Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Tűz a tanyán 18 csillagozás
… Felállt Zárándy Tivadar. Az alkalomnak megfelelően zsinóros díszmagyarban volt. László gyűlölettel nézte.
– Kedves Miklós bátyám, engedd meg, hogy a jelen lévő rokonok és vendégek előtt nagy tisztelettel megkérjem drága kislányod, Erzsike kezét, és ujjára húzzam a jegyességünket megpecsételő gyűrűt. – A báró szavait viharos taps és éljenzés követte. László Erzsit nézte, s emlékezetében máris lehullott róla a csodálatosan szép hófehér csipkeruha, és ott állt előtte mezítelenül, duzzadt kebleivel. Fájdalmában majdnem felüvöltött…
Szenvedély, szerelem, a vagyon mániákus féltése, politikai és emberi indulatok csapnak össze, izgalmas fordulatokkal vezet a drámai megoldásig az új Berkesi-regény.
Eredeti megjelenés éve: 1991
Várólistára tette 8
Kiemelt értékelések
„ Aztán arra gondolt, arra az éjszakára, mikor azt kérdezte Lászlótól, hogy az anyának, ha választania kell gyereke és férje között, kit kell választania, emlékszik, László határozottan azt mondta: a gyereket, mert a gyerek a jövő, a férj csak a múlt, legfeljebb a jelen. Lám, most elérkezett a választás ideje.”
A háború pont azokat teszi tönkre, akiknek a legkevésbé van közük hozzá, vagy a legkevesebbet „nyernek” vele. Az emberek vágynak a jobb életre, a változásra, de ami egyiknek jó, a másiknak nem biztos, hogy az.
Nem volt egy vidám történet…
Filmen láttam valamikor régen, nagyon tetszett, és örülök, hogy most véletlenül a kezembe akadt a könyv és így alkalmam van elolvasni is ezt a művet!! :)
Rövidebb kis regény a szerelem erejéről, a háború fájdalmairól. Sajnos az akkori életet csak így lehet megérteni, a szegények és gazdagok, a győztese és vesztesek szemszögéből. Nehéz így utólag értékelni, de tudom, hogy fájdalmas volt. Szeretem a háborús regényeket nem is tudom miért, talán, hogy jobban megértsem szüleimet, nagyszüleimet. A sok nélkülözés, a politikai hatalom, a bujkálás és sajnos a hazugság és halál mind megjelenik ebben a rövid megrendítő regényben.
Régóta készültem már elolvasni, mert régebben sok Berkesi regényt olvastam. Ez most rövidebb lélegzetű regény volt, mint amihez Berkesitől hozzászoktam, de így is elég ütős volt. Szokás szerint nem rózsás a befejezés, legalábbis a klasszikus happy end tekintetében, de mint mindig, azért a szomorú végkifejleten átüt valamilyen reménysugár, ami miatt már nem is olyan keserű a befejezés.
Az ilyen típusú regények olvasása közben-után elgondolkodom, mennyire nagy hatással lehetett a XX. században a politika a családi életre, a társas kapcsolatokra. Mennyi mindent befolyásolt egy-egy politikai döntés, törvény, amibe bele sem gondolunk, amikor tanulunk róluk. Persze tudom, hogy most is hatással van a politika mindenre, és mindig is így volt, de világháború előtt, közben és után talán még inkább. Ezért van szükség az ilyen könyvekre, hogy jobban megérthessük, milyen is volt akkoriban az élet.
Nem mondom, hogy ez volt a legjobb Berkesi-regény, amit olvastam, de mindenképpen érdemes volt elolvasni.
Népszerű idézetek
– Ugyan már, fiam, mi bajod volt neked Koós Miklóséknál? Fiaként szeretett. Az asztalnál ültél.
– És Zsótér Bálint hol ült? Meg a summásai, akik éhbérért dolgoztak. Drága öreganyám, hát maga is az arisztokraták, a gyárosok rohadt világát védi.
– Dehogy védem én azt – mondta az öregasszony –, én a saját igazságomat védem. Az én igazságom pedig a föld. Ha elveszitek tőlem, az igazságomat veszitek el.
129. oldal
– Mária néni, maga melyik oldalon áll? – kérdezte.
A negyvenkilenc éves, őszülő hajú asszony gyanakodva nézett Erzsire.
– Hogyhogy melyik oldalon? – kérdezte óvatosan.
– Vörös vagy fehér?
– Hát mégis, mit gondolsz? – kérdezte, és rögtön válaszolt rá. – Én, kislányom, a munka oldalán állok. Mert egyetlen igazság van. A munka igazsága. Azé legyen a föld, a haszon, aki megműveli…
– De látja, hogy nem azé lesz – mondta Erzsi –, mert a földet szét akarják osztani, és ahogy László elmagyarázta, kolhozokat akarnak szervezni. Akkor pedig a paraszt újból cseléd lesz, csak nem a földesúr cselédje, hanem az állam cselédje. Nem akkor vet és azt, amit akar vagy szeretne, hanem amit előírnak neki.
– Ez még nincs eldöntve – mondta Mária. – De ha úgy is lesz, ahogy te mondtad, akkor is jobb lesz, mint volt, mert az államnak nem lesz botos ispánja, aki üti-veri a parasztot, nem lesz, aki felrendeli magához a süldő lányokat egy vagy több éjszakára a kastélyba, mert az állam mi leszünk, vagy vagyunk, mi választjuk meg a vezetőket, és ha azok vissza merészelnek élni a hatalmukkal, hát a fejüket vesszük…
133-134. oldal
– Naiv vagy, fiam. Gondold el, ha az oroszok elfoglalják az országot, a hatalom az övék lesz. Itt az fog történni, amit ők akarnak. Ők pedig azt akarják, hogy itt szovjet rendszer legyen. Én magyar forradalmat akarok, igazi demokráciát. Én félek a proletárdiktatúrától, mert az, mint tizenkilencben, terrorral jár. Az egyszerű embereknek pedig nem tetszik a terror. Elriasztja őket a forradalomtól.
144. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Edith Eva Eger: A döntés 96% ·
Összehasonlítás - Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló 95% ·
Összehasonlítás - Polcz Alaine: Asszony a fronton 95% ·
Összehasonlítás - Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét 95% ·
Összehasonlítás - Fehér Klára: Hová álljanak a belgák? 95% ·
Összehasonlítás - Bauer Barbara: A fekete rózsa 94% ·
Összehasonlítás - Lontai Léna: Könnyező liliomok 94% ·
Összehasonlítás - Tapodi Brigitta: A hajtű 94% ·
Összehasonlítás - Bauer Barbara: Még látlak odafenn 94% ·
Összehasonlítás - Kádár Gábor – Vági Zoltán: A végső döntés 98% ·
Összehasonlítás