem tetszik a terror. Elriasztja őket a forradalomtól.

144. oldal

szmelus P>!

Koós Miklós háromszáz holdon gazdálkodott, két gőzmalmát, szeszfőzdéjét a megye határain túl is jól ismerték, tenyészlovait évek óta díjazták az országos bemutatókon.

(első mondat)

szmelus P>!

A báró, mikor visszanézett, látta, hogy az épület falai beomlanak, a tető leszakad, és maga alá temet mindent.

145. oldal (utolsó mondat)


Hasonló könyvek címkék alapján

Edith Eva Eger: A döntés
Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló
Polcz Alaine: Asszony a fronton
Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét
Fehér Klára: Hová álljanak a belgák?
Bauer Barbara: A fekete rózsa
Lontai Léna: Könnyező liliomok
Tapodi Brigitta: A hajtű
Bauer Barbara: Még látlak odafenn
Kádár Gábor – Vági Zoltán: A végső döntés