Az ​ezredes 13 csillagozás

Berkesi András: Az ezredes Berkesi András: Az ezredes

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Berci bácsi az ajtó mögött állt ezredesi egyenruhában, és minden szót tisztán hallott. Hát ezeket most megtréfálja, határozta el. Mert Borbásék is szeretnek tréfálkozni. Néha egészen vad tréfákat találnak. Kunhegyi mesélte, hogy az elmúlt télen valamelyik kávéházban voltak. Kunhegyi szórakozottságában elveszítette a ruhatári céduláját. Amikor kimentek a ruhatárba, magyarázkodni kezdett. A ruhatárosnő persze nem ismerte őt. Borbásék kicsit távolabb beszélgettek, de úgy, hogy a ruhatárosnő meghallja. Azt mondta Borbás: Nézzétek azt az ősz hajú szivart. Tegnap este ezzel a trükkel szerzett magának egy télikabátot a New Yorkban. Micsoda ravasz ürge! Ebből aztán akkora kalamajka lett, hogy rendőrt hívtak. Persze a végén jót nevettek. Most visszaadja a kölcsönt. Megtréfálja őket. Csak Polyákék vegyék a lapot. Így hát Berci bácsi máris azonosult szerepével, és ezredes lett.

Eredeti megjelenés éve: 1982

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Rakéta Regénytár

>!
Magvető, Budapest, 1982
296 oldal · ISBN: 9632715543

Kedvencelte 1

Várólistára tette 4


Kiemelt értékelések

>!
Echan
Berkesi András: Az ezredes

Csak azért nem 5 csillag mert a rövidsége miatt kicsit összecsapottnak érzem. Viszont a karakterfejlődés, Berci bácsi tettetett bátorsága, majd a valódi hőstette, a gyermek iránti önzetlen odaadása, igazán megérintett. És Vera kettőse, hogy eleinte egy önmagának való becstelen szereplőből, hogyan válik önfeláldozó megbánóvá szintén megkapó.

>!
Kiss_Csillag_Mackólány P
Berkesi András: Az ezredes

Nekem tetszett. (Bár Medvém szerint nekem majdnem minden könyv tetszik…)
Nem találtam benne semmi kivetnivalót. Szórakoztató volt, ugyanakkor az iróniája kissé fájdalmas és nyomasztó, de őszinte.
Berci bácsit sajnáltam ugyan, de teljesen megértettem.
„Somján úr, ön becsületes ember. És a bátrak között is a legbátrabb.” Talán ez a mondat jellemezte a legjobban.
Egyébként könnyen olvasható a könyv, sőt, nem is lehet letenni. Nincs benne politika, illetve van, de észre sem lehet venni. Valahogy valamiért állandóan A tizedes meg a többiek jártak a fejemben közben. De ezt előnyére szántam megemlíteni, nem hátrányára.
Még valami sétál a fejemben: magyar derék inkább megtörik, minthogy meghajoljon…

>!
hencsa06
Berkesi András: Az ezredes

Szomorú regény, de szép. Berci bácsi imádata a gyerek iránt és a becsültessége. Barátságok , összetartás, bátorság, hatalom. Vera megváltozása. Nagyjából ezek a dolgok jellemzik a regényt.
Nem túl eseménydús , de mégsem tudtam letenni.

>!
Carmilla 
Berkesi András: Az ezredes

Hogy miért?… Joggal kérdezhetné tőlem bárki, hogy miért is olvasok Berkesit 2017-ben. Védekezhetnék azzal, hogy a közösség érdekében tettem: azért, hogy Neked már ne kelljen, hogy lebeszélhesselek róla, hogy ne tedd, felesleges, értelmetlen időpocsékolás. …De az igazság az, hogy én is csak azért olvastam, mert hirtelen nem volt kéznél más, mikor késett a vonat. Szóval egy vasútállomáson kezdtem el olvasni, aztán a Keleti pályaudvarig folytattam, és látva, hogy a könyv harmadát már leküzdöttem, a becsület kedvéért apránként a hátralevő részén is átvergődtem, hogy azután most lepontozhassam. Nem, nem volt jó. A végén még meglepett, hogy ezt a szerző saját állítása szerint 9 évig írta. (1970-1979.) Hogy a búbánatba…? Mi tartott ezen annyi ideig?! Még ha egy remekművet csiszolgatott volna ennyi éven át, de hát ebben egy valamire való, emlékezetes mondat vagy fordulat nem akad! Csak arra tudok gondolni, hogy talán menet közben valahová elsikkadt a kézirat, aztán egy nagytakarítás alkalmával csak jóval később került elő, s akkor sikerült befejezni. Más értelmes magyarázat nincs.
Valaki azt írta: „Szegény Berci bácsi”. Én meg azt mondom: szegény én!…

>!
pepege P
Berkesi András: Az ezredes

Ízig-vérig Berkesi regény! Nyilasok, provokátorok, háború, barátságok, összetartás.Még nem olvastam kisregényt Berkesitől. Általában nagyobb lélegzetű művei vannak (én legalábbis azokat ismertem eddig). Remek darab.


Népszerű idézetek

>!
Carmilla 

A körmenet, kérem, vallásos divatbemutató.

88. oldal (Magvető, 1982)

>!
arsenal0522

Aki másokért hal meg, annak a halála nem hiábavaló.

294. oldal

>!
Carmilla 

Szatmáry Vera a Hollán utcai bérház óvóhelyén a félelemtől szinte megbénult.

(első mondat)

>!
Carmilla 

Én nem politizálok, és mások politikai véleménye sem érdekel.

70. oldal (Magvető, 1982)

>!
Carmilla 

Árpi húszéves, kék szemű legény, gépkocsivezető. Sokszor van munka nélkül, mert amolyan lázadozó természete van. Így aztán sehol sem tud gyökeret ereszteni. Szeret csavarogni. Van egy kerékpárja, ha nincs munkája, hétfőn felül rá, és belekerekezik a világba. Nem visz az magával semmit, csak néhány kulcsot a szereléshez, gumiragasztót, egy rugós bicskát.

95. oldal (Magvető, 1982)

>!
Carmilla 

– Tudja, kérem – mondta Faludi –, hamarosan a frontra megyünk.
– Nagyszerű! A gödöllői HÉV-vel vagy gyalog? – kérdezte Polyák, és Faludira nézett.
– Vannak, akik nagy hévvel mennek – mondta Faludi. – Mi gyalog megyünk, és bicegve.

126. oldal (Magvető, 1982)

>!
AuSS 

… Figyelj rám. Este feljössz Verához. Bemutatlak. És vállalod a szerepet, amit kiosztok rád. Nem kell félned. Ez veszélytelen játék. Ez csak fogadás. – Borbás nyújtotta a kezét, de öreg barátjuk pár pillanatig gondolkodott, még nem adott kezet rá.
– Üssön bele, Nagyfőnök – sürgette Polyák vigyorogva. – Most aztán elkaphatja Vera istenasszony lábát. Talán mást is.

189-190. oldal, 11. fejezet (Magvető, 1982)


Hasonló könyvek címkék alapján

Szilvási Lajos: Csillaghullás
Pjotr Sztyepanovics Alihanov: Páncélosok
Walter Bukowsky: Orosz rulett
Pintér István: A Maus-akció
Dezsényi Miklós: Örvények a Dunán
Nemere István: Háború Japán ellen
Vécsey Olivér: A Horthy-család története
Pjotr Sztyepanovics Alihanov: Lövészezred
Joachim Peiper: A Führer Oroszlánja
William Wharton: Éjfélre kitisztul